keresés

Mélypontos magyar filmév
Mozivászon Extra

A magyar film(gyártás) jelentős változáson ment át az elmúlt egy évben. A nemzeti filmszakma megújítása érdekében 2011 januárjában Andrew G. Vajnát kormánybiztosnak nevezték ki, feladatai közé sorolva a magyar film megőrzésére, fejlesztésére, állami támogatására és az ezzel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolására irányuló stratégia kidolgozását. Június 15-én bejegyezték a Magyar Nemzeti Filmalapot, amelynek elsődleges feladatául a filmek finanszírozását tűzték ki. A filmgyártás átalakítása ellen több magyar filmrendező, köztük Tarr Béla, Jancsó Miklós, Hajdu Szabolcs, Mészáros Márta és Mundruczó Kornél tiltakozott, kifogásolva, hogy egyetlen személy kezébe kerül a finanszírozás ügye. Arról, hogy Vajna kinevezése és az idén bemutatásra kerülő magyar filmek száma összefügg, csak találgatások vannak, tény azonban, hogy a magyar filmművészet, helyesebben filmgyártás soha nem látott mélypontra jutott, amely a bemutatásra kerülő filmek számában is megmutatkozik. Lássuk azokat a filmeket, amelyek biztosan elkészülnek idénre.

A februárban sorra kerülő 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában mutatják be Fliegauf Benedek Csak a szél című új játékfilmjét, amelyet a 2008 júliusa és 2009 augusztusa között történt romák elleni merényletsorozat inspirált. Egy cigánycsalád egyetlen napját mutatja be kora hajnaltól késő éjszakáig. A film története azonban nem kapcsolódik közvetlenül a valós eseményekhez, nem követi a nyilvánosságra hozott nyomozati anyagot. Ugyancsak februárban kerül filmszínházakba Török Ferenc Isztambul című, magyar–holland–ír–török koprodukcióban készült alkotása is. A „nemzedéki trilógiával” (Moszkva tér, Szezon, Overnight) ismertté vált rendező ezúttal személyes családi történetet mesél el – egy harminc év házasság után elhagyott asszonnyal a főszerepben.

Az év első felében várhatóan bemutatják Koltai Róbert tavaly karácsonyra ígért új filmjét, a Magic Boysot. A vígjáték két gyári munkásról szól, akik véletlenül belekeverednek egy nehézsúlyú gengszter, Jack Varga piszkos ügyletébe, amelynek következtében chippendale-fiúknak álcázva Londonban találják magukat. Itt találkoznak a nem éppen példaértékű életet élő Terence-szel, aki tovább bonyolítja amúgy sem egyszerű napjaikat.

Márciusban Szabó István Oscar-díjas filmrendező Ajtó című, Szabó Magda azonos című, önéletrajzi ihletésű regényén alapuló filmjének tartják a premierjét. A film egy írónő (Martina Gedeck) és furcsa házvezetőnője, Emerenc (Helen Mirren) ellentmondásos kapcsolatáról szól, amelyből a rendező szerint az 1980-as évekre jellemző politikai atmoszféra is kiérezhető.

Az idénre tervezett premierek között szerepel Cserhalmi Sára első filmje, a Drága besúgott barátaim (amelyben a rendező édesapja, Cserhalmi György is szerepet vállalt) és Deák Krisztina Aglajája is. Utóbbi forgatókönyve Aglaja Veteranyi De ce fierbe copilul în mămăligă című önéletrajzi regényén alapul. Deák alkotása a nyolcvanas évek cirkuszi világán keresztül mutatja be, hogy „áldás vagy pedig átok egy tradíciókkal terhelt család”.

Érdekes színfoltja lesz a magyar moziévnek a Tarr Béla által nulla forintos költségvetésből összehozott, 2011 Magyarország című szkeccsfilm. A rendező megfogadta, hogy „nem nyúl többet kamerához”, ezért kilenc rendezőt kért fel, hogy öt-öt perces etűdökkel járuljanak hozzá az alkotáshoz. Mint nyilatkozta: „Azt gondoltam, most, hogy a magyar filmgyártás már egy éve tetszhalott állapotban van, bizonyítsuk be, hogy igenis létezünk és sokszínűek vagyunk. Azt akarjuk mondani, hogy még egy ilyen helyzetben is kötelességünk alkotni, és egy ilyen helyzetben is képesek vagyunk alkotni”.

  színkép