Életközeli „időtár-kötetek”
Antal Erika | 2012-01-30 03:03:15
nyomtat | elküld

Sebestyén Mihály Időtár III. Marosvásárhely történeti kronológiája 1919-től 1944-ig című kötetét mutatták be péntek este Marosvásárhelyen a Bernády Házban.

Sebestyén Mihály Időtár III. Marosvásárhely történeti kronológiája 1919-től 1944-ig című kötetét mutatták be péntek este Marosvásárhelyen a Bernády Házban.

kep alairas

A szerző felvétele

Sebestyén Mihály dedikálta a mű harmadik kötetét

A szerzőt és munkáját Novák Csaba Zoltán történész méltatta. Elmondta: a kötet kronológiai sorrendbe szedi az eseményeket, és segítségével „tanúi” lehetünk a gazdasági válságnak, a baloldali mozgalomnak, Bernády György második polgármesterségének, az elitek nézeteltéréseinek, az alakuló etnikai konfliktusoknak, a zsidótörvények alkalmazásának. Sebestyén Mihály történész, lapunk főmunkatársa 2009-ben jelentette meg a Mentor kiadónál az Időtár I. kötetét, amely Marosvásárhely történeti kronológiáját tartalmazza a kezdetektől 1848-ig. A második kötet 2010-ben látott napvilágot, az 1848– 1918 közötti eseményeket foglalja magában. A harmadik kötet a leggazdagabb, hiszen ez alatt a huszonöt év alatt az impériumváltás, a világgazdasági válság, a második világháború következtében eseménydús volt Marosvásárhely élete: elkezdődött a szétszakítottság, családok, amelyek addig egy országban éltek, most két országba sodródtak, az új hatalommal új tisztségviselők érkeztek, a város románokra és magyarokra, bal- és jobboldaliakra szakadt. Megjelenik a lakásprobléma, a kenyérjegy, a sorban állás, a zsidóság leválasztása a magyarságról. „Nem akartam fényes vagy túl sötét képet festeni a városról. Az életet írtam meg, a maga hétköznapjaival, kiemelkedő eseményeivel, vagy az életünket ma is befolyásoló történéseivel” – mondta a szerző, hozzátéve, hogy a kötetben szereplők közül sokat ismert személyesen, illetve sokat szülei történeteiből.

A kötetből megtudjuk többek közt, hogy 1919 januárjában megalakul az „állandó magyar színház”, 14-én cukorosztás volt, 1921. május 9-én skarlátjárvány miatt elrendelik az összes iskola bezárását, 1940. szeptember 15-én bevonulnak a IV. hadtest szekszárdi 12. gyalogdandár egységei, 1944. június 8-án 1163 személlyel elindul az utolsó transzport Auschwitz végállomás felé.

Káli Király István, a Mentor kiadó igazgatója arról beszélt, hogy a 670 oldalas kötet megírásához a szerzőnek több mint 20 ezer oldalnyi forrásanyagot kellett elolvasnia és kijegyzetelnie munkája során.
Az időtár folytatódik, készül a negyedik kötet, 1945-től 1989-ig.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Vígéretek

Választási esztendőkben Románia az ígéret(ek) földjévé változik. A jelöltek, ha már hozzáértésben, szakképzettségben, tudásban, gazdaszellemben – mindezek hiányában – nem tudnak egymással vetélkedni, megpróbálják legalább ígéretekben felülmúlni egymást. És mivel korlátlan jóléttel, feneketlen boldogsággal, amolyan földi paradicsommal a jelöltek mindegyike kecsegtet, igyekeznek hát „sajátos”, „egyedi” fogadalmakat tenni potenciális választóiknak – így már a kampány első napjaiban egészen képtelen, nevetséges ígéretek – mondhatnánk: vígéretek – születtek meg. »

Bogdán Tibor
Korteshadjárat

Több mint két hónappal ezelőtt, Nyirő hazatér címmel az ÚMSZ Vélemény oldalán közöltem egy hosszabb írást az éppen akkor felröppent hírről, miszerint május 27-én, pünkösd vasárnapján, hazahozzák Madridból a magát mindig székely írónak tartó Nyirő József földi maradványait. A magyar állam megbízásából Magyarország konzulátusa exhumáltatja a hamvakat Spanyolországban, azokat az egyik csíksomlyói zarándokvonat hozza el Csíkszeredába, ahonnan huszárkísérettel szállítják majd át Székelyudvarhelyre. Az előző mondat első fele már múltidő, hiszen az exhumálás megtörtént, az író földi maradványai légi úton Budapestre érkeztek, és a hét végén indulnak tovább. Azt is megírtam akkor, hogy a Magyar Távirati Irodának az íróval kapcsolatos közleményei rendkívül hiányosak. »

Székedi Ferenc
Üsd a bozgort!

Mint várható volt, ahogy az RMDSZ elvesztette kormányzati, vele a hazai társadalom számára nagyon is szükséges kiegyensúlyozó és mérséklő szerepét, ismét ütik, vágják a magyart! Ponta miniszterelnököt még fel sem kenték, amikor döntött a MOGYE magyartalanításáról. A választási törvény számunkra előnytelen megváltoztatásától kezdve a magyar prefektusok és igazgatók leváltáság olyan viharosan visszatért a múlt, hogy a felelős erdélyi magyar családokban ez a fő beszédtéma. Sokan kérdik: mi jöhet még, és mi mindent fog elnézni Brüsszel Romániának a gazdasági stabilitás fejében. »

Sike Lajos