„Első alkalom, hogy a Figura nem egy versösszeállítással, hanem konkrét darabbal készül március 15-re” – nyilatkozta Béres László színházigazgató. Az előadás szövegét a gyergyószentmiklósi Török Zoltán ősfigurás írta, külön erre az alkalomra.

Általában a forradalmat a férfiak jelenléte határozza meg, úgy a történelemkönyvekben, mint a művészetben a nőket elfelejtik. A nők mondhatni teljességgel láthatatlanok, sehol, szinte soha nincs szó arról, hogy a nők is jelen voltak minden fontos eseménynél – 1848-ban is.

„Az 1848–49-es forradalomról szóló dokumentumok is azt igazolják, hogy a nők rendszerint kimaradnak az emlékezésből, pedig többszörösen is szenvedő alanyai voltak az eseményeknek, hiszen vagy harcoltak, vagy elvesztettek valakit” – magyarázza Török Zoltán, hogy miért épp a nőket választotta főszereplőknek.

A Figura forradalomra emlékező előadásai közül – bár ez már a hatodik – ez közelít a leginkább a színház felé, azaz az eddigi szokásos rendhagyó történelemóra és a dokumentarista dráma sajátos keveredése az előadás.

„A testre szabott, a Figura színészeire írt dráma három színteret és történelmi időpontot hoz össze egy helyre” – mondta el Török Zoltán, a darab írója, akinek ez az első drámai próbálkozása.

A Figura Stúdió Színház 2005 óta rendszeresen egy-egy előadással tiszteleg a szabadságharc előtt, minden évben bevonva még valakit a gyergyói művészeti műhelyek közül. Dolgoztak már együtt a Hóvirág Néptáncegyüttessel, a zeneiskola diákjaival, népzenészekkel, a Szent Miklós kamarakórussal.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!