Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a múlt hét végén Kolozsváron zárult tizedik Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) a Karlovy Vary-i és szarajevói „társai”, helyesebben kereszttestvérei mellett – hiszen születésénél és felcseperedésénél ezek „szülei” bábáskodtak – a régió egyik legfontosabb fesztiváljává nőtte ki magát. Erre enged következtetni 1,8 millió eurós költségvetése, a több mint kétszáz levetített film, a tucatnyi kísérőrendezvény, a közel négyszáz önkéntes és nem utolsósorban a hetvenezer látogató.

A TIFF egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a nem amerikai filmtermést is elhozza a Balkánra, mi több, a sokak által elszállt művészfilmnek titulált alkotások mellett olyan nézőbarát filmeket is vászonra küld, amelyek külföldi fesztiválokon vagy akár az Oscar-díjátadón már villantottak.

Külön öröm a román új hullám, a helyi specialitás iránt érdeklődő mozirajongók számára, hogy ezen a fesztiválon vonultatják fel a román rendezők legfrissebb alkotásait, némelyiket egyenesen Cannes-ból szállítva Kolozsvárra, sőt, kiemelt hangsúlyt kap Magyarország filmtermése is. Ha úgy vesszük, kiemeltebbet, mint otthon, hiszen Till Attila Csicska című rövidfilmjét cannes-i premierje után nem Magyarországra, hanem Romániába hozták.

Az idei TIFF felvezető médiakampánya a kerek évforduló ellenére sem volt annyira hangsúlyos, mint a tavalyi, tavalyelőtti, de még az azelőtti sem... Kidolgozott és finom, viszonylag széles célközönséget szólít meg, de valahogy megengedi, hogy úgy elsétáljunk a plakátok mellett, hogy ne álljunk meg percekre nevetgélni, és a filmek előtti promócskáknak jobban várjuk a végét, mint a tulajdonképpeni film kezdetét.

Corneliu Porumboiu alkotásáról, a 2006-ban TIFF-díjas A fost sau n-a fost (Megtörtént-e vagy sem?) című „áldokumentumfilmről” Marian Crişan forgatott paródiát, ebben Teo Corban, Ion Săpdaru és Mircea Andreescu immár nem a „forradalom” sarkalatos kérdéseit boncolgatja, hanem egy focimeccs helyzeteit beszéli meg, mintha a román újhullámos rendezők játszottak volna azon a mérkőzésen. Utóbbi a TIFF reklámklipjeinek „bejáratott” rendezője, ám most megtudhatjuk, hogy „faultolták” – vagyis nem ő rendezte a szpotot.

A plakátokon Porumboiu szerepel, elölről és hátulról fotózva, Kolozsvár két emblematikus focicsapata, a CFR 1907 meggyszínű és az Universitatea fekete szerelésében. Azonban az evidens párhuzamok, a finom rájátszások ellenére ennek a kampánynak nem volt meg az az azonnali „zsigeri felderítő hatása”, ami a korábbiaknak . Elveszett a „túl intellektuális” és az „elfogadható mértékben politikailag korrekt” fogalmai között – pedig a tizedik évforduló fergetegesebbet érdemelt volna.

A tizedik TIFF egyik és a román újhullám újabb revelációjának számított Cătălin Mitulescu Loverboy című alkotása

A 2011-es TIFF nagydíjat az argentin Miguel Cohan Sin Retorno (Nincs visszatérés) című filmjének ítélte a nemzetközi zsűri. A Nincs visszatérés a felelősségvállalás drámája. Az autóbalesetet okozó Matias válasz elé van állítva – kell döntenie, hogy apjára hallgat-e és menti magát a felelősség alól, vagy emberségesen felvállalja tettét. A család megtörik, és az apa büntetés előtti és utáni jellemének változása csiszoltan, kevésbé szájbarágósan közvetíti a tulajdonképpen didaktikus üzenetet.

A filmben sajátos szerepet kap a média és a rendőrség: a dél-amerikai filmek által legtöbbször kigúnyolt, karikírozott intézmények itt realisztikusan vannak megjelenítve, ami fokozza a film drámaiságát. Bár nincs fordulatos cselekménye, a záró részében szereplő snittek színessége, „zamatgazdagsága” visszafelé is „megfesti” a filmet azzal a kellemes stilizáltsággal, amelynek köszönhetően nem véletlenül lett többek közt a TIFF-nagydíj tulajdonosa is, a kritikusok kisebb felhördülésére.

Emellett a legjobb forgatókönyvnek járó díjat is megkapta. A közönség kedvencének Hans Van Nuffel debütfilmje, az Oxygen (Oxigén) bizonyult, amely a cisztafibrózisban szenvedő, rövid életre ítélt Tom mindennapjait meséli. A főhős a kórházban találkozik Xavier-vel, aki ugyanilyen betegségben szenved, ám segít Tomnak is abban, hogy teljesebben élje meg hátralévő napjait.

A TIFF román napjai igazi újhullámos csemegékkel örvendeztették meg a filmrajongókat. A legnagyobb közönségsikernek örvendő alkotás Cătălin Mitulescunak az idei cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában bemutatott második nagyjátékfilmje, a Loverboy volt. A Florin Şerban Ezüst Medve és Alfred Bauer-díjjal kitüntetett Eu când vreau să fluier, fluier (Ha fütyülni akarok, fütyülök) című filmjének szereplőit, George Piştereanut és Ada Condeescut felvonultató alkotás középpontjában a Balkánon (de nem csak ott) divatos emberkereskedelem, prostitúció áll.

Egy húszéves hârşovai srác, Luca történetét meséli, aki azzal tölti mindennapjait, hogy lányokat hódít meg, majd átadja őket egy konstancai kereskedőhálózatnak. Egyik „áldozatába” azonban beleszeret, így nehezebb túladnia rajta, ám a szakma kötelez... Szintén nagy érdeklődés övezte Lucian Georgescu Tatăl fantomă (Fantom-apa) című drámáját, amelyben olyan nagy nevek szerepelnek, mint Marcel Iureş és Mihaela Sîrbu.

Constantin Popescu Principii de viaţă (Lételvek) című filmje a fesztivál versenyprogramjában szerepelt, a stábnak azonban a legjobb rendezőnek járó díjjal kellett beérnie. A film főszerepében Vlad Ivanovot látjuk, aki Cristian Mungiu 4 luni, 3 săptămâni şi 2 zile (4 hónap, 3 hét, 2 nap) című Arany Pálmás alkotása Bebejeként domborított, ám a Lételvek közelében sincs ennek. Egy negyvenes éveiben járó, elvált és újraházasodott férfi egy napját meséli el, aki az utolsó pillanatra hagyja a nyaralásra való felkészülést, és ezt csak nehezíti, hogy kamaszodó fia lelki problémáival is meg kell küzdenie. A 24 óra alatt bekövetkező néhány banális esemény azonban meghozza élete nagy revelációit.

Érdekes darabja volt a román filmnapoknak Gabriel Achim Visul lui Adalbert (Adalbert álma) című fekete komédiája, amely egy, a kommunizmus idejében történt gyári balesetre fűzi fel mondanivalóját. Az újhullámosokéi mellett a fiatalabbak is örömmel váltottak jegyet Lucian Pintilie, a fesztivál életműdíjasa filmjeire is, amelyeket eddig csak tévéképernyőn volt szerencséjük végignézni.

A korábbi években tapasztalt szintet hozta a TIFF magyar filmes válogatása is, amelyben olyan alkotások kaptak helyet, mint a Cannes-ban bemutatott Csicska (Till Attila rendezésében), amely a modernkori rabszolgatartást állítja középpontba. Felfénylett Tarr Béla A torinói ló című alkotása, amelyet a 61. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri nagydíjával tüntettek ki. A film élvezhetőségét, sajnos, rontotta a Florin Piersic Mozi gyenge hangosítása és a ki-be sétáló nézők ajtónyitogatása.

Láthattuk Dömötör Tamás Czukor Show című alkotását, éjszakai vetítésen, így nem a sznobságból mozizók, hanem az igazán érdeklődők nézték meg a kereskedelmi tévék showműsorai elé görbe tükröt tartó alkotást. Bemutatták Vágvölgyi B. Andrásnak az 56-os eseményeket sajátos szempontból tárgyaló Kolorádó kid-jét is, amelynek főhősét, Kreuzer Bélát 1959-ben tartóztatják le – azt hiszi, a lóversenypályán elkövetett csalás miatt, de kiderül, hogy az 56-os eseményekben való részvételéért.

Tizenöt évet tölt a rácsok mögött, 1974-ben, szabadulásakor viszont már egészen más világ fogadja. A magyarországi alkotások mellett a TIFF programjában szerepelt egy sajátos(an) erdélyi nagyjátékfilm is, Jakab-Benke Nándor Antigonéja, amely az erdélyi filmkészítés nehézségeiről mesélt a fesztiválozóknak.

A fesztivál zárófilmje a filmes seregszemle egyik legzseniálisabb alkotásának tekinthető. Kevin Macdonald skót filmrendezőnek az idei Sundance fesztiválon bemutatott alkotása, a Life in a Day (Az élet egy napban) igazából a YouTube videomegosztó felhívására készített párperces filmecskékből áll össze. A forgatás tavaly július 24-én történt, akkor közel nyolcvanezer ember ragadott kamerát, hogy mozgóképsorokban válaszoljon három egyszerű(nek tűnő) kérdésre: Mi van a zsebedben? Mitől félsz a legjobban? Mit szeretsz a legjobban?

Macdonald 90 perces alkotása 4500 órányi nyersanyagból nyert végleges formát, remekül választott zene, szépen fotografált képek és mély mondanivaló teszi emlékezetessé, miközben arra a kérdésre keresi a nagy választ, hogy mennyire emberséges az emberiség.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!