Női test művésszemmel
Aktokból nyílt kiállítás a bukaresti szépművészeti múzeumban
Oborocea Mónika | 2008-08-01 07:17:39
nyomtat | elküld

Mattis-Teutsch János avantgárd festő aktjait is megtekinthetik az érdeklődők A meztelenség esztétikája című időszakos kiállításon Bukarestben. A fővárosi szépművészeti múzeumban 38 aktképet állítottak ki a 20. századi romániai képzőművészek munkái közül.

Meztelen nők piros fotelben, heverőn, tengerparton, magányosan, ölelkezve, térdepelve, állva, fekve, lesütött szemmel vagy ritkán: nyílt tekintettel – a 20. század legjelentősebb romániai képzőművészeinek munkáiból nyílt időszakos kiállítás a Román Nemzeti Szépművészeti Múzeumban Bukarestben.

A meztelenség esztétikája című tárlat 38 gondosan összeválogatott ceruza-, tus- és akvarellrajza, valamint metszetei azért számítanak igazán egyedülállóknak, mert csupán a múlt század elején kezdte levetkőzni a román festészet az ikonográfia okkultságát, és érzett rá az aktfestészet szépségeire – áll a múzeum közleményében. A kiállítás középpontjában Constantin Brâncuşi Akt című rajza áll, ez az alkotás reprezentálja a meztelenség felé fordulást a modern román művészetben.

Csupán a múlt század elején érzett rá a román festészet az aktfestészet szépségeire

Fotó: Oborocea Mónika

Csupán a múlt század elején érzett rá a román festészet az aktfestészet szépségeire

A kis kiállítóteremben a két világháború közti festők (Gheorghe Petraşcu, Theodor Pallady, Iosif Iser, Nicolae Tonitza) remekműveit olyan avantgárd művészek munkái zárják közre, mint Max Herman Maxy, Marcel Iancu, Corneliu Michăilescu, valamint olyan szobrászok rajzai, mint Miliţa Petraşcu, Dimitrie Paciurea, Ion Irimescu, George Apostu. A kiállítást Corneliu Baba festő akvarellmunkái teszik teljessé.

Az augusztus 16-ig látogatható tárlat egyik különlegessége, hogy az avantgárd festők közt a Brassóban született magyar Mattis-Teutsch János képeit is megcsodálhatják a látogatók – a Van Gogh művészetéből is inspirálódott, tüzessé fokozott színekkel s a csavarodó kontúrokkal ábrázolt aktjaiból többet is felvonultat a kiállítás.

Az üvegfal mögé rejtett képek közt nagy számban találhatók tanulmányrajzok, Dimitrie Paciurea férfitestet ábrázoló tanulmánya az egyetlen, mely nem a női test sokszínűségét és szépségét mutatja be.

A képek értékességét mutatja, hogy például március 18-án a bukaresti Alis Házban tartott árverésen 75 ezer euróért talált gazdára Theodor Pallady egyik aktfestménye. Ez a legnagyobb pénzösszeg, amit Romániában nyilvános árverésen valaha kifizettek egy műalkotásért.

A korábbi csúcs 59 900 euró volt, 2003-ban ennyiért vásárolták meg Nicolae Grigorescu egyik festményét (Fűben fekvő lány). Októberben, szintén az Alis Házban, Nicolae Tonitza ceruza-akvarell aktja kétezer dollárért talált gazdára, Iosif Iser egyik gouache-portréját pedig háromezer dollárért vesztegették. Az egy hónapig tartó kiállításon a múzeum ingyenes tárlatvezetést biztosít a látogatóknak.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Fulladjon meg Ady Endre?

Karinthy szerint lehetőleg máma még! Mármint a Szabolcska Mihályról írt versparódiájában. Meg azért is, mert Ady aztán nem bánt kesztyűs kézzel a magyar arisztokráciával, még kevésbé az olyan országnagyokkal, mint Tisza Kálmán vagy Széll Kálmán. (Nemrég közöltük a Széll Kálmánt ostorozó cikkét). »

Sike Lajos
Mellesleg szilikon

Egészséges férfiszem és -agy a női mell körül forog. Ezt akár axiómaként is elfogadhatjuk. A mell ugyanis a női nem olyan ékessége, amit becsülni kell, szeretgetni, cirógatni, becézgetni, esetleg dévajul kissé belemarkolni – a variációk száma n az n-ediken. »

Gyulay Zoltán
Hát mi lesz itt, tekintetes úr?

Választások lesznek ez évben, s nem mindegy, hogy a magyarság (vagy az őt képviselő pártok, ami nem ugyanaz, legkevesebb három halmazról beszélünk) miként szerepelnek a megmérettetésen. Jó esély van arra, hogy megint kommunistázzunk, szekuzzunk meg Neptunozzunk orrvérzésig, ahogy ezt megszoktuk. »

Krebsz János