Vízkereszt napja a karácsonyi ünnep bezárója és a farsangi időszak kezdete. Hajdanán szokás volt vízkeresztkor a napkeleti bölcsek megjelenítése: a gyerekek királyoknak öltözve járták a házakat, így köszöntötték az ünnep alkalmával a szomszédokat. Ehhez a naphoz fűződnek bizonyos időjárásjóslások is. A népi hiedelmek szerint ha január 6-án megolvad a jég, hosszú tél várható, viszont ha hideg az idő, korai tavaszra lehet számítani.

Vízkeresztkor szokás a víz és a tömjén megszentelése. Egyházi források szerint a víz szentelése, amelynek akkoriban mágikus erőt tulajdonítottak, egyidős a kereszténységgel. A népi hiedelem úgy tartja, a szentelt víz segít a betegségek megelőzésében és gyógyításában, megóv a szerencsétlenségektől, de még a természeti katasztrófáktól is.

A tömjént a gonosz szellemek elűzésére használták. A víz tisztító hatását nemcsak konkrétan értelmezik, hanem lelki tisztítószernek is tekintik. A nyugati kereszténységtől indult a szokás, hogy megszentelték a vizet, és ezzel a vízzel a házakat és családokat is megáldották. Egyes egyházkutatók szerint a ferencesek terjesztették el ezt a szertartást, hiszen azokra a vidékekre jellemző, ahol voltak ferencesek.

Fotó: Hideg Bernadette

Jézust vinni az embereknek, betekinteni életükbe, otthonaikba, ezáltal megismerve őket. Erre ad alkalmat a házszentelés

Kereszt jelzi, hogy szívesen fogadják a házszentelőket

Csengettyűszó, ministránsok és a kántor éneke jelzi az Úr Jézus közeledtét. A pap kereszttel kezében köszönti a ház lakóit, békességet kívánva a családnak. Az asztalon égő gyertya Krisztus világosságát, illetve a lakók hitét jelképezi. Régen a víz- és tömjénszentelésről hazatérő hívek felírták az ajtókeretre Gáspár, Menyhárt és Boldizsár nevének kezdőbetűjét, ez a szokás idővel a házszentelés részévé vált.

A szentelt krétával ajtófélfára fölírt betűk eredetileg nem GMB, hanem CMB voltak, amelyek nem a királyok nevét fedik, hanem egy áldás szavaira utalnak: Christus mansionem benedicat – Krisztus megáldja a hajlékot.

A régi időkben a házszentelés alkalmával a családok nyilvántartását is elkészítették. Kisebb városokban, katolikus falvakban minden házhoz bekopog a pap és kísérete, nagyobb városokban vagy szórványvidékeken viszont kérést kell benyújtani a házszentelést illetően.

A katolikus egyházak elöljárói szerint egyre kisebb erre az igény, és attól tartanak, hogy idővel teljesen kialszik ez a régi szertartás. Egyesek babonának tekintik, és sokan nem értik, hogy az áldás mivel gazdagítja a meglévő valóságot. Az egyház a megszentelő áldás által ki akar vonni egyes tárgyakat a csupán világi használat alól, és vallásos célra rendeli.

Hajdanában a nagy szentelt vizes üstöt magukkal vitték a ministránsok, egyenesen azt a vizet használta fel a pap. Az is szokás volt, hogy aprópénzt dobáltak az üstbe, amely majd a ministráló gyerekeké lett. A papnak és kántornak élelmiszereket (szalonnát, gabonafélét, tojást) ajándékoztak a látogatásért.

Az egyházi vezetők jelenlétének is mágikus hatást tulajdonítottak. A papnak a szentelés után le kellett ülnie, hogy a tyúkok egész évben jól tojjanak. A hajadon lányok valamely ruhadarabjukat vagy kiegészítőjöket a küszöbre helyezték, mert ha a pap átlép rajta, még abban az évben férjhez mennek.

Nemcsak vízkeresztkor

Vannak országok, ahol más-más időben történik a házszentelés. Olaszországban van olyan vidék, ahol közvetlenül húsvét előtt, és van, ahol húsvét után kerül sor a házszentelésre. Ezzel szemben a milánói egyházközségben karácsony előtt történik.

Az ortodox vallásban Krisztus keresztségéhez kötődik. A görögországi falvakban ma is szokás, hogy az ünnepi szertartás után megszentelik a házakat, nagyobb városokban pedig a hívők hazavisznek a megszentelt vízből, ebből isznak egy-egy kortyot a családtagok, hogy egész évben egészségesek maradjanak.

Az ortodox pópák szárított bazsalikomkötést mártanak a szentelt vízbe, és ezzel szórják szét a helyiségekben. A házszentelés napján, amíg a szertartást végzők el nem hagyják a házat, a híveknek böjtöt kell tartaniuk. Kezdetben a házban található tárgyakat, valamint a veteményt, szántóföldeket, állatokat is megáldották az egészség és bőség jegyében.

Fotó: Hideg Bernadette

Portik Hegyi Kelemen gyergyói főesperes-plébános számára élmény a hívekkel találkozni

A várakozás tisztító hatású

A házszentelést a hívek részéről előkészületek előzik meg. Az asztalra terített fehér abrosz a tisztaságot, az égő gyertya pedig a Krisztus elé járulást, illetve a hitet fejezi ki. Az ünnepély fontos része a közös ima.

A pap nemcsak megszenteli az otthonokat, hanem a hívekért is imádkozik. A keresztény hitet viszi el az emberekhez a kereszt által, amelyet a család tagjai megcsókolnak Isten és Jézus iránti tiszteletük jeléül. A keresztcsókolás a karácsonyi és húsvéti ünnepkör szokásainak keveredésével született, hiszen a kereszt imádata a húsvétra jellemző.

A szertartás liturgiáját várakozás előzi meg. A szent keresztet váró hívek külsőleg és lelkileg is egyaránt készülnek a házszentelés pillanatára. Ennek a várakozásnak tisztító jellege van, hiszen ezalatt lehetővé válik a lelki felkészülés, illetve az ünnep átérzése is.

Közvetlen találkozás a hívekkel

A házszentelés alkalmával az egyház elöljárói számba veszik és ismerkednek híveikkel, közvetlen kapcsolatot alakítanak ki egymás között. Azokon a területeken, ahol a házszentelés még mindig él, nem lehet alapos az ismerkedés, hiszen a papok mindenkihez el szeretnének jutni, viszont az a néhány perces látogatás sokat számít mind a híveknek, mind az elöljáróknak.

A gyergyószentmiklósi Vass Margit elmondta, sokat jelent neki és családjának, hogy nemcsak távolról, az oltárnál álló papot hallgathatja, hanem közvetlenül és személyesen is válthatnak néhány kedves mondatot. Ilyenkor a pap nem mint prédikátor, hanem inkább mint barát, mint segítőtárs lép be az otthonokba.

Portik Hegyi Kelemen gyergyószentmiklósi főesperes-plébános számára hihetetlenül nagy élmény a hívekkel közvetlenül is találkozni, és betekinteni életükbe, otthonaikba, mert ezáltal megismerheti őket, és így segíteni is jobban tud gondjaikon. Olyan emberekkel is találkozhat, akik helyhez vagy éppen ágyhoz vannak kötve, és nem is tudott addig róluk.

Elmesélte, egyik alkalommal a „csengettyűs gyerekek” örömmel újságolták, hogy milyen jót beszélgettek egy különösen magányos és nagyon szegény nénivel. Megkérdezték az esperestől, hogy haragszik-e azért, mert adtak a néninek tojást abból, amit kaptak, és a naptárért se fogadtak el pénzt. Portik Hegyi Kelemen elmondta: „igazi örömet jelentett számomra, hogy ezek a gyerekek megértették a házszentelés igazi lényegét: Jézussal járni, Jézust vinni az embereknek.”

Kifejtette, fájna, ha valaki azért nem fogadná őket, mert nincs pénze, vagy nincs mit adnia, hiszen a házszentelés egy alkalom, lehetőség az Istennel és egymással való találkozásra. Portik Hegyi Kelemen szerint gyakran előfordult papi hivatása alatt, hogy más felekezethez tartozók megkérték, hogy náluk is szenteljék meg a házat: voltak, akik vallásos meggyőződésből igényelték és tapasztalták ennek gyümölcseit, vagy kimondottan a gonosz lélek ellen kérték.

Laczkó István, a szegedi egyházmegye plébánosa elszerint, nagyon érdekes érzés, amikor belép egy család valóságába, és néhány pillanatig megtapasztalja annak légkörét, majd kilépve a házból, újból más valóságba kerül, amelyhez szintén megpróbál alkalmazkodni és valami személyes dologot mondani a többi lakónak is. A házszentelés – vallja – feltöltődés lehet az emberek számára az új évre, ezért nemcsak egyszerű népszokás, hanem tanúságtétel is a keresztények számára.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!