Az Ikerklub találkozóján több anyuka és egy apuka is részt vett csemetéivel. A hangos gyerekcsapatnak a teán és kekszen kívül hangjátékkal is kedveskedtek a szervezők, akik már megtanultak beszélni, együtt énekelhették és rázhatták a csengettyűt szüleikkel. A gyereknevelési tanácsokban is bővelkedő eszmecserét Török Melinda, a Báthory István Elméleti Líceum pszichológusa irányította.

Mivel az ikrek már az anyaméhben sincsenek egyedül, hanem együtt fejlődnek, kezdetektől fogva össze vannak kötve egymással, hallják egymás szívdobogását, érzik egymás rezdüléseit, ez nemcsak a köztük lévő, hanem másokkal való kapcsolatukat is meghatározza születésük után – vezette fel a beszélgetést Török Melinda – Amíg mi önálló individuumként születünk, és annak megtanulására törekszünk, hogyan alakítsunk ki mély kapcsolatot másokkal, és hogyan maradjunk is meg benne, az ikrek feladata ennek ellenkezője.

Fotó: O. M.

Ők egy szoros kapocsból jönnek, és azt kell megtanulniuk, hogyan váljanak önálló személyiséggé. A pszichológus szerint az egypetéjű vagy az egymásra fizikailag is nagyon hasonlító ikrekre mindez sokkal inkább jellemző. Ennek a szoros összetartozásnak az eredménye az úgynevezett ikernyelv is, egy olyan nyelvezet, melyet a testvérek maguk között alakítanak ki, és legtöbbször csak ők tudják dekódolni.

Egy már beszélni is tudó ikerpár anyukája elmondta, csemetéi szavainak jelentésére meglehetősen későn jött rá, a nonverbális kommunikációjuk azonban még most is talány. Ezzel is magyarázható, hogy jellemző az ikrekre a megkésett beszédfejlődés, néhol a beszédzavar.

Török Melinda szerint az is meghatározó lehet, hogy ki születik meg elsőnek, hogy ki küzd meg leginkább a születésért, tör utat az méhjáraton. „Nagyon sok pszichológus szerint ez a későbbiek során befolyásolhatja a genetikailag szinte azonos ikrek személyiségfejlődését. Van olyan feltevés is, miszerint, aki természetes úton születik, sikeresebb a felmerülő akadályok leküzdésében, szívósabb, erősebb, mint az, aki császármetszéssel jön a világra” – magyarázta.

Általában külön-külön szerepeket és jellemzőket társítanak az elsőszülöttekre és a másodszülöttekre. Az elsőszülöttek a szakirodalom szerint felelősségvállalóbbak, dominánsabbak, ők gondoskodnak a kisebbekről. A másodszülöttek nyitottabbak az új iránt, flexibilisebbek, kreatívabbak. Az egyke gyerekek leginkább az elsőszülöttekre hasonlítanak.

A beszélgetésen jelen lévő egyik szülő szerint, ez nem minden esetben van így: „Nálunk a családban a gyermekeimen kívül anyukám és a testvére is ikrek. Esetükben az elsőszülött, vagyis anyukám volt mindig a határozottabb, ő járt elől. Az ikreim közül viszont a nagyobbik a visszahúzódóbb, bár ők császármetszéssel születtek”.

Az ikrek összehasonlítgatásával, címkézésével, azzal, hogy olyan kategóriákba soroljuk őket, mint jó gyerek, rossz gyerek, ügyes és kevésbé ügyes, rivalizálást, veszekedést és féltékenységet szíthatunk közöttük – hangsúlyozta a pszichológus. Hozzátette, természetesen ez nemcsak a ikreknél áll fenn, hanem más testvéreknél is.

A címkézés folyománya, hogy az egyik fél megpróbálja elérni azt, amiben a másik elismerést kapott; ez vezet a rivalizáláshoz. Téves az az elgondolás Török Melinda szerint, hogy az egyik testvér ugyanolyan ügyes kell legyen, mint a másik, mert nem biztos, hogy egy adott dologban olyan jó akar vagy tud lenni, mint testvére.

Nehézséget jelent az egypetéjű ikrek nevelésében az is, hogy legtöbbször a szomszédok, a barátok egységként és nem különálló személyiségként kezelik őket. A pszichológus arra a kérdésre, hogy hogyan lehet más módszerekkel ösztönözni az ikreket, elmondta, inkább azt kell megerősíteni bennük, amiben külön-külön jók.

Mit kell tenni, ha civakodnak, veszekednek a testvérek? Ha „mindkét gyerek ugyanazt a játékot akarja, hiába van két ugyanolyan belőle?” Ha nagyobbacska ikrekről van szó, verbálisan kell tudtukra adni, hogy miért fontos a másik tiszteletben tartása. A pszichológus szerint ezt érdemes nyugodt pillanatban megbeszélni velük, és nem a konfliktus közepette.

„A kisebbeknél megoldás lehet, ha elvesszük a szóban forgó játékot. Fontos viszont azt is tudni, hogy nem mindig kell közbelépni, ha civakodás van. Hiszen így tanulnak meg a gyerekek egyezkedni, kompromisszumokat kötni, konfliktust kezelni. Akkor érdemes beavatkozni, ha veszélybe kerül az egyik vagy másik fizikai és lelki egészsége” – magyarázta.

Az egyik anyuka szerint az is megoldás lehet a civakodásra, ha veszekedés tárgya, a játék helyett valami mást ajánlunk fel cserébe a gyerekeknek. De tanácsos azt is megfigyelni, hogy min és mikor alakul ki konfliktus a testvérek között. Ezzel ugyanis meg lehet előzni a civakodást. A versengés, féltékenység másik oka lehet az is, ha a gyerekek nem kapnak elegendő figyelmet, vagy unatkoznak. Ilyenkor még jobban oda kell figyelni rájuk.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!