keresés

Képeskönyvet mindenkinek!

Pár napja zárult Koppenhágában a World Newspaper Advertising konferencia, amely során több újság képviselői arra a döntésre jutottak, hogy megpróbálnak megállni a saját lábukon, vagyis a reklámbevételeikből nem juttatnak eléggé jelentős százalékot a Google-nek, a Yahoo-nak, vagy egyéb internetes hatalmasságoknak.

A résztvevők fájlalták, hogy a nyomtatott sajtótermékektől rég elpártoltak a kreatív reklámszakemberek. A válság miatt is végveszélybe került nyomtatott sajtó egyelőre kegyetlen túlélőharcot folytat, miközben egyre inkább fenyegeti az online média.

És íme: alig hűlt ki az utolsó koppenhágai szék is a konferenciázók után, a „megnövekedett kreativitás” jegyében máris meg-,helyesebben újjászületett az első európai sajtótermék: a belgiumi Dernière Heure című napilap háromdimenziós hatású fotókkal jelent meg. Mi csak úgy suttogva feltételezzük: talán az Avatar sikere is megihlethette a belga lap dizájnereit.

Az újdonság hatott, hisz közel harmincezerrel megnőtt a naponta eladott példányok száma, de kétséges, hogy csak ez a technológiai bravúr szinten tudja tartani a lapot hosszabb időn át. Valószínűleg két-három hónap elég lesz ahhoz, hogy ne hasson frissességként a 3D-s fotó, és ugyanolyan közönnyel legyen kezelve, mint ahogyan ma kezeljük a szalagmagnókat.

Figyelembe kell vennünk azt is, hogy az Epson által fejlesztett, szuperhajlékony „elektronikus papír” alig pár hónapra van attól, hogy korszakalkotó áttörést érjen el a vizuális megjelenítés szintjén. Ha ennek, vagy hasonló terméknek megkezdődik a tömeggyártása, akkor nem biztos, hogy elég lesz a nyomtatott lapok lobbija ahhoz, hogy sokáig fenntartsák magukat.

Viszont inkább azon kell elgondolkodni, hogy miért választanak komoly, nagy példányszámú újságok is ilyen, gyerekesen csillogó-villogó köntöst ahhoz, hogy bevételüket növelhessék? Azért, mert csak erre a csillogás-villogásra van csak igény a médiafogyasztók részéről? Mert senki nem veszi már a fáradságot, hogy jól megírjon egy cikket, mert tudja, hogy senki sem értené meg az összetett mondatait sem, nemhogy egy bonyolultabb érvelést?

Szerintem nem a lapokkal van a baj, hanem inkább a világgal, amelynek immár nincs igénye mély gondolatokra, nincs igénye komoly reflexióra. A kép beszédes lehet, de még a film is csak úgy teljes, ha értelmes cselekmény társul hozzá. Vajon arrafele tartunk, hogy óvodás szintű képeskönyvek lesznek az újságjaink? Csak nem tapintható kiemelkedésekkel, mint a csecsemők játékkönyvei, hanem csak láthatóakkal.

Péter Árpád

  média röviden

  média