Illúziók
Szellemidézés
| 2012-02-02 02:51:24
nyomtat | elküld

Az első illúzió az volt, hogy az emberek többsége aktív részt vállal a kormányzásban, és hogy minden egyén rokonszenvezik valamely párttal – a sajátjával vagy a máséval.

Az első illúzió az volt, hogy az emberek többsége aktív részt vállal a kormányzásban, és hogy minden egyén rokonszenvezik valamely párttal – a sajátjával vagy a máséval. Ezek a mozgalmak viszont bebizonyították, hogy a politikailag semleges és közömbös tömegek könnyen válhatnak többséggé egy demokratikusan kormányzott országban, hogy tehát a demokrácia működhet olyan szabályok mellett is, amelyeket csupán egy kisebbség ismer el aktívan. A totalitárius mozgalmak megsemmisítették a második demokratikus illúziót is, azt, amely szerint ezek a politikailag közömbös tömegek nem számítanak: valóban közömbösek, s pusztán a nemzet artikulálatlan, visszamaradott rétegeiből állnak. A totalitárius mozgalmak nyilvánvalóvá tették azt, amit a közvéleménynek semmilyen más szerve nem tudott sohasem kimutatni: a demokratikus kormányzás éppen annyira nyugszik a lakosság közömbös és strukturálatlan rétegeinek csendes jóváhagyásán és toleranciáján, mint amennyire az ország artikulált, látható intézményein és szervezetein. Amikor tehát a totalitárius mozgalmak megszállták a parlamenteket, miközben mélyen megvetették a parlamentáris kormányzást, csupán látszólag voltak következetlenek. Valójában sikerült meggyőzniük az emberek nagy részét arról, hogy a parlamenti többség csalóka látszat, és nem szükségképpen felel meg az ország valódi erőviszonyainak. Ily módon pedig sikerült aláásniuk a kormányzó erők önbecsülését és önbizalmát, mivel ezek is inkább a többségi uralomban hittek, mint saját alkotmányaikban.

Hannah Arendt: A totalitarizmus gyökerei.
Fordította Erős Ferenc

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Vígéretek

Választási esztendőkben Románia az ígéret(ek) földjévé változik. A jelöltek, ha már hozzáértésben, szakképzettségben, tudásban, gazdaszellemben – mindezek hiányában – nem tudnak egymással vetélkedni, megpróbálják legalább ígéretekben felülmúlni egymást. És mivel korlátlan jóléttel, feneketlen boldogsággal, amolyan földi paradicsommal a jelöltek mindegyike kecsegtet, igyekeznek hát „sajátos”, „egyedi” fogadalmakat tenni potenciális választóiknak – így már a kampány első napjaiban egészen képtelen, nevetséges ígéretek – mondhatnánk: vígéretek – születtek meg. »

Bogdán Tibor
Korteshadjárat

Több mint két hónappal ezelőtt, Nyirő hazatér címmel az ÚMSZ Vélemény oldalán közöltem egy hosszabb írást az éppen akkor felröppent hírről, miszerint május 27-én, pünkösd vasárnapján, hazahozzák Madridból a magát mindig székely írónak tartó Nyirő József földi maradványait. A magyar állam megbízásából Magyarország konzulátusa exhumáltatja a hamvakat Spanyolországban, azokat az egyik csíksomlyói zarándokvonat hozza el Csíkszeredába, ahonnan huszárkísérettel szállítják majd át Székelyudvarhelyre. Az előző mondat első fele már múltidő, hiszen az exhumálás megtörtént, az író földi maradványai légi úton Budapestre érkeztek, és a hét végén indulnak tovább. Azt is megírtam akkor, hogy a Magyar Távirati Irodának az íróval kapcsolatos közleményei rendkívül hiányosak. »

Székedi Ferenc
Üsd a bozgort!

Mint várható volt, ahogy az RMDSZ elvesztette kormányzati, vele a hazai társadalom számára nagyon is szükséges kiegyensúlyozó és mérséklő szerepét, ismét ütik, vágják a magyart! Ponta miniszterelnököt még fel sem kenték, amikor döntött a MOGYE magyartalanításáról. A választási törvény számunkra előnytelen megváltoztatásától kezdve a magyar prefektusok és igazgatók leváltáság olyan viharosan visszatért a múlt, hogy a felelős erdélyi magyar családokban ez a fő beszédtéma. Sokan kérdik: mi jöhet még, és mi mindent fog elnézni Brüsszel Romániának a gazdasági stabilitás fejében. »

Sike Lajos
még több vélemény