keresés

B. Nagy Margitra emlékeztek

Művészettörténeti konferenciával folytatódott a hétvégén Marosvásárhelyen a Barokk Év rendezvénysorozat. A Maros Megyei Múzeum, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány és a Marosvásárhelyi Kulturális Központ Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690–1848 között címmel a jeles erdélyi művészettörténész, B. Nagy Margit (1928–2007) emlékére szervezte meg a konferenciát, amelynek a Kultúrpalota Tükörterme adott otthont.

A Toldalagi-palota 250 éves jubileumának tiszteletére a Marosvásárhelyi Kulturális Központ elhatározta, hogy a 2009-es rendezvényeit a barokk Marosvásárhely világának szenteli. Ennek jegyében látott napvilágot az a falinaptár, amely 12 jeles, marosvásárhelyi barokk épületet örökít meg, illetve az idei rendezvénysorozatok, kulturális események is a Marosvásárhelyhez kapcsolódó barokk stílusra, építészetre, kultúrtörténeti kuriózumokra és értékekre hívta fel a figyelmet.

Ennek a sorozatnak volt a része a hétvégi művészettörténeti konferencia is, amely a 2007-ben elhunyt B. Nagy Margit életműve előtt tisztelgett, hangsúlyozva mindazt a kimagasló eredményt, amit elért a barokk és klasszicizmus kutatási területén, valamint a XVIII–XIX. századi Erdély művézsetének kutatásában.

A konferencia a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem művészettörténeti tanszéke körül csoportosuló kutatók, valamint a magyarországi műhelyek eredményeinek felvonultatása révén átfogó képet nyújtott az 1690– 1848 közötti Erdély művészetére vonatkozó kutatómunka jelenlegi állásáról. B. Nagy Margit életét és munkásságát Kovács András művészettörténész, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány elnöke ismertette.

Sokáig Erdély egyetlen magyar művészettörténésze volt 1948 után, aki az Entz Géza iskolájához tartozott, a Bolyai Tudományegyetemen, majd az Erdélyi Történeti Intézetben volt kutató. Folytatta az egykori népszerű művészettörténeti kutatásokat, amit Entz Géza, László Gyula, Bíró József kezdett el. Fő szakterülete az épített örökség kutatása volt, ezen belül sikerült azonosítania az erdélyi barokk mesterkört.

Számos tanulmányt tett közzé műemlékeinkről, templomainkról, várainkról és kastélyainkról. Férje Benkő Samu művelődéstörténész és fia Benkő Elek régész-művészettörténész. Az 1690 és 1848 közötti periódus Erdélyben igen gazdag volt építészeti szempontból, a korszak nagyrésze viszonylag nyugalmas, kedves az építőművészeteknek, a magánépítkezéseknek és az egyházi építészet terén ekkor jelenik meg és válik szinte egyeduralkodóvá a barokk stílus.

  kultúra röviden

  kultúra

porta világ pénz kütyü