„Kultúránk követe vagyok”
Interjú egy szatmári származású, franciaországi német tanárnővel
Sike Lajos | 2010-07-27 08:01:45
nyomtat | elküld

Bú Renaut Ágotáról három éve már olvashattak az ÚMSZ olvasói, akkor elmesélte, milyen hatással volt rá, amikor megtudta, hogy új hazájának, Franciaországnak abban a régiójában, vagyis Provence-ben, ahova költözött, Mohács után sok ezer, gályarabságba hurcolt, majd a franciák által kiváltott magyart telepítettek le. A szatmári származású tanárnőt legutóbbi hazalátogatásakor kérdeztük.

Milyen élmény egy magyar származású tanárnőnek németet tanítani a franciáknak?

– Szegényebb lennék, ha ebben az élményben, a sors játékakának köszönhetően, nem részesülök. Avignon körzetében, egy Waldorf-iskolában tanítok, amely közismerten jóval nyitottabb, mint az állami iskolák. És ez az iskola éppen azért más, mint a többi, mert jobban elfogadja a többféleséget, amit nemhogy hátránynak, hanem előnynek tart.

Bú Renaut Ágota

Bú Renaut Ágota

A gyerekek hogy viszonyultak, amikor megtudták, hogy Ágó tanárnő magyar?

– Érdekesebb lettem számukra. Például, elkezdtek kérdezgetni Kodályról és Bartókról, mert a zeneórán az ő műveiket is tanulják, énekelik. Kiváló kórusa van az iskolának. A negyedik osztályosok megkértek, hogy minden héten írjak fel a táblára egy magyar szót, mert ők egy kicsit magyarul is akarnak tanulni. Élvezet volt tapasztalni, mint ízlelgetik és játszadoznak vele.

Tehát egyáltalán nem hátrány, ha a magyar származású tanárnő németet tanít a franciáknak?

– Egyáltalán nem az, sőt plusz. Földrajzórán, amikor Közép-Európát tanítják, a tanár át szokott hívni, hogy mondjam el közvetlen élményeimet, tapasztalataimat. Mikor a balti országokról tanulnak, akkor az észt zenetanárnőt, mikor Észak-Amerikát, akkor a kanadai származású kollegát hívja meg, mert a közvetlen élménynél nincs hitelesebb. Bár németet tanítok, tökéletesen elfogadtak, mint magyart. Nekem pedig külön öröm, hogy egy kicsit a magyar kultúra hírnökének is tartanak.

De miért kell a franciáknak feltétlenül németül beszélniük?

– Csak azért, mert egymásra vannak utalva, s erre a franciák is egyre inkább rájönnek. A jövőbe néznek és félreteszik a történelmi sérelmeket. Nem csak a francia, de a német kultúra is hatalmas érték, amit mégis németül lehet jobban megismerni.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Ez még nem nekrológ

Teljes mértékben tisztában vagyok azzal: a halálon, embertársunk haldoklásán a legkevésbé sem illendő élcelődni. Meg kell adnunk a tiszteletet az emberi méltóságnak – már amennyiben megmutatkozik valakiben méltóság. »

Gyulay Zoltán
Valaki

Mondom a tiszteletes úrnak: azért mégsem szép dolog, hogy egy református pap a szélsőségek mellé áll, és az anyaországban kirekesztő nézeteik miatt a Fidesz által is nem kívánatosnak tartott személyiségeket hív meg hozzánk ilyen-olyan találkozókra! »

Sike Lajos
A remekmű megtörtént

Megvillan váratlanul egy mondat: „A járvány úgy kezdődött, hogy mindenki trónkövetelő lett.” »

Szellemidézés