A Huszadikszazad.hu e napokban 1940-ben jár. A virtuális újság most napvilágot látó régi-új közleményei arról az esztendőről szólnak, amikor kereken hetven évvel ezelőtt a második bécsi döntés és később a Szovjetunió lerohanását megelőző készülődések – ideig-óráig helyzetbe hozták a magyarságot. Akkor túl sokan nem látták be, de talán ma már inkább kitetszik: nem a legjobb oldalon.

Erre utal az akkoriban leköszönt budapesti brit nagykövetség tanácsosának, Leslie Burgin angol hadianyag-utánpótlásügyi miniszternek az igen diszkrét, ám annál határozottabb, ékes magyarsággal elmondott szózata a világ magyarságához, amelyben azt sugallta: gondoljátok meg, még az utolsó pillanatban, melyik oldalra álltok, mely döntés szolgálja hosszú távú érdekeiteket.

A küszöbön álló második bécsi döntéstől viszont a magyarok bár részlegesen, de csodát, a trianoni sebek gyógyulását remélték, erre összpontosítottak, s ennek kifejeződése az a mód is, ahogyan az első budapesti magyar–román labdarúgó mérkőzés lezajlott, amikor is a magyar válogatott a KK helyett kiírt Duna Kupában vett részt. A példás körülmények között lezajlott sportszerű meccs részletes eseménykrónikáját olvasva nem kell meglepődnünk, hogy a román válogatottban már akkor is jelentősen nagy volt a kisebbségi magyarok számaránya.

Néhány legendás „teljesítmény” e téren: Bodola Gyula (Iuliu) 1931 és 1939 között 48 alkalommal lépett pályára román színekben, és 30 gólt lőtt. 1936-ban a magyar válogatott ellen is játszott. 1940-től 1948-ig aztán a magyar nemzeti csapatban 13-szor szerepelt. Barátky Gyula (Iuliu) 20-szoros román válogatott 13-szor volt eredményes az 1933 és az 1940 közötti időszakban. Amikor 1940-ben a magyarok ellen lépett a pályára, Sárvári-Spielmann-nal együtt ketten voltak a belsőcsatárok.

Az utódállamokban rekedt magyarság, diszkriminált helyzeténél fogva, nagyobb eséllyel teljesíthetett a sportban. Azóta is, hányszor megélhettük, hogy az egymással szemben felvonuló magyar és román csapatokban a játékosok döntő többsége magyarul szidta a bíró felmenőjét...

Angol miniszter magyar nyelvű beszéde a londoni rádióban
1940. április

London, április 7. * Vasárnap egyik eseménye Leslie Burgin angol hadianyag-utánpótlásügyi miniszternek a londoni rádióban elmondott magyar nyelvű beszéde. A miniszter, mint a budapesti angol követség tanácsosa, hosszú éveket töltött Magyarországon, tökéletesen beszél magyarul, így a világ magyarságához intézett rádióbeszédét is anyanyelvünkön mondotta el a londoni rádióban.

– Amikor ma este a világ magyarságához, különösképpen a magyar határokon belül lakó magyarokhoz szólok, elsőnek azokra a barátaimra gondolok, akik Budapesten és e gyönyörű ország többi részében élnek. Lelki szemeim előtt megelevenednek a Balaton rég látott partjai, a magyar hegyek és vidékek. Eszembe jutnak azok a feledhetetlen napok, amelyeket a Dunán töltöttem, útban a Duna királynője: Budapest és annak a Duna királynője, a Margit-sziget felé.

Az 1938-as labdarúgó világbajnokság döntőjében Giuseppe Meazza és Sárosi György kézfogása

A nyugati államokban a magyar nép sok jó tulajdonságairól nem tudtak eleget a múltban. Az elmúlt években ezen a téren sok történt. Az angol közvélemény megtanulta méltányolni azt az értéket, amelyet a magyarság képvisel, és megbecsülni Magyarország ezeréves alkotmányát, amelynek alapjait még az őshazában rakták le a magyarok, és amely sok hasonlóságot mutat az angollal. A magyarság problémáinak megismerése Magyarország helyzetének mind mélyebb megértését eredményezte Angliában.

– Az angol–magyar kapcsolatokból kiindulva most néhány szót szeretnék szólni az elválaszthatatlan szövetségesekként egybeforrt brit és francia birodalmak hatalmáról. Vajjon hogyan érzékeltessem hallgatóimmal az emberanyagnak, gazdasági erőforrásoknak azt a fölényét, amelyet Anglia és Franciaország szövetsége jelent? Megközeliti-e a népeknek bármely más csoportosulása azt a hatalmat, amelyet Nagy-Britannia a tengeren, Franciaország a szárazföldön és mindkettő együtt a levegőben képvisel? Szinte felmérhetetlen Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika, India, Uj-Fundland, a francia és az angol gyarmatok természeti kincseinek és termékeinek rendelkezésünkre álló gazdagsága.

Vajon a tengerektől elzárt államok népei, mint a magyarok is, számot vetnek-e azzal, hogy a nyugati hatalmak uralkodnak a tengerek felett? Megértik-e annak jelentőségét, hogy akár rövid, akár hosszú legyen a háború, a nyersanyagok állandóan mértéktelen tömegben érkeznek a francia és angol partokhoz.

– Kedves magyar barátaim, sajnos, pár percem volt csupán, hogy hozzátok szóljak, és amikor búcsút veszek tőletek, a legmelegebb barátsággal gondolok vissza arra a vendégszeretetre, amelyben Magyarországon részem volt. És mindez az erő és hatalom nem önös célokat szolgál, hanem egy uj Európa felépítését tekinti feladatának.

Ebben az igyekezetünkben a jog és igazság alapján összefogunk minden jószándékú nemzettel.

Magyarország – Románia 2:0 (0:0)
Állandó pergőtűz alatt tartottuk a jól védekező románokat
1940 május

Góllövők: Sárosi dr. és Gyetvai

Az esős, szeles vasárnap délután több mint húszezer néző jelent meg az Üllői-úti sporttelepen, hogy szemtanúja legyen az első budapesti magyar–román válogatott labdarúgó mérkőzésnek. A meccs a Duna Kupáért folyt. A küzdelem előtt Magyarország ifjúsági válogatott csapata 1:0 arányban legyőzte a román ifjúsági válogatottat.

Utána hangosfilmszerű jelenetek következtek: a zöldgyepes pályára kivonultak az ifjúsági csapatok és bemutatták, hogyan kell készülődni a futballistáknak a mérkőzésekre. Olyan volt ez a bemutató, mint egy igazi színesfilm, amelyet Pluhár Pista szinkronizált. Megafonon keresztül konferálta be a fiatal játékosok különböző gyakorlatait.

A közönség megtapsolta a bemutatót, és megelégedetten vette tudomásul, hogy az MLSZ-ben behatóan foglalkoznak a futballsport jövő reménységeivel. Öt óra után pár perccel vonultak az arénába a résztvevő csapatok. A kölcsönös üdvözlések elhangzása után a zenekar eljátszotta a himnuszokat. Megható, ünnepi pillanat volt, amikor húszezer néző énekelte a magyar himnuszt.

Végignézte a mérkőzést Marinescu volt közrendészeti miniszter, aki jelenleg a legfelsőbb román sportszövetség elnöke. Viharos szél ellen a román csapat kezdte meg a támadást ezzel az összeállítással:

Dávid – Sfera, Lengheriu – Vintilla, Juhász, Demetrovics – Bindea, Spielmann, Barátki, Reuter, Popescu.

Alighogy Barátki elindította a labdát, Toldi megkaparintotta és mindjárt megkezdődött a magyar ostrom. Csapatösszeállításunk ez volt:
Csikós – Pákozdi, Polgár – Király, Sárosi III., Dudás – Kincses, Sárosi dr., Toldi, Harangozó, Gyetvai.

A második percben Sárosi dr. zúgó bombája a kapufát súrolva pattant ki, aztán Kincses lefutása hozta zavarba a román védőjátékosokat. Egymást követte a huszárattak, és az első tíz perc azzal telt el, hogy az egész román védelem a kapu előtt tömörült és visszaverte a támadásokat. Ebben nagy segítségükre volt a szél, amely a csatáraink elől elsodorta a labdát, és az is, hogy a három belső csatár nem értette meg egymást.

Mindjárt az első percekben kitűnt, hogy Toldi legendás szíve ugyan most is a helyén van, de a nehéz, sáros talajon nem tudja majd képességeit kifejteni. Nem középcsatár! Forró tíz perc után – miközben védelmünk mindig visszavert minden ellentámadást – előrevágtatott a román balszélső és lövése épp úgy, mint pár perccel előbb Sárosié, a kapufáról pattan ki.

A közönség viharzó biztatása sem volt elegendő csatárainknak, hogy gólt lőjenek. Pedig mindenki látta, hogy a magyar együttes mennyire küzd, milyen nagy a harci kedve. Félórai meddő csatárjáték után Sárosi dr. lett a center és Toldi a jobbösszekötő. Most már stílusosabban ment a játék, de csatáraink most sem tudtak eredményt elérni.

Archív sajtófotók

Leslie Burgin angol hadianyagutánpótlásügyi miniszter: finoman figyelmeztet

A második félidőben a románok játszottak vihartól támogatva. Most a magyar védelem is tanújelét adhatta kiválóságának. A magyar támadások azonban most sem szűntek meg, és állandóan bombázták a Dávid által védett román kaput.

Tizenöt percnyi csata után Sárosi doktort kornerra szerelték a románok. A sarokrúgást Kincses irányította a kapu elé. Amint középre ért a labda, egyszerre csak kiemelkedett öt román játékos között Sárosi dr. feje és villámgyorsan megváltoztatta a labda útját, amely elpattant a kapuba.

Nagy örömet okozott a magyar csapat vezető gólja, és most fokozódott az ostrom. A második gólt szép akció előzte meg: Király szerelt, előrenyomult, a labdát odaadta Sárosi Bélának, az előretört. „Lőjj!” – kiáltotta a tömeg.

Lövésre helyezkedett a román védelem is, de Sárosi III. átadta a labdát Gyetvainak. A szélső elfutott a melléje kirendelt román játékostól és nagy erővel megvágta a labdát, amely oldallécről, mint a bomba, zuhant a kapuba. 2:0.

Szerettek volna a románok is gólt lőni, de nem tudtak. A fair román csapatból kitűnt Barátki, a volt Hungária-játékos erőszakoskodása, de hiábavaló volt, mert védelmünk könnyűszerrel vette el tőle a labdát. Durvaságára nem reagáltak! A román csapat az utolsó percben két kornert ért el ellenünk, de védelmünk mind a két remek támadást kiparírozta.

A magyar csapat ezzel a győzelemmel vezet a Duna Kupában. Annak ellenére, hogy a győzelem csak a második félidőben született meg, a magyar csapatról dicsérettel kell megemlékezni.

Vitéz Ginzery Dénes szövetségi kapitány az adott helyzethez mérten ismét jól állította össze a magyar csapatot, és munkássága iránt a magyar sporttársadalom továbbra is teljes bizalommal van.

Egyébként ez a meccs is azt bizonyítja, hogy Sárosi Gyurka nélkül nincs magyar győzelem, és nagy kárt okoznak a magyar futballsportnak azok, akik a legkitűnőbb magyar játékost „fűrészelik”. Csikósnak nem volt különösebb dolga, de látszott, hogy jó formában van. Pákozdi és Polgár végig egyformán jók voltak.

A fedezetsor kiemelkedett a mezőnyből: Király, Sárosi III. és Dudás gyönyörűséget okoztak a nézőseregnek. Ugyancsak kiemelkedett Sárosi dr., míg a csatársor többi tagja váltakozó játékot mutatott, hol jól játszottak, majd meg sokszor hibáztak.

A fair román csapatból a közvetlen védelem tűnt ki, de jól működött náluk is a fedezet sor. A csatársorban a gyors Bindea a legveszélyesebb. A jugoszláv Popovics jól vezette a meccset.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!