Hazahozták a rézágyút
Kovács Zsolt | 2010-03-14 23:44:42
nyomtat | elküld

Hatalmas érdeklődés övezte a székelyek szimbolikus műkincsének, Gábor Áron eredeti ágyújának pénteki, sepsiszentgyörgyi kiállítását. A Székely Nemzeti Múzeumba nem is fértek be egyszerre a látogatók, sokan az udvaron várták, hogy bejuthassanak, és megnézhessék Gábor Áron ágyúját.

A március 15-i ünnepségsorozat részeként szervezett In memoriam Gábor Áron című kiállításon a háromszéki közönség negyvenéves száműzetés után láthatta újra az ágyúöntő hetven ágyújának egyetlen megmaradt példányát. Az ünnepségen a Magyar Férfidalárda zengte a Gábor Áron rézágyúja című dalt, míg a gyűrűkkel díszített 156 cm hosszú, 90 milliméteres kaliberű, és mintegy 370 kilogramm súlyú ágyú mellett a gidófalvi Csillagőrző Egyesület huszárjai álltak díszőrséget.

A Székely Nemzeti Múzeum ‘48-as emlékterme új arculattal, megújulva fogadta a látogatókat. A kiállítás Gábor Áron életútját, az ágyúöntés történetét mutatja be.

A tárlatnyitón Vargha Mihály múzeumigazgató elmondta: a bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeum egyelőre négy hétre adta kölcsön az ágyúcsövet, de bíznak abban, hogy ha sikerül bebizonyítani, hogy a történelmi műtárgy Székelyföldön sokkal több látogatót vonz, akkor akár véglegesen itthon maradhat.

„Hiába volt Gábor Áron lánglelkű forradalmár, összefogás nélkül soha nem készülhetett volna el az erdélyi hadszíntereken felvonuló hetven ágyú. Az önvédelmi harc idején ugyanis egyetlen ólom vagy cinedény sem maradt a háztartásokban, és a háromszéki községek összesen 125 harangot ajánlottak fel ágyúöntés céljára” – mondta Vargha Mihály.

A Székely Nemzeti Múzeum vendégkönyvében már a kiállítás megnyitóját követően több mint 250 méltató bejegyzés született, ez is jelzi, nagy érdeklődés övezi az ágyú hazatérését. „Használjuk ki most ezt a mai lehetőséget, hagyjuk, hogy itt a Székely Nemzeti Múzeumban megérinthesse lelkünket a hely szelleme, a szabadságharc. Túlzás nélkül mondhatjuk, ez a magyar történelem egyik legfényesebb, legragyogóbb pillanata. Igen, ezen a helyen méltán érezhetjük magunkat győztesnek, és itt ezt büszkén mondjuk is ki” – hangsúlyozta Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök.

Kedves Gyula budapesti hadtörténész elmondta: Gábor Áron ágyúja a székelység szimbóluma, mert benne van 1848 szellemisége, a hazaszeretet és az önfeláldozás példája. „Gábor Áron ágyúja több mint egy öntvény, a nemzeti emlékezés oltárára letett ereklye, jelképe annak, hogyan birkózik meg lehetetlennek tűnő feladatokkal egy közösség, ha tagjai összefognak” – emelte ki Kedves Gyula.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Frankie vacsorája

Valakiknek szemet szúrt, nincs különösebb jelentősége, ki volt a nemzetféltő szemfüles, kotnyeles hongazda, fő hogy jól értesült demagóg legyen, szóval valakinek feltűnt és tüstént közhírré kürtölte, hogy az IMF romániai tárgyalódelegációjának vezetője hazánk exkluzív fővárosában a legislegfényűzőbb éttermekben költi el szerénynek nem mondható vacsorkáját. »

Sebestyén Mihály
A kormányos és matrózai

A kelet-európai országok gyakran hasonlítják magukat hajózási eszközökhöz. Például gyorsnaszádhoz. Vagy fregatthoz. Leginkább a kormányosok dicsérik így – mint roma titulálja lónak gebéjét – megrozzant bárkájukat. A kormányos utasításához leginkább a mi hajóskapitányunk ért. Sőt, az szinte románikum, hogy a kormányos kezét-lábát a kapitány mozgatja. Most éppen partra tette. »

Ambrus Attila
Miért érné meg?

Le a kalappal Amerika előtt azért, ahogy lemenedzselte a líbiai hadmozdulatokat! Ahogy hófehéren ment bele a könnyen végtelenné válható konfliktusba (valójában csak a nyitólépéseket tette meg a sakkjátszmában), és éppen ilyen makulátlanul vonult vissza: ha baj van, vigye el a NATO a balhét. Szerintem a globális zsernyáknak ez volt az első igazi katonapolitikailag felnőtt cselekedete: reszkírozott, de nem emelte addig a tétet, hogy nagyot bukjon, ha rajtaveszt. »

Ady András