Innováció, nem középiskolás fokon
Médiagnózis | 2010-07-27 07:57:55
nyomtat | elküld

Két évvel ezelőtt, amikor magunkba roskadva meredtünk D.J. Carusso Sasszem (Eagle eyes) című filmjének stáblistájára még csak rossz álomnak tartottuk George Orwell ’46-os fantáziaregényének vízióját.

Két évvel ezelőtt, amikor magunkba roskadva meredtünk D.J. Carusso Sasszem (Eagle eyes) című filmjének stáblistájára még csak rossz álomnak tartottuk George Orwell ’46-os fantáziaregényének vízióját.

Az 1984-beli Nagy testvér egy ideig csak a valóságshow-k kamerái által létezett, aztán szép lassan bepillantott a szupermarketekbe, repterekbe, metróaluljárókba, a pénzkiadó automaták környékére, rátapasztotta fülét a mobiltelefonunk hangszórójáró és mikrofonjára, figyeli, hogy milyen weblapokat böngészünk, mi után hajtjuk a keresőmotorokat. Hogy az utcákról, parkokról vagy a tengerfenék legmélyebb bugyrairól készített részletes fotókat ne is említsük.

Ezzel azonban korántsem aknáztuk még ki a modernkori Nagy testvér kelléktárát, melyek között olyan is akad, amelyik kifejezetten a médiafogyasztókat célozza meg. Kiderült, hogy a Tokió közel húsz vasút- és metróállomásán felállított digitális reklámfelületek inteligensebbek, mint sejtettük volna. A százharminc centiméter átmérőjű kijelzők a nap huszonnégy órájában ontják magukból a reklámokat, a több százezer utas kisebb-nagyobb ámulatára, akiknek nagy része észre sem veszi, hogy a monitoron egy okos kis kamerát is ehelyeztek, amely miután beszkennelte az előtte elhaladót, szoftja összeállítja annak profilját.

A készülék tehát nemcsak azt számolja, hogy hányan haladtak el a reklámfelület előtt, hanem a csontozat és haj alapján megállapítja, hogy hány éves és milyen nemű a kíváncsi néző, mi több az alapján, hogy az illető mennyi időt töltött a reklámfilm nézésével és milyen volt az arckifejezése, megpróbálja felmérni, hogy mennyire hatott rá a képsor. Innen már csak egy lépés az egyénre szabott hirdetés, amely sokkal manipulatívabb, mint a mindenkori átlagot megcélzó reklám.

Ismét egy film. Biztosan emlékeznek a négy évvel ezelőtt bemutatott Távkapcsra (Click), amelyben Michael (Adam Sandler) egy furcsa szerkentyűt vásárol egy elektrotechnikai cikkeket forgalmazó bolt eladójától. Morty olyan távirányítót adott Michaelnek, amellyel nemcsak a tévékészülékeket, hanem saját kis univerzumát is ellenőrzése alatt tarthatja.

Kapaszkodjanak meg: hamarosan a való világban is hozzáférhetővé válhat egy ilyen típusú távirányító. Persze kissé túloztunk, de ez a lényegen nem változtat. A processzortechnikájáról elhíresült Intel olyan távirányítót fejleszt ki a Google Smart Tv-jéhez, amelyik az eszköz markolásának, gombnyomásának intenzitásából, a használati szögből stb. bonyolult algoritmus révén felismeri a használót, azt közli a tévével, így az automatikusan végig tudja futni a néző kedvenc csatornáit, kiválasztani a hangulatának megfelelő műsortípust.

Már csak az hiányzik, hogy agyhullámainkat ellenőrző szkennereket rendszeresítsenek a hipermarketek, amelyek kiolvassák fejünkből, hogy nem egy, hanem két láda sört szeretnék vásárolni.

Farkas István

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Vígéretek

Választási esztendőkben Románia az ígéret(ek) földjévé változik. A jelöltek, ha már hozzáértésben, szakképzettségben, tudásban, gazdaszellemben – mindezek hiányában – nem tudnak egymással vetélkedni, megpróbálják legalább ígéretekben felülmúlni egymást. És mivel korlátlan jóléttel, feneketlen boldogsággal, amolyan földi paradicsommal a jelöltek mindegyike kecsegtet, igyekeznek hát „sajátos”, „egyedi” fogadalmakat tenni potenciális választóiknak – így már a kampány első napjaiban egészen képtelen, nevetséges ígéretek – mondhatnánk: vígéretek – születtek meg. »

Bogdán Tibor
Korteshadjárat

Több mint két hónappal ezelőtt, Nyirő hazatér címmel az ÚMSZ Vélemény oldalán közöltem egy hosszabb írást az éppen akkor felröppent hírről, miszerint május 27-én, pünkösd vasárnapján, hazahozzák Madridból a magát mindig székely írónak tartó Nyirő József földi maradványait. A magyar állam megbízásából Magyarország konzulátusa exhumáltatja a hamvakat Spanyolországban, azokat az egyik csíksomlyói zarándokvonat hozza el Csíkszeredába, ahonnan huszárkísérettel szállítják majd át Székelyudvarhelyre. Az előző mondat első fele már múltidő, hiszen az exhumálás megtörtént, az író földi maradványai légi úton Budapestre érkeztek, és a hét végén indulnak tovább. Azt is megírtam akkor, hogy a Magyar Távirati Irodának az íróval kapcsolatos közleményei rendkívül hiányosak. »

Székedi Ferenc
Üsd a bozgort!

Mint várható volt, ahogy az RMDSZ elvesztette kormányzati, vele a hazai társadalom számára nagyon is szükséges kiegyensúlyozó és mérséklő szerepét, ismét ütik, vágják a magyart! Ponta miniszterelnököt még fel sem kenték, amikor döntött a MOGYE magyartalanításáról. A választási törvény számunkra előnytelen megváltoztatásától kezdve a magyar prefektusok és igazgatók leváltáság olyan viharosan visszatért a múlt, hogy a felelős erdélyi magyar családokban ez a fő beszédtéma. Sokan kérdik: mi jöhet még, és mi mindent fog elnézni Brüsszel Romániának a gazdasági stabilitás fejében. »

Sike Lajos