Fotós történelem
Kovács Zsolt | 2012-02-10 02:44:37
nyomtat | elküld

André Kertész világhírű, magyar származású fotográfus száz reprezentatív alkotásából nyílt kiállítás a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban.

André Kertész világhírű, magyar származású fotográfus száz reprezentatív alkotásából nyílt kiállítás a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban. A tárlatot Magyarország sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja szervezte, a fényképeket a Kecskeméti Fotográfiai Múzeum bocsátotta rendelkezésükre. Lakatos Mihály, a központ igazgatója megnyitó beszédében elmondta: megható, és néha megrázó azzal szembesülni, amiről a fotók tudósítanak, hiszen azok a múltnak olyan részei, amelyek André Kertész alkotásai nélkül menthetetlenül elenyésztek volna. „Néha egy fénykép többet mond egy fejezetnyi írott okfejtésnél. Például André Kertész fotója, amelyen az első világháború után katonák szabadítják meg a társukat egy rangjelzéstől, azok az arckifejezések beszédesen árulkodnak a hadsereg akkori állapotáról.

kep alairas

A kiállítás egyben történelmi dokumentumok tárháza is

Az az egyetlen fénykép önmagában szociográfia, történetírás, pszichológia és irodalom, illetve kő, amely nem akar leesni a szívünkről” – mondta Lakatos Mihály. A világhírű magyar fotográfust méltatta Henning János sepsiszentgyörgyi fotóművész, aki rámutatott, hogy a tárlat anyagát fotóikonoknak is lehet nevezni, hiszen André Kertész túllépett kora jellemző piktoria-lista ábrázolásmódján, és megalkotta a realisztikus dokumentarista fotográfiát. André Kertész úgy járt-kelt a világban, hogy komponált. Alkotásai jelentősen különböztek a korabeli fotóktól, nem megrázó frontvonalbeli fényképeket készített, inkább humanista képekkel dokumentálta a háborút. Henning János rámutatott, hogy a Székely Nemzeti Múzeumban van a sepsiszentgyörgyi Incze Lajos nyolc olyan fotográfiája, amit az első világháborúban készített, és amelyek ugyanazt az elvet képviselik, mint az André Kertész fotói, csakhogy Incze Lajos itthon maradt, Kertész pedig elment Párizsba és híres lett. „Nem a szalonok számára készítettem képeket, hanem őszinte akartam maradni önmagamhoz. Én inkább várok egy fél órát, egy órát, de olyan is volt, hogy negyven évet vártam egy fotóra” – idézte fel André Kertész hitvallását Henning János. Az André Kertész-kiállítás március 4-ig tekinthető meg Sepsiszentgyörgyön, ahonnan Nagyszebenbe, majd a brassói Népművészeti múzeumba és végül a szófiai Magyar Házba viszik.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Vígéretek

Választási esztendőkben Románia az ígéret(ek) földjévé változik. A jelöltek, ha már hozzáértésben, szakképzettségben, tudásban, gazdaszellemben – mindezek hiányában – nem tudnak egymással vetélkedni, megpróbálják legalább ígéretekben felülmúlni egymást. És mivel korlátlan jóléttel, feneketlen boldogsággal, amolyan földi paradicsommal a jelöltek mindegyike kecsegtet, igyekeznek hát „sajátos”, „egyedi” fogadalmakat tenni potenciális választóiknak – így már a kampány első napjaiban egészen képtelen, nevetséges ígéretek – mondhatnánk: vígéretek – születtek meg. »

Bogdán Tibor
Korteshadjárat

Több mint két hónappal ezelőtt, Nyirő hazatér címmel az ÚMSZ Vélemény oldalán közöltem egy hosszabb írást az éppen akkor felröppent hírről, miszerint május 27-én, pünkösd vasárnapján, hazahozzák Madridból a magát mindig székely írónak tartó Nyirő József földi maradványait. A magyar állam megbízásából Magyarország konzulátusa exhumáltatja a hamvakat Spanyolországban, azokat az egyik csíksomlyói zarándokvonat hozza el Csíkszeredába, ahonnan huszárkísérettel szállítják majd át Székelyudvarhelyre. Az előző mondat első fele már múltidő, hiszen az exhumálás megtörtént, az író földi maradványai légi úton Budapestre érkeztek, és a hét végén indulnak tovább. Azt is megírtam akkor, hogy a Magyar Távirati Irodának az íróval kapcsolatos közleményei rendkívül hiányosak. »

Székedi Ferenc
Üsd a bozgort!

Mint várható volt, ahogy az RMDSZ elvesztette kormányzati, vele a hazai társadalom számára nagyon is szükséges kiegyensúlyozó és mérséklő szerepét, ismét ütik, vágják a magyart! Ponta miniszterelnököt még fel sem kenték, amikor döntött a MOGYE magyartalanításáról. A választási törvény számunkra előnytelen megváltoztatásától kezdve a magyar prefektusok és igazgatók leváltáság olyan viharosan visszatért a múlt, hogy a felelős erdélyi magyar családokban ez a fő beszédtéma. Sokan kérdik: mi jöhet még, és mi mindent fog elnézni Brüsszel Romániának a gazdasági stabilitás fejében. »

Sike Lajos