keresés

Egy másik Martin Scorsese
Mozivászon

Az idei Oscar-jelöltek névsorát nézve úgy tűnik, az Amerikai Filmakadémia konzervatív ízlésű tagjai – bár „kiszavaztak” néhány zseniális, nonkonformista filmet – kezdenek „elmozdulni” a (poszt-poszt)modern felé. Erre vall legalábbis az a tény, hogy a jelöltek között évről-évre találunk háromdimenziós látványvilággal operáló alkotást is, és nemcsak a Legjobb művészeti rendezés, látványtervezés, díszlet, illetve Legjobb látvány kategóriákban, hanem az élvonalbeliekben is. Idén például a legtöbb, szám szerint tizenegy jelölést Martin Scorsese Hugo (A leleményes Hugó) című 3D-s filmje kapta, a Legjobb film és a Legjobb rendező kategóriákban is.

A „gengsztermozik mestere” – Mean Streets (Aljas utcák, 1973), Goodfellas (Nagymenők, 1990), Casino (1995), Gangs of New York (New York bandái, 2002) – azonban érti a dolgát, filmje alapsztorijával a jól bevált konzervatív vonulatot követi, és csak a látványvilágban újít. A leleményes Hugó ugyanis mentes a pókerező, bőrszivarozó, gondolkodás nélkül ravaszt meghúzó gengszterektől (sőt, még a tizenkét éve színészfavorit Leonardo DiCapriótól is), helyszíne nem a bűntől terhelt Las Vegas, hanem a mesés Párizs, főszereplője pedig egy árva kisfiú. De még mielőtt a kedves olvasó hatásvadászattal kezdené vádolni a rendezőt, hadd álljon itt az indoklása: „Végre szerettem volna egy olyan filmet csinálni, amit 12 éves kislányom, Francesca is megnézhet. A legtöbb munkámat ugyanis még nem láthatta, annyira kegyetlenek: folyik a vér és mindenki csúnyán beszél bennük.”

A film tulajdonképpen Brian Selznick 2007-es, The Invention of Hugo Cabret című sikerkönyvének adaptációja, középpontjában egy árva kisfiú, Hugó áll, aki az 1930-as években egy párizsi pályaudvar falai mögött éli titkos életét. Miután édesapja meghal, a pályaudvar órásmestere veszi gondjaiba, és Hugó minden percét arra szenteli, hogy megjavítson egy robotot, amelyet apjával kezdtek el, ezért alkatrészeket lop egy játékboltostól, aki rájön a turpisságra, és elveszi tőle a robot tervrajzát. Hugó Georges Méliés, az első francia filmrendező keresztlányával próbálja visszaszerezni a rajzokat, így amellett, hogy megtudják, a robot által mit üzen édesapja, a filmművészet mágiájába is belekóstolnak. A remek színészeket (Jude Law, Ben Kingsley és – miért ne – Sacha Baron Cohen) felvonultató film látványvilágával egyaránt leköti azokat, akik családi filmekre fogékonyak, de azokat is, akiket érdekel a mozi születése. Scorsese ugyanis az egész, háború utáni francia filmgyártást „bemutatja”, tisztelegve ezáltal a filmművészet lumiére-i korszaka előtt. De nem maradnak ki a „lekötöttek” sorából a kutyabarátok sem: Blackie, a filmben szereplő dobermann, bár negatív karaktert alakít (a pályamester őt uszítja Hugóra), esélyes az Oscarral egyidőben kiosztásra kerülő Arany Nyakörv-díjra – igaz, a nagy Oscar-vetélytárs The Artist Jack Russell terrierje, Uggie is fontos várományosa ennek.

  színkép