keresés

Filmszemle, visszafogottan

Zártkörű, verseny- és gálamentes volt a vasárnap lezárult 43. Magyar Filmszemle.  A hétvégi mustrán a program szerint összesen 141 rendező alkotását mutatták be, ezek között 10 játékfilm, 3 ifjúsági és gyerekfilm, 1-1 egész estés animációs és egész estés szkeccsfilm, 50 dokumentumfilm, 30 animációs, 9 ismeretterjesztő és 13 kísérleti, kisjátékfilm szerepelt. A rendezvény meghívottai között szerepelt  Zágoni Balázs és Jakab-Benke Nándor is. A két erdélyi szakember Robert McKee Story című könyvét lefordította magyarra, a kötetet pedig  Ruttkay Zsófia forgatókönyvíró mutatta be a szemle első napján. „Meglepően jól fogadták a kötetet, annak ellenére, hogy erdélyi, számukra ismeretlen kiadó adta ki – a kivitt példányok el is fogytak az utolsó darabig” – mondta el az ÚMSZ-nek Jakab-Benke Nándor a kolozsvári  Filmtett Egyesület által kiadott műről. Az erdélyi filmesnek egyébként kellemetlen élményei maradtak az idei filmszemléről, amelyre a  Magyar Filmművészek Szövetsége és a Magyar Nemzeti Filmalap képviselői között dúló konfliktus nyomta rá a bélyegét. „Érződött, hogy mindent áthatott a rendezvény elpolitizálódása, és a csatározás nemcsak a pénztelenséget hozta magával, hanem a régi fesztiválhangulat is eltűnt” – mondta a szemléről hazatérő Jakab-Benke Nándor, aki hozzátette: néhány maradandó filmélményt kétségtelenül pozitívumként élt meg, például Pálfi György Final cut – Hölgyeim és uraim című  alkotását.

A rendezvényen A magyar film helyzete az európai filmkultúrában címmel konferenciát is tartottak Ulrich Gregor német filmtörténész és Báron György kritikus vezetésével. A nyílt, indulatokat sem nélkülöző vitán megjelent Andrew G. Vajna, a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos is.

Ulrich Gregor előadásában a magyar filmművészet történetének legfontosabb pillanatait elevenítette fel. A filmtörténész szerint a magyar filmtörténet kimagasló művének számít Dárday István és Szalai Györgyi 270 perces Filmregénye, Bódy Gábor és Jancsó Miklós munkássága, valamint élete egyik legcsodálatosabb élményének nevezte Tarr Béla Sátántangójának budapesti vetítését.

A konferencián számos neves filmművész megjelent. Dárday István filmrendező például óvatosságra intette a felszólalókat, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar filmművészet célja a valóság hiteles ábrázolása, szerinte ennek a filmszemlén debütált szkeccsfilm, a Magyarország 2011 nem felel meg. „Magyarország 2011-ben nem volt ilyen” – fogalmazott az alkotó, arra utalva, hogy a több, nagy magyarországi rendező által jegyzett alkotás nagyon sötét képet fest az országról.

Tarr Béla, a Magyar Filmművészek Szövetségének az elnöke kiemelte: a szemle célja a filmszakma egységességének megmutatása. Egy független filmes alapítvány létrehozására tett javaslatot, amelyhez jelképesen 10 eurót letétbe is helyezett.

Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója nem tartotta elképzelhetetlennek egy új Balázs Béla Filmstúdió megalapítását. Visszautasította ugyanakkor azt a vádat, hogy a filmalap munkája révén kommercializálódás, amerikanizálódás fenyegetné a magyar filmművészetet. Példaként megemlítette, hogy pénteken újabb gyártási támogatásról döntött a filmalap, Kenyeres Bálint is elkezdheti a Tegnap című filmjét forgatni.

Havas Ágnes megjegyezte: azt artmozik finanszírozása, támogatása nem a filmalap feladata, azt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vállalta magára.

  kultúra röviden

  kultúra