Spiró–(sp)olvasó találkozó
Oborocea Mónika | 2010-03-04 22:16:06
nyomtat | elküld

Aki jó regényt ír, azt csak sajnálni és szánni tudom. Nem irigylem, mélységesen tisztelem és szánom, mert tudom, hogy micsoda állati meló van benne” – vélekedett a prózaírókról regényeiért és drámáiért többszörösen kitüntetett Spiró György a Kolozsvár Társaság vendégeként.

A felolvasóestként beharangozott eseményen – melyet szerdán tartottak – ízelítőt kaphattunk a Fogság és a Feleségverseny című alkotásokból, és abból, hogyan lett Spiróból jó prózaíró, miközben drámákat szeretett volna írni, és dramaturg, miközben színházidegen írónak indult.

Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője, az est házigazdája, első kérdésében arra volt kíváncsi, hogyan függ össze Spiró életművében a színház és a prózaírás – a kolozsvári Állami Magyar Színházban három drámáját adták elő: a Csirkefej, Az imposztor és a Kvartett című alkotásokat.

A szerző válasza egyszerűen hangzott: „Sehogy, ez két másmilyen műfaj. Nagyon más húrokat pendítenek meg az ember lelkében, teljesen más energiák szükségesek egy regény megírásához, mint a drámához”. Elmondta, pályája kezdetén egyáltalán nem akart regényt írni, de „a színházakban folyton azt mondták, hogy addig nem adnak elő drámát, amíg nem jelenik meg könyvem, így ajánlatosabb volt valami regényféle masszát kiadni, mert novellával tele voltak”.

Balázs Imre József (balra) faggatta a Kolozsvár Társaság vendégét, Spiró Györgyöt

Fotó: Oborocea Mónika

Balázs Imre József (balra) faggatta a Kolozsvár Társaság vendégét, Spiró Györgyöt

Ekkor született meg a Kerengő című regénye, mely 1974-ben látott könyv formájában napvilágot. Bevallása szerint időközben rájött arra is, hogy a prózához van nagyobb affinitása. Arra a kérdésre, hogy mennyire vesz részt drámaíróként saját drámáinak színrevitelében, Spiró György elmondta, színházigazgatóként idegenkedett attól, hogy saját műveit lássa színpadon.

„Színházidegen író maradtam, a dráma nekem irodalmi műfaj, és engem bőségesen kielégített, ha olvastam egy jó drámát, hiszen azt látom magam előtt. Isteni előadásokban volt részem. Ahhoz képest, amit a színházak szoktak csinálni” – jegyezte meg ironikusan.

Az alkotó elmondta, nemcsak íróként, hanem tanáremberként is tapasztalja, hogy a fiatalok egyre kevésbé műveltek, nem olvasnak, és a szövegértésükkel is gondok vannak.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Fulladjon meg Ady Endre?

Karinthy szerint lehetőleg máma még! Mármint a Szabolcska Mihályról írt versparódiájában. Meg azért is, mert Ady aztán nem bánt kesztyűs kézzel a magyar arisztokráciával, még kevésbé az olyan országnagyokkal, mint Tisza Kálmán vagy Széll Kálmán. (Nemrég közöltük a Széll Kálmánt ostorozó cikkét). »

Sike Lajos
Mellesleg szilikon

Egészséges férfiszem és -agy a női mell körül forog. Ezt akár axiómaként is elfogadhatjuk. A mell ugyanis a női nem olyan ékessége, amit becsülni kell, szeretgetni, cirógatni, becézgetni, esetleg dévajul kissé belemarkolni – a variációk száma n az n-ediken. »

Gyulay Zoltán
Hát mi lesz itt, tekintetes úr?

Választások lesznek ez évben, s nem mindegy, hogy a magyarság (vagy az őt képviselő pártok, ami nem ugyanaz, legkevesebb három halmazról beszélünk) miként szerepelnek a megmérettetésen. Jó esély van arra, hogy megint kommunistázzunk, szekuzzunk meg Neptunozzunk orrvérzésig, ahogy ezt megszoktuk. »

Krebsz János