River-díj Ariadnénak
Beszélgetés Bertóti Attila animációs filmkészítővel
Darvas Beáta | 2010-07-30 07:56:15
nyomtat | elküld

Bertóti Attila Ariadné fonala című alkotása nyerte a legjobb animációs film díját Olaszországban, a padovai River nemzetközi seregszemlén. A nagybányai születésű, a Sapientia EMTE kolozsvári film szakán végzett Bertóti kilenc perces animációját a kecskeméti animációs filmfesztiválon, a marosvásárhelyi Alter-Native és a bukaresti Animest fesztiválon és idén a győri Mediawave-en is díjazták. Az alkotót „korán” jött sikerének titkáról kérdeztük.

Miben látja az Ariadné fonala sikerének titkát? Az emberek örökös vonzalmában a mítoszok és legendák iránt, vagy pedig a mitológiai történetek kortalanságában?

– A mitológia valóban nagyon hálás téma, a krétai labirintus története ráadásul talán a legismertebb görög mítosz. Mégis bízom benne, hogy nem csak az alapanyag miatt szeretik a filmet, az „Ariadné fonala” ugyanis nem betű szerinti adaptációja a mítosznak, aki a hagyományos történetre számít azt nagy meglepetések fogják érni.

Bertóti Attila
A diplomamunka szakmai berkekben már többször vívott ki magának figyelmet, kerülte már, vagy van-e arra kilátás, hogy a szélesebb közönség is megismerje?

– Eddig különböző fesztiválokon volt látható, elvileg itt is sokan láthatták. Viszont szándékom szerint a film még idén felkerül teljes egészében a világhálóra.

Kilenc perc az rövid idő, ha azt vesszük, hogy egy mitológiai történetet akarsz elmesélni. Hogy lehet a legtartalmasabban kihasználni a perceket?

– Kilenc perc egyáltalán nem rövid idő, az animáció műfaja rengeteg sűrítési, stilizálási lehetőséget kínál, például párbeszédekre sem volt szükség. Azért tart ennyit a film, mert a több történetvariációt kellett összesűrítenem.

Min dolgozol most? Milyen stílusvonalat követsz animációiddal, kik a nagy mesterek, akik inspirálnak?

– Danyil Harmsz Negyvennégy pici pinty című gyerekversének zenés adaptációján dolgozom, a tavalyi Filmtett táborban fogtam neki, de még nem kapta meg végleges formáját. Egyéni stílusról azt hiszem, esetemben még korai lenne beszélni, de Andreas Hykade, Gil Alkabetz és Nina Paley filmjeit szeretem nagyon, ezeket sokszor újranézem.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
A bárányok hallgatása

A napokban azon tűnődtem: a kormányátalakítás vajon kit vagy mit rázott meg leginkább Romániában? Az érintett minisztereket? A kormányt? A kormánykoalíciót? Az ellenzéket? A bankrendszert? Az állami alkalmazottakat? A lakosságot? »

Székedi Ferenc
Droidok és klónok

A demokrácia, állítólag, hosszadalmas tanulási folyamat. A butuska népek kipróbálják az összes defektes, zsákutcás lehetőséget, fasizmust, diktatúrát, banánköztársaságot, operettkirályságot, amíg végül a saját kárukon okulva eljutnak az egyedül üdvözítő paradisumba. »

Krebsz János
Megmenthetetlen

1656-ban Erdélyben teológia és világi tudományok, Biblia és iskola egyaránt nélkülözhetetlenek a veszedelem elhárításához. Tehát, amint a Teremtés könyvének Apáczai által hivatkozott verse bizonyítja: iskolákra van szükség, gondolkodó magyarokra, akik elűzik határainkról a bajt, török dúlástól, német fosztogatástól, hódoltságtól, hódolástól óvják, mentik hazánk. »

Szellemidézés