keresés

A bűvös negyvenhárom

A kommunista rezsim bukása, és az ezzel együtt járó cenzúra eltörlésének boldog eufóriájában talán senki nem gondolt arra, hogy Erdélyben, de úgy általában a magyar nyelvű kisebbség körében a kisebbségi média archetípusát jelentő médiumok sorsa a mogulkorszakban egyre inkább megpecsételődik.

Amikor a kilencvenes évek közepétől a Duna Televízió a kábeltévé társaságok által kikövezett úton a közszolgálatiság megújítójaként vonult be a Kárpát-medencébe, a Magyar Televízió (MTV) pedig műholdas sugárzással próbált utat törni magának az egyre sűrűsödő földi és műholdas sugárzású kereskedelmi csatornák rengetegében, talán gondolni sem mert senki arra, hogy ez a diadalmenet valahol véget érhet.

A Duna Tv és az MTV összeütközése nem „titánok harca”, nem világrengető összeütközés, és tétjét is inkább csak sejteni lehet, mintsem megállapítani, ámde a magyar médiavilág ezen két rangos szereplőjének az összecsapása azért érdeklődésre tarthat számot. Előbbi január végén, Gyergyószentmiklóson jelentette be, hogy Erdélyben 43 százalékkal piacvezető magyar csatorna, a bejelentés köré nőtt hatalmas médiahullámot március 9-én állította meg az MTV hivatalos közleménye, amely más cég által készített felmérésekre hivatkozva az RTL Klub-ot nevezi meg Erdély piacvezető magyar tévécsatornájaként, míg a Duna Tv-t a TV2 és az MTV mögé utasítja.

Az MTV lehengerlő érve a ARMA/GFK  automatikus felmérésekkel készített statisztikáira támaszkodik, míg a Duna TV egy sokkal kisebb „kaliberű” média-statisztikát szolgáltató cég adataira, az Outdoor Media Audit Kft.-re. A harc eldőltnek látszik: a számok könyörtelensége és egyértelműsége az MTV-t részesíti előnyben.

Kérdés viszont, hogy mindennek a közelgő magyarországi választásokhoz mekkora köze van? Melyik tévé akar(hat) szellemi, és miért ne, anyagi tőkét kovácsolni ezekből a statisztikákból? Számunkra a 2004-ben tartott népszavazás óta egyértelmű, hogy semmi beleszólásunk nem lehet a magyarországi belügyekbe, de úgy néz ki, hogy a magyar médiumok saját belügyüknek tekintik az erdélyi nézettségük állapotát. 

A Duna TV-n természetesen jóval több erdélyi vonatkozású reklám, mint az MTV-n, viszont mindkettő közszolgálati televízió, tehát nem a reklám a fő bevételük. Egyszerű presztízsharc tehát? Amelynek a győztese a fröcsögő bulvárt (is) ránk öntő RTL Klub lesz?  Egy dolog biztos: 1997-ben a Hungária Televízió Közalapítvány megbízásából elkészült a Duna Televízió erdélyi nézettségét vizsgáló első felmérés, melynek végkövetkeztetése: „a magyar anyanyelvű erdélyi népesség 27 százaléka naponta több órát, 16 százaléka naponta legalább egy órát, 29 százaléka azonban egyáltalán nem nézi a Duna Televíziót”.

Félő, hogy a napi nézők 43 százaléka a mostanra internetesedett, kereskedelmitévésedett, és elég drasztikus népességcsökkenéssel számoló társadalomban a nemdunázó 29 százalék javára csökkent, így a Nemzet Televíziójának 2010-ben jelzett 43 százalékos RTL-klubos, illetve MTV-s közönségaránya még nagyobb kérdőjeleket vet fel.

Farkas István

  média röviden

  média