Online: nem fenékig tejfel
Az erdélyi magyar internetes média helyzetéről értekeztek Tusványoson
Egyre népesebb az internetes újságok fogyasztóinak tábora, mégsem mondható el, hogy ezek a portálok akár anyagilag, akár szakmailag képesek önállóan megállni a lábukon – hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a 21. tusványosi tábor keretében tartottak a hétvégén.
Rédai Attila, a székelyhon.ro munkatársa, a Csíki Hírlap szerkesztője elmondta, miközben a nyomtatott sajtó példányszáma stagnál, az online lapoknak egyre több a fogyasztója. Az erdélyi magyar online újságírásról első alkalommal szerveztek szakmai fórumot, ahol az érintettek – a manna.ro, transindex.ro, erdely.ma, szekelyhon.ro képviselői – megbeszélhették gondjaikat, megoszthatták egymással tapasztalataikat.
„Sokan sokféleképpen látják, hogy milyen is kellene legyen az online újságírás. De abban mindenki egyetért, hogy még ez a fajta sajtó nem áll meg a saját lábán sem anyagi, sem szakmai szempontból” – fogalmazott Rédai, aki szerint nem ugyanazok olvassák a hagyományos újságot, mint akik az internetes hírportálokat.
Fotó: uh.ro
Gondban az internetes média is. Az erdélyi magyar online sajtó képviselői a pénzhiányra panaszkodtak
Az online sajtó előnyeit Szabó Tünde, a manna.ro szerkesztője abban látja, hogy gyors az információ, az olvasó pedig megoszthatja véleményét másokkal, visszaszólhat, szavazhat, elküldheti saját fotóit, videofelvételeit.
A beszélgetés következtetései szerint ahhoz, hogy az erdélyi magyar online újságírás saját lábára állhasson, elsősorban anyagi függetlenségre és erre szakosodott újságírókra lenne szükség. A tartalmat nem lehet fizetőssé tenni, ezért más bevételek után kell nézni. De a szakmai felkészültség sem kielégítő, hisz egy online-újságírónak sokkal többet kell tudnia, műszaki téren is, hiszen egy cikk megírása mellett kell tudni fotózni, filmezni, internetes oldalt szerkeszteni.
„Meg kell erősíteni a határon túli magyar médiát”
Az állapotfelmérés elvégzése után meg kell erősíteni a határon túli magyar médiát - jelentette ki Tusnádfürdőn Szalai Annamária, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tagja a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.
„Sem a közszolgálati, sem a kereskedelmi média nem tett eleget a Magyarország határain belüli és kívüli igényeknek” – mondta Szalai. Az ORTT tagja szerint a határon túli területeken az utóbbi években megrendelések hiányában leépültek a médiaműhelyek. Maksay Ágnes kolozsvári szerkesztő-rendező arról beszélt, hogy a határon túli magyar tudósítói és stúdióhálózat kiépítése 1999-ben elkezdődött, de néhány év múlva háttérbe szorult. Szerinte újraéleszthető ez a mintegy 20 stúdióból álló hálózat.
Kelemen Attila, az Erdély FM rádió projektigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy egyenrangú partnerség és tartalomcsere szükséges a magyarországi és a határon túli média között.
A bárányok hallgatásaA napokban azon tűnődtem: a kormányátalakítás vajon kit vagy mit rázott meg leginkább Romániában? Az érintett minisztereket? A kormányt? A kormánykoalíciót? Az ellenzéket? A bankrendszert? Az állami alkalmazottakat? A lakosságot? »
Székedi Ferenc
Droidok és klónokA demokrácia, állítólag, hosszadalmas tanulási folyamat. A butuska népek kipróbálják az összes defektes, zsákutcás lehetőséget, fasizmust, diktatúrát, banánköztársaságot, operettkirályságot, amíg végül a saját kárukon okulva eljutnak az egyedül üdvözítő paradisumba. »
Krebsz János
Megmenthetetlen1656-ban Erdélyben teológia és világi tudományok, Biblia és iskola egyaránt nélkülözhetetlenek a veszedelem elhárításához. Tehát, amint a Teremtés könyvének Apáczai által hivatkozott verse bizonyítja: iskolákra van szükség, gondolkodó magyarokra, akik elűzik határainkról a bajt, török dúlástól, német fosztogatástól, hódoltságtól, hódolástól óvják, mentik hazánk. »
Szellemidézés
Hozzászólások
Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.
Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!