
Míg a nők kedvükre enyelegnek a szebbnél szebb üzletek kirakatainál, belsőbb tereinél, a férfiak nem szeretnek bevásárolni, főként nem ruhaneműt. Számukra ez nem „agypihentető”, hanem stresszes foglalkozás, amelyet szívesebben ruháznak át a szebbik nem képviselőire – állítja az egyik kolozsvári bevásárlóközpont eladója, Mădălina Argeş.
A hölgy immáron húsz éve dolgozik elárusítóként, meglehetősen gazdag tapasztalata alapján nyájasan nyilatkozik a férfi-női bevásárlószokások fortélyairól. A gazdasági válság hatásaira kitérve ecseteli: annak ellenére, hogy a nők imádnak ruhaneműt vásárolni, hónapok óta a kereslet igencsak megcsappant, és egyre inkább sóvárgó nézelődésben merül ki ez a közkedvelt hobbi. Pedig az üzlet kirakatában szemet szúr az ötvenszázalékos árleszállítás táblája, ám a nagy piros betűk sárga alapon sem vonzanak több érdeklődőt.
Mădălina szerint az emberek inkább élelmiszerre és a legszükségesebb dolgokra költenek, ruházatra már nem futja. Úgy véli, hogy a gyerekeknek való ruhácskák kereslete nem csappant meg, viszont a többi korosztály nem vásárol annyit, mint például tavaly tavasz végén, nyár elején.
A januári eladás szinte felére csökkent, és valószínűleg az üzlet veszteségessége miatt történt meg az is, hogy az egyik fiatal kolléganőjét elbocsátották – panaszolja beszélgetőpartnerünk. Személyes bevallása szerint ő sem vett négy hónapja magának ruhát.
Fotó: Mihály László
Sóvárgó nézelődés a ruhásboltban. Divattal kapcsolatos álmaikat ma egyre többen a hétköznapi valósághoz szabják
Legfeljebb nyakkendőt veszünk
Városi üzletkorzónk alkalmával egy kisebb butikot is útba ejtettünk, ahol kosztümöket, elegánsabb ruhaneműt árulnak, az eladókon kívül azonban senkit sem láttunk a boltban.
A kérdés hasonló, a válság mennyire befolyásolja a ruhaeladást, mire hasonló választ is kapunk. A fiatal, húszas éveiben járó Andreea Barlan egyet von a vállán, s mutat az üres üzletre, mintegy illusztrálva, hogy senki sem vesz semmit. Naponta öt-hat ember vásárol magának ruhát, de semmiképp sem az estélyi ruha vagy a kiskosztüm a legkeresettebb, inget, nyakkendőt, sálat, női blúzt vesznek leginkább a vásárlók. Szerinte hónapokkal ezelőtt sokkal többet adtak el.
Állítását igazolja az üzletbe tévedő néni, aki fiának vásárolna egy tarka inget. A reményteli vásárló lelombozódva állapítja meg, hogy egy 450 lej értékű ingre nincs elég pénze és annak reményében, hogy máshol olcsóbb árura lel, elkullog az üzletből.
A válság a turkálókat is elérte
Továbbballagunk, és szemügyre veszünk egy turkálót is, ahol azért már sokkal több érdeklődő van, mint az eddigi üzleteknél.
Simona Alin eladó azonban nem lelkesedik, a turkálók bevétele is csökken, állapítja meg.
Szerinte nem olyan borzasztó, mint például egy rendes üzlet esetében a keresletcsökkenés, ám az tény, hogy a válság a turkálókra is hat. A mindenféle generációt, nemet megfogó üzletecske választékban nem szegény, ennek ellenére mégsem nyereséges működtetni. A turkáló hússzázalékos árleszállítást is felajánl a vevőknek, s mint azt megtudtuk, nemrég a régi árut úgy leárazták, hogy szinte ingyen volt, mégis alig lehetett kiüríteni a készletet.
Fotó: archív
Hiába az óriási árleszállítások, a válság a turkálókat is elérte
Ki hol vásárol?
Barabás Enikő egyetemista lapunk kérésére, miszerint honnan és milyen gyakran vásárol ruhát magának, határozottan kijelentette, csakis turkálóból, általában havonta egyszer vásárol.
„Üzletből csak fehérneműt és cipőt vásárolok, évek óta second handből öltözöm, olcsóbban ki tudok jönni, nem is tudnám magamnak megengedni az üzleti árut” – mondja. Enikő több kolléganője is turkálópárti, nemcsak az olcsó árak miatt, hanem az ízlésesebb ruhaneműk végett is választják ezt. Alanyunk képzőművészeti egyetemen tanul, textil szakon, éppen ezért sokszor megtörténik az is, hogy ruháit úgy választja ki, hogy még ő is tudjon rajta dolgozni.
S. Levente közgazdász azonban üzletpárti, úgy gondolja, a boltokban vásárolt ruhák sokkal minőségibbek, mint amit a turkálók kínálnak.
„Egy jó, divatos inget, zakót vagy akár nadrágot is, nem lehet turkálóban találni, ezért inkább üzletekből vásárolok, még akkor is, ha drágább. Úgy gondolom, egy férfi adjon magára, nem csak a nőknél szempont a jólöltözöttség, ugyanúgy az erősebbik nemnél is szempont a jó ruha. Szerintem hülyeség, hogy nem a ruha teszi az embert” – összegez alanyunk. Hozzáteszi azt is, legtöbb kollégája rosszul öltözködik, vagy nem ad magára, amit nagyon elítél.
Jós Magdolna háziasszony is inkább turkálópárti, nem az ízlésesebb, hanem inkább az olcsóbb áruk vonzzák oda. De úgy látja, sokszor minőségibb árut lehet ott találni, mint a piacon vagy az üzletben, hiszen azokat a ruhadarabokat külföldről hozzák.
Szürke valóság ellen rózsaszín álmok
Mi is az év színe? – kérdeztük meg több embertől is Kolozsvár utcáin.
Barabás Enikő a sárga, rózsaszín mellett tippel, szerinte a válság hatása öltözködésben az élénkebb színek használatában mutatkozik meg. A bolondosabb, vidámabb stílus lesz a nyerő.
Üzleteink elárusítói is amellett voksolnak, hogy az élénkebb színek keresettebbek, persze az idősebb korosztály inkább a szolidabb színek kedvelője. A nők körében egyre kedveltebb a rövid szoknya, kockás, tarka minták és a színes harisnya.
Az eladónők azonban nem a válság miatt tartják valószínűnek az élénk színek elterjedését, úgy vélik, minden évben van valami bolondos divat, irányzat, ami beissza magát az emberek gondolataiba. Tavaly a pasztellszínek voltak kelendőbbek, az élénk színeket inkább kisgyerekeknek vették, most azonban a tinédzser lányok egyik kedvence – véli Mădălina Argeş. Szerinte az év színe a piros lehetne, tiltakozásként a mostani gazdasági helyzetre, ha illusztrálni akarjuk a gazdasági erővonalakat.
Mădălina szerint az embereknek szükségük van ruházatra, a gazdasági pánikroham remélhetőleg hamarosan csitul, és újra visszaáll a kedves lányok, asszonyok buzgó vásárlási kedve. Szerinte a média befolyása is sokat számít, hiszen az emberek mindenhol csak a válságról hallanak, ezért természetes, hogy megijednek, s ha még lenne is miből, nem vásárolnak ruhát.

Hozzávalók: 20 dkg babapiskóta, 4 dl tejföl, 4 dl tejszín, 1 csomag habfixáló, 2 db citrom leve, 12 evőkanál porcukor, 1 csomag vaníliáscukor.
Egy ötgyerekes apa játékot nyer egy sorsoláson. Hazaviszi, és megkérdezi a gyerekeitől: – Na, gyerekek, ki a legengedelmesebb, ki nem felesel anyával, ki az, aki mindig szót fogad neki?
A gyerekek lemondóan legyintenek:
– Oké, apa, akkor tiéd a játék.
Hozzászólások
Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.
Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!