Ünnep a fagyban
Baloga-Tamás Erika | 2012-02-07 00:39:03
nyomtat | elküld

Orbán Balázs, „a legnagyobb székely” születésének 183. évfordulójára szerveztek szabadtéri ünnepséget Székelyudvarhelyen.

Orbán Balázs, „a legnagyobb székely” születésének 183. évfordulójára szerveztek szabadtéri ünnepséget Székelyudvarhelyen. A megemlékezésre a hideg ellenére több százan megjelentek az író 1995-ben állított belvárosi szobra előtt. Az ünnepség a vasárnap déli harangszó után az udvarhelyi Balázs Ferenc vegyes kar előadásával kezdődött, majd a magyar himnusz eléneklését követően Bunta Levente polgármester köszöntötte az emlékezőket. „Mi tehetünk arról, hogy mennyire tartalmas az életünk, milyen értékrendet adunk át a gyermekeinknek” – hangsúlyozta ünnepi beszédében az elöljáró, és hozzátette: a mai ember eszményei, céljai nem állnak messze a a XIX–XX. század embereitől, legyen szó Orbán Balázsról vagy Tamási Áronról. A városvezető beszéde után a kisiskolások műsora következett, majd egyházi képviselők és Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója is méltatta az írót. „Orbán Balázs emléke fontos számunkra, és őt a hozzánk érkező idegenek is tisztelik.

kep alairas

A szerző felvétele

A Balázs Ferenc vagyeskar is tisztelgett Orbán Balázs emléke előtt Székelyudvarhelyen

Róla mesélni kell a fiataloknak akkor is, ha valaki pedagógusként áll a gyerekek elé, ha lelkipásztorként beszél a hívekhez, ha családi körben kirándulnak a szejkefürdői sírjához, vagy ha nagyszülőként sétálnak az unokákkal itt, Udvarhely központjában, a szobra előtt” – mondta az intézmény igazgatója. A megemlékezés koszorúzással zárult. Orbán Balázs Lengyelfalván született 1830. február 3-án. Íróként, néprajzi gyűjtőként, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjaként, országgyűlési  képviselőként tevékenykedett, de igazán híressé a Székelyföld leírása című nagyszabású munkája tette.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Vígéretek

Választási esztendőkben Románia az ígéret(ek) földjévé változik. A jelöltek, ha már hozzáértésben, szakképzettségben, tudásban, gazdaszellemben – mindezek hiányában – nem tudnak egymással vetélkedni, megpróbálják legalább ígéretekben felülmúlni egymást. És mivel korlátlan jóléttel, feneketlen boldogsággal, amolyan földi paradicsommal a jelöltek mindegyike kecsegtet, igyekeznek hát „sajátos”, „egyedi” fogadalmakat tenni potenciális választóiknak – így már a kampány első napjaiban egészen képtelen, nevetséges ígéretek – mondhatnánk: vígéretek – születtek meg. »

Bogdán Tibor
Korteshadjárat

Több mint két hónappal ezelőtt, Nyirő hazatér címmel az ÚMSZ Vélemény oldalán közöltem egy hosszabb írást az éppen akkor felröppent hírről, miszerint május 27-én, pünkösd vasárnapján, hazahozzák Madridból a magát mindig székely írónak tartó Nyirő József földi maradványait. A magyar állam megbízásából Magyarország konzulátusa exhumáltatja a hamvakat Spanyolországban, azokat az egyik csíksomlyói zarándokvonat hozza el Csíkszeredába, ahonnan huszárkísérettel szállítják majd át Székelyudvarhelyre. Az előző mondat első fele már múltidő, hiszen az exhumálás megtörtént, az író földi maradványai légi úton Budapestre érkeztek, és a hét végén indulnak tovább. Azt is megírtam akkor, hogy a Magyar Távirati Irodának az íróval kapcsolatos közleményei rendkívül hiányosak. »

Székedi Ferenc
Üsd a bozgort!

Mint várható volt, ahogy az RMDSZ elvesztette kormányzati, vele a hazai társadalom számára nagyon is szükséges kiegyensúlyozó és mérséklő szerepét, ismét ütik, vágják a magyart! Ponta miniszterelnököt még fel sem kenték, amikor döntött a MOGYE magyartalanításáról. A választási törvény számunkra előnytelen megváltoztatásától kezdve a magyar prefektusok és igazgatók leváltáság olyan viharosan visszatért a múlt, hogy a felelős erdélyi magyar családokban ez a fő beszédtéma. Sokan kérdik: mi jöhet még, és mi mindent fog elnézni Brüsszel Romániának a gazdasági stabilitás fejében. »

Sike Lajos
még több vélemény