keresés

Rétegzettség
Szellemidézés

Sokszor rámutattak arra, hogy a totalitárius mozgalmak felhasználják a demokratikus szabadságjogokat és csalárdul visszaélnek velük – pusztán azért, hogy azután eltörölhessék őket. Ez nemcsak a vezérek ördögi ravaszságából vagy a tömegek gyermeki ostobaságából fakad. A demokratikus szabadságjogok alapulhatnak az állampolgárok törvény előtti egyenlőségén, organikus jelentőségre és funkcióra azonban csak abban az esetben tesznek szert, ha az állampolgárok csoportokhoz tartoznak, illetve csoportok képviselik őket, továbbá ha társadalmi és politikai hierarchiát alakítanak ki. Az osztályrendszernek, az európai nemzetállamok egyetlen társadalmi és politikai rétegződési formájának hanyatlása mindenképpen „egyike volt a legújabb német történelem legdrámaibb eseményeinek”, és kedvezően hatott a nácizmus létrejöttére, ugyanúgy, ahogyan a demokratikus Kerenszkij-kormány megdöntését is nagyban elősegítette, hogy Oroszország mérhetetlen nagy falusi népességében (...) nyoma sem volt a társadalmi rétegzettségnek. A Hitler előtti Németország állapotai jelzik azokat a veszélyeket, amelyeket a nyugati világ fejlődése magába rejt, hiszen a második világháború végén szinte mindegyik európai országban hasonló módon ment végbe az osztályrendszer drámai hanyatlása. Az oroszországi események viszont világosan megmutatják, hogy Ázsia forradalmi változásai milyen irányban fejlődhetnek. Majdnem mindegy, hogy a totalitárius mozgalmak a náci vagy a bolsevik mintát követik-e, hogy a tömegeket a faj vagy az osztály nevében szervezik, hogy azt állítják magukról, hogy az élet és a természet vagy a dialektika és a gazdaság törvényeit követik.

Hannah Arendt: A totalitarizmus gyökerei.
Fordította Erős Ferenc

  kultúra röviden

  kultúra