Visszatérés a Vészbejáratról
Varga Anikó, Graz | 2012-01-30 03:06:57
nyomtat | elküld

Ma tér vissza Grazból a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeinek csoportja, akik a Drakulatúra című előadással vettek részt az Emergency Entrance („Vészbejárat”) nevű színházi fesztiválon.

Ma tér vissza Grazból a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeinek csoportja, akik a Drakulatúra című előadással vettek részt az Emergency Entrance („Vészbejárat”) nevű színházi fesztiválon. A január 26-a és 29-e között lezajlott, Schauspielhaus Graz (Grazi Színház) szervezte fesztiválon az Európai Színházi Unió ( UTE) hat tagszínháza vett részt, összesen kilenc színművet mutatva be. A prágai, athéni, tel-avivi nemzeti színházak, a palermói és grazi városi színházak, illetve a Kolozsvári Magyar Színház együttműködésének témája: Európa mint „vészbejárat”.

A háromnapos fesztivál előadásainak közös vonása volt, hogy az otthonhoz és identitáshoz fűződő történeteket vittek színre különböző társadalmi problémákat jelenítve meg. Az athéni Görög Nemzeti Színház előadása például a kényszerprostitúció jelenségét tematizálja. Az Invisible Olga (Láthatatlan Olga) című, valós történeten alapuló produkció egyszerre tárja elénk az emberkereskedelem fizikai és lelki vonatkozásait, hiszen arra a kérdésre keresi a választ, hogy a történet főszereplőnője miért nem menekül a futtatói által felállított csapdából. A grazi és az izraeli színház a migráció problémáját boncolgatta, az előadásokat követő parázs beszélgetések pontosan jelezték a széles körű nézői érintettséget. A grazi színház Boat People (Emberek a csónakban) című előadása a Lampedusa szigetére érkező afrikai menekültek helyzetét tárja fel. Több nézőpontból közelít a témához: míg az előadás első részében az európaiak félelmei, előítéletei és tehetetlenségérzése jelenik meg, addig a  menekültek naplóiból való felolvasás konkrét embereket, történeteket, élményeket, dilemmákat állít elénk.

Az afrikai menekültek másik célpontja Izrael. Róluk szól a Habima Nemzeti Színház előadása, amelynek mozaikos cselekményéből különböző emberek sorsa áll össze. A Promised Land (Ígéret földje) című előadás a menekültproblémát reflexív keretbe helyezi, a karakterek történetei mellett ugyanis a színészek saját családi történetei is megjelennek  – egy másik generációé, amely maga is üldözött, menekült és befogadott volt valamikor.

kep alairas

Fotó: Biró István

Korrupció, csalás, szex és áltudományos sztereotípiák: ebből áll össze a Drakulatúra

A Prágai Nemzeti Színház előadása a csehországi romahelyzetről szól, a cseh többség és roma kisebbség közötti egyre mélyülő szakadékról. A My Neighbour, My Enemy (Szomszédom, az ellenségem) talált szövegeket – politikai konferencián elhangzott beszédet, chatbeszédet, szépirodalmi szöveget, rasszista megnyilvánulásokat – helyez egymás mellé. Ezek közül a legerősebb egy romaintegrációs program eredményeit ismertető konferencia-felszólalás, amely tökéletesen mintázza: a hangzatos szólamok mögött semmi sincs.

A palermói Garibaldi Színház előadását az olaszországi román vendégmunkások, ezen belül is a háztartási alkamazottak helyzete ihlette meg. A Who’s Afraid of a Maidservant? (Ki fél a cselédtől?) című előadásban két, nőnek öltözött román férfi cselédsorsát láthatjuk, akik egy mozgássérült idős nő szolgái, sőt, rabszolgái, hiszen munkájuk a takarításon és főzésen túl a nő szórakoztatására is kiterjed: az unatkozó háziasszony kívánságára saját történeteiket mesélik, énekelnek, táncolnak, folyamatosan színházat játszanak.

A fesztivál nézői körében nagy sikert aratott a Kolozsvári Magyar Színház Drakulatúra – avagy a Brand Stroker Projekt produkciója, amelynek kiindulópontja a Romániához fűződő sztereotípiák. Miként lehet a sztereotípiákat gazdasági haszonná konvertálni? Ez a kérdés tartja mozgásban a színpadi történet alakjait, akik a rendező, Lakatos Róbert által forgatott dokumentumfilmek figurái alapján íródtak tovább. Az előadás rámutat a mindent átitató korrupcióra, miközben a Balkán-érzés ízeit, világát, figuráit is színre viszi. Ennek humorát hálásan fogadta a grazi közönség.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Vígéretek

Választási esztendőkben Románia az ígéret(ek) földjévé változik. A jelöltek, ha már hozzáértésben, szakképzettségben, tudásban, gazdaszellemben – mindezek hiányában – nem tudnak egymással vetélkedni, megpróbálják legalább ígéretekben felülmúlni egymást. És mivel korlátlan jóléttel, feneketlen boldogsággal, amolyan földi paradicsommal a jelöltek mindegyike kecsegtet, igyekeznek hát „sajátos”, „egyedi” fogadalmakat tenni potenciális választóiknak – így már a kampány első napjaiban egészen képtelen, nevetséges ígéretek – mondhatnánk: vígéretek – születtek meg. »

Bogdán Tibor
Korteshadjárat

Több mint két hónappal ezelőtt, Nyirő hazatér címmel az ÚMSZ Vélemény oldalán közöltem egy hosszabb írást az éppen akkor felröppent hírről, miszerint május 27-én, pünkösd vasárnapján, hazahozzák Madridból a magát mindig székely írónak tartó Nyirő József földi maradványait. A magyar állam megbízásából Magyarország konzulátusa exhumáltatja a hamvakat Spanyolországban, azokat az egyik csíksomlyói zarándokvonat hozza el Csíkszeredába, ahonnan huszárkísérettel szállítják majd át Székelyudvarhelyre. Az előző mondat első fele már múltidő, hiszen az exhumálás megtörtént, az író földi maradványai légi úton Budapestre érkeztek, és a hét végén indulnak tovább. Azt is megírtam akkor, hogy a Magyar Távirati Irodának az íróval kapcsolatos közleményei rendkívül hiányosak. »

Székedi Ferenc
Üsd a bozgort!

Mint várható volt, ahogy az RMDSZ elvesztette kormányzati, vele a hazai társadalom számára nagyon is szükséges kiegyensúlyozó és mérséklő szerepét, ismét ütik, vágják a magyart! Ponta miniszterelnököt még fel sem kenték, amikor döntött a MOGYE magyartalanításáról. A választási törvény számunkra előnytelen megváltoztatásától kezdve a magyar prefektusok és igazgatók leváltáság olyan viharosan visszatért a múlt, hogy a felelős erdélyi magyar családokban ez a fő beszédtéma. Sokan kérdik: mi jöhet még, és mi mindent fog elnézni Brüsszel Romániának a gazdasági stabilitás fejében. »

Sike Lajos