Még egy százalék kultúrára
A polgármesterek állami támogatást kérnek a művelődési intézmények társfinanszírozására
Kovács Zsolt | 2010-07-22 23:25:31
nyomtat | elküld

Az önkormányzatok által eltartott művelődési intézmények állami társfinanszírozását kérik a polgármesterek. „A héten a brassói, aradi és csíkszeredai elöljárókkal közösen találkoztunk Kelemen Hunor kulturális miniszterrel” – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester.

Az önkormányzatok által eltartott művelődési intézmények állami társfinanszírozását kérik a polgármesterek. „A héten a brassói, aradi és csíkszeredai elöljárókkal közösen találkoztunk Kelemen Hunor kulturális miniszterrel” – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester.

Nem igazságos a jelenlegi támogatás

Az önkormányzati vezetők rövid és hosszú távú társfinanszírozási módszereket javasoltak a tárcavezetőnek. Antal Árpád szerint igazságtalan, hogy a gazdag városoknak egyetlen művelődési intézményt sem kell fenntartaniuk, mert azokat az állami költségvetésből működtetik, eközben más városokban, például Sepsiszentgyörgyön is, az önkormányzat saját költségvetéséből kell fenntartsa ezeket az intézményeket.

Antal Árpád példaként említette, hogy Kolozsvár egyetlen művelődési intézményt se kell eltartson, ugyanis azokat állami kasszából működtetik, míg a háromszor kisebb Arad négy kulturális intézményt tart fenn. A polgármesterek javaslata: a szaktárca minőségi szempontok szerint osztályozza a művelődési intézményeket.

Szerintük a minisztérium annak arányában kellene társfinanszírozza az intézményeket – anélkül, hogy azok jogi státusa megváltozna –, hogy milyen az általuk kifejtett kulturális tevékenység színvonala. Antal Árpád szerint, ha például a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház több pontot ér el ezen a minősítésen, akkor logikus lenne, hogy több pénzt kapjon az államtól, mint a marosvásárhelyi színház, amelyet most száz százalékban a kulturális minisztérium finanszíroz.

Javaslatok hosszú távra

A Kelemen Hunorral tárgyaló önkormányzati vezetőknek konkrét javaslatuk is volt, a társfinanszírozáshoz szükséges pénzösszeg előteremtését illetően. Azt ajánlották, hogy az állam tartsa vissza a településektől a személyi jövedelemadó még egy százalékát, ugyanis számításaik szerint ebből az összegből országos szinten 158 millió lejes alap jöhetne létre, melyet a művelődési minisztérium a kulturális intézmények társfinanszírozására fordíthatna.

Ebbe az alapba minden önkormányzat tenne be pénzt, de csak az a város kapna vissza belőle, amelyben a legnívósabb művelődési intézmények működnek. Ezt a kulturális minisztérium bírálná el. A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint Kelemen Hunor támogatná is ezeket a javaslatokat, de még meg kell győzni a közigazgatási- és pénzügyi minisztériumokat, illetve garanciát kell kérni arra, hogy ezt a pénzt valóban művelődési célra fordítanák.

...és rövid távra

A polgármesterek rövid távú javaslata az volt, hogy a szaktárca ne szabja meg a létszámkeretet azoknál a kulturális intézményeknél, amelyeket hajdanán nem az önkormányzatok hoztak létre, hanem csupán megörökölték azokat. Ilyen esetekben ugyanis most az önkormányzatnak kellene az elbocsátásokról döntenie, annak ellenére, hogy az intézmény megalakítását nem ők szorgalmazták.

Kivételt tesz a kormány a kulturális intézményekkel

Mircea Băcală

Fotó: Kovács Zsolt

Mircea Băcală, Temes megye prefektusa (képünkön), rendkívüli bejelentést tett tegnap reggel: a Boc kormány úgy döntött, hogy nem alkalmazza a 63/2010-es sürgősségi kormányrendelet előírásait a központi hatóságok által létrehozott kulturális intézmények esetében, akkor sem, ha időközben a városi vagy a megyei önkormányzatok kötelékébe kerültek.

„Várom az új rendelkezés szövegét, amelyet a mai nap folyamán továbbítok a polgármesteri hivatalnak – nyilatkozta Mircea Băcală –, de biztos, hogy a temesvári Filharmónia, illetve a Magyar és a Német Színház a kivételek közé tartoznak. Véleményem szerint ez a döntés rendkívül pozitív a háromnyelvű színházat működtető multikulturális Temesvár számára.”

A temesvári Banatul Filharmóniát 1947-ben királyi rendelettel, a Temesvári Állami Német és a Magyar Színházat minisztertanácsi rendelettel 1956-ban, illetve 1957-ben hozták létre. A kormányfő egy televíziós interjúban elmondta: a 63-as kormányrendelet alól kivételt képező kulturális intézményekben is lesznek leépítések a Művelődési Minisztérium által kidolgozott algoritmus szerint. (Pataki Zoltán)

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Ez még nem nekrológ

Teljes mértékben tisztában vagyok azzal: a halálon, embertársunk haldoklásán a legkevésbé sem illendő élcelődni. Meg kell adnunk a tiszteletet az emberi méltóságnak – már amennyiben megmutatkozik valakiben méltóság. »

Gyulay Zoltán
Valaki

Mondom a tiszteletes úrnak: azért mégsem szép dolog, hogy egy református pap a szélsőségek mellé áll, és az anyaországban kirekesztő nézeteik miatt a Fidesz által is nem kívánatosnak tartott személyiségeket hív meg hozzánk ilyen-olyan találkozókra! »

Sike Lajos
A remekmű megtörtént

Megvillan váratlanul egy mondat: „A járvány úgy kezdődött, hogy mindenki trónkövetelő lett.” »

Szellemidézés