A római Tamagno utcai rendházában hat apáca, köztük egészen fiatal, huszonéves, illetve 80 év feletti idős nővér él, akik a Kárpát-medence más-más vidékéről kerültek az Örök városba, ők Isten megváltó nővérei.
A szűk és kanyargós utcácska óriásfenyőkkel, pálmafákkal és tavaszi virágokkal ékeskedő rendházban élik mindennapjaikat, fogadják a vendégeket, előkészítik a reggelit, takarítanak, mosnak, vasalnak, miközben a szerzetesi közösség lelki életére is nagy gondot fordítanak. Segítséget csupán néhány rokontól kapnak, akik időnként meglátogatják egyiküket-másikukat, és az ellátás fejében végzik a házimunkát, miközben megnézik Rómát, ellátogatnak a Vatikánba.
Beszélgetőtársam, Ivenne nővér a legidősebb tagja a rendnek, Felvidékről származik, 14 évesen hagyta el a faluját, Budapesten végezte az egyetemet, majd, a szocializmus első éveiben Hollandiába, onnan pedig Amerikába került. Az egyetemen latin szakos volt, ezért könnyen döntött, amikor felajánlották az 50-es években a római szolgálatot. Jelen volt a rend római letelepedésének első perceinél, a telekkeresésnél, házépítésnél is.
Szívesen mesél a kezdetekről, amikor még egy bérelt házban laktak, majd Róma egyik dombvidékén, legelőnek használt, ma sűrűn beépített területén választottak telket. A három emeletes ház szállodaként működik, az olaszországi turisztikai minisztérium által is nyilvántartva, alacsony áraival, puritán, de otthonos környezetével várja leginkább a magyar nyelvterületről érkező látogatókat.
Ivenne nővér beavatott a Római húsvétvárás titkaiba
Ivenne nővér a húsvétot tartja a legnagyobb keresztény ünnepnek. Azt mondja, fiatal korában eljárt az éjféli szentmisére, majd a hajnali órákban, mivel a rendnek még nem volt saját gépkocsija, félig gyalog, félig autóbusszal tért haza.
„Már a virágvasárnapi készülődés gyönyörű itt Rómában. Aztán maga a virágvasárnap milyen lélekemelő. Húsvétban pedig Róma sugárzik, megtelik a közösség szeretetével” – idézi fel sok évtizedes tapasztalatát vendéglátóm, aki szerint ezt nemcsak ő, de a vendégei is így érzik, hogy Rómában különleges a Húsvét, itt másként tapasztalhatják meg azt, hogy mit jelent kereszténynek lenni.
Az Örök Város romjait látogatva, azon is elgondolkodott Ivenne nővér, hogy milyen nagy emberek voltak azok a császárok, uralkodók, akik felépítették az egykori birodalmat, akik életet és halált osztottak, aztán mégis csak a romok maradtak utánuk. A kereszténység pedig, holott sokat üldözték, tiltották, mily naggyá lett, átöleli az egész világot, közösséget alkot, kisugárzik mindenhová.
A húsvéti nagytakarításhoz, a lakás feldíszítéséhez, tojásfestéshez a szerzetesi közösségi élet ápolása, a rendszeres ima és a húsvéti zsolozsma is hozzátartozik.
A nővérek különben senkitől nem kérdezik, hogy mlyen felekezet tagja, hol szokott imádkozni, vagy egyáltalán szokott-e. Segítenek eligazodni a nagyvárosban, tájékoztatnak a tömegközlekedési eszközök használatában, a látnivalók megtalálásában.
Szerdánként a szentatya fogadóórát tart, a nővérek kérés és kérdés nélkül a reggelizőasztalra helyezik a szeméylreszóló ingyenes belépőjegyet. Ha akarunk, , nem kérdezik, hogy akarunk-e találkozni a pápával.
„Ha belegondolunk, hogy az Isten mire képes, hogy megváltoztasson bennünket, hogy ezért egyetlen fiát áldozta fel, az ember nem is tudja felfogni, mekkora kegyelem ez a számára.” – magyarázza Ivenne nővér, aki Rómában sem feledkezik meg felvidéki hozzátartozóiról, barátairól, volt osztálytársaitól. Folyamatosan tartja a kapcsolatot velük, de nem hagyja ki a napi eseményeket sem, esténként az olasz tévéadók mellett a magyar híradókat is megnézi.
A virágvasárnap előtti héten még csak néhány turistacsoport, család nézelődik a Szent Péter téren, aztán a húsvét előtti napokban, elkezd özönleni az emberiség Rómába. A világ minden tájáról jönnek, más-más nyelvet beszélők, más bőrszínűek, hogy átéljék a közösség kisugárzását, újjászülessenek a szeretetben, ami ilyenkor jellemzi az Örök Várost.

Hozzávalók: A tésztához: 32 dkg liszt, 5 dkg darált dió, 1/2 csomag sütőpor, 18 dkg margarin, 2 db tojás, 10 dkg porcukor, 1 db citrom reszelt héja. A töltelékhez: 6 db tojás, 20 dkg cukor, 10 dkg liszt, 1 csipet só, 50 dkg barack kipürésítve (más gyümölcs is lehet). A tetejére: 15 dkg fehér csokoládé.
Nagypapa mesél az unokának a hábórús emlékeiből:
–Egyszer egy teljes századot tettem harcképtelenné, teljesen egyedül!
–Te tüzér voltál?
–Nem. Szakács.
Hozzászólások
Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.
Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!