Gyergyószentmiklóson nagy múltat tud magáénak a szervezett tojásfestés, tízenhét évvel ezelőtt kezdték el szervezni Kiss Portik Irén vezetésével iskolások számára a tojásírást, hogy megakadályozzák ezáltal a szokás kihalását. Az évek során egyre nagyobb tömeget mozgatott meg a Gábor Áron utcai alkotóházban zajló tevékenység.

„Igaz, hogy akkoriban még nem volt meg ez a felszereltségünk, de a tojáshímek népszerűsítése és rajzban való továbbadása volt a jellemzője az akkori időszaknak is”- emlékezett vissza a kezdetekre a néprajzkutató. Hajdanában csak egy-két osztállyal folytattak tevékenységet, majd fokozatosan egyre több diáknak mutatták be a tojásírás művészetét. Az időközben megalakuló Népművészeti Alkotóház megfelelő helyet bíztosít az alkotni vágyók számára.

A tevékenység előtt iskolákban népszerűsítik a tojásírás lehetőségét és ahhoz, hogy a nagy igényt kielégítsék, a szervezők órarendszerűen osztották be az osztályokat, hiszen az alkotóház egyszerre körülbelül ötven személyt tud befogadni.

Fotó: Hideg Bernadette

Idén is kétezer tojásíró szorgoskodott a gyergyószentmiklósi alkotóházban a húsvét előtti időszakban

A szakmai oktatáson kívül a kellékeket is bíztosítják, a falakra pedig mintákat és motívumokat tartalmazó dokumentációs anyag van kifüggesztve, ahonnan inspirálódni tudnak a kezdő tojásírók. Az alkotóház a nagyhéten nemcsak a gyerekeket, hanem szülőket és tanárokat is befogadja, akik előszeretettel kísérletezik ki a tojáshímzés fortéjait.

Kissné Portik Irén büszkén jelentette ki, akárcsak az elmúlt években, idén is kétezer tojásíró szorgoskodott az alkotóházban a húsvét előtti időszakban. Nemcsak a gyergyószentmiklósiak kapcsolódnak be a tevékenységbe, az előző években autóbuszokkal szállították fel a környező falvak tanulóit is.

Idén viszont hogy még több diák körében népszerűsíteni tudják a kesicével történő tojásírást, Fehér Gizella tojásíró asszony járja a vidéki iskolákat, hogy bevezesse a gyerekeket a tojásírás világába, így sikerül az egész Gyergyói-medence tojásíró igényét kielégíteni.

A hetedik osztályos Orsolya nagyon szeret kézimunkázni, és igyekszik minden olyan tevékenységen részt venni, ahol alkotni lehet. „A tojásírás a kedvencem, mert rendkívül jó kézügyesség és odafigyelés kell hozzá, ha azt akarjuk, hogy szép legyen az eredmény. Az elején nehéz volt, de már három éve részt veszek a tojásíráson, és már kitapasztaltam a kesiceforgatás csínyját-bínját.”

Norbert a dédnagymamájánál látott először hímes tojást, és nagyon megtetszett neki. „Addig mondtam otthon, hogy tojást szeretnék írni, amíg édesapám kénytelen volt kesicét készíteni nekem. Miután a dédim meghalt, nagymamám tanítgatott tojást írni. Amikor megtudtam, hogy van szervezett tojásfestés is, rögtön jelentkeztem és az osztálytársakkal együtt részt veszünk minden évben.”

A gyerekek elmondták, tökéletes vonalvezetésre törekednek, hiszen amellett, hogy az ünnepi asztal díszeiként szerepelnek, húsvéti vásáron is árusítani fogják az írott tojásokat.

A Kiss Portik Irén örömmel újságolta, hogy azok a gyerekek, akik tapasztalják a tojás kézi díszítésének szépségét, otthon is továbbadják, sőt, sokszor a távolról érkező rokonokat is megtanítják a kesicés tojásírásra. Gyergyószentmiklóson megvalósult a hímestojás léte a húsvéti asztalon, újra életre kelt, úgy, ahogy annak idején is volt.

Irénke néni tervei között szerepel, hogy más vidékek motívumait is megismertesse a gyerekekkel, és reményei szerint ez egy-két év múlva meg is valósulhat, egyelőre viszont a gyergyói és gyímesi, csíki illetve háromszéki mintákat szeretnék feleleveníteni, hogy azok visszakerülhessenek úgy a köztudatba, ahogy régen éltek és virultak.

Kissné szerint nagyon meglátszik a munkákon a többéves tapasztalat, és bár csak évente egyszer írnak tojást, gyönyörű és tiszta minták alakulnak ki a gyermeki kezek alatt. A nevetésben és jó hangulatban úszó alkotóházban csak úgy pörögtek a tojások a kesice alatt, az ügyeskezű gyerekek szorgalmasan dolgoztak, hogy aztán az itt elkészült hímes tojásokkal otthon is megteremthessék az ünnepi hangulatot.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!