keresés

A 2012-es év tanügyi újdonságai

A 2012-es évben folytatódik az 1/2011-es tanügyi törvény (a továbbiakban TT) előírásainak gyakorlatba ültetése. Nézzük sorjában.

1. Előkészítő osztály

A törvény 361/2/a  cikkelye szerint  a 2012–2013-as tanévtől megindulnak az  ún. „előkészítő osztályok”. Elvileg ezek az óvodák nagycsoportjainak az iskolai oktatásba való átcsoportosított formáiként képzelhetők el. Azzal a különbséggel, hogy az előkészítő osztályok kötelezőek lesznek és szerkezetileg az elemi oktatás részét fogják alkotni. Mind a mai napig megoszlanak a vélemények, hogy mi a jobb megoldás: óvodában hagyni a gyermekeket hatévesen, vagy lehetővé kell tenni a számukra, hogy elkezdjék a kötelező oktatást. Érvelni mindkét szervezési forma mellett lehet. Mert ugye jobb a gyereknek, mondják az első változat kedvelői, ha még egy évig a játék, az óvó néni féltő gondoskodása veszi körül őket, olyan tárgyi feltételek keretében, amelyeket a játékos foglalkozások gyakorlására találtak ki. A gyermek pszicho-szomatikusan rengeteget fejlődik egy év alatt, ami az iskola fegyelemmel teli légkörében majd hasznára válik. S egyáltalán, miért akar az iskola egy évet elrabolni az óvodai gondmentes életből, miért ne hagynánk  a gyermeket még egy évig gyermeknek? A másik elképzelés hívei a TT előírása mellett kardoskodnak, hogy hatéves korban pazarlás a gyermek szocializálását még mindig iskolán kívüli formában hagyni. A fejlődése szempontjából előnyösebb megtapasztaltatni vele, hogy mi is tulajdonképp az iskola, hogy az óvoda után, egy év múlva az elemi osztályok követelményrendszere fogja napi tevékenységét, munkáját meghatározni. A kötelező oktatás elkezdésekor, mondja Daniel Funeriu, Románia rendelkezik a legidősebb tanulói réteggel Európában. A statisztikák azt mutatják, hogy az ország első osztályosainak 62%-a hétéves, 5%-nál valamivel több nyolcéves, és 1% kilenc éves. A tanulók 32%-áról nem közöl adatokat, de szerinte  fiatalítani kell. Olyan iskolai keretben eltöltött esztendőre van szükség, ami átmenetet képez a játék és a tanulás között, mondják megint mások. Azt itt és most vitathatjuk, hogy melyek a fajsúlyosabb érvek, az óvoda- vagy az iskolapártiaké, de post festum már nem nagyon érdemes, hiszen a törvény előírásai immár kötelezőek,  és mindenki számára adottak.

Sajnos, a szaktárca eligazító útmutatásai az utolsó métereken érkeztek meg, és még mindig csak az előkészítő osztály szervezésére vonatkozó sajátosságokat körvonalazzák. A szóban forgó Metodológia (3064-es szám) írd és mondd, a 2012. január 25-i Monitorul Oficialban jelent meg. Pedig köztudott, hogy a TT  különböző cikkelyeihez kapcsolódó metodológiák a 2011-es esztendő októberéig meg kellett volna, hogy jelenjenek (lásd. a TT 361/6-os cikkelyét). Ehhez képest az előkészítő osztályok metodológiája négy hónapot késett, ami már nem-igen lep meg, hiszen az előírt háttérintézkedések (metodológiák, miniszteri rendeletek stb.) közül e sorok írásáig  e  rendelkezéseknek csak mintegy 55%-a látott napvilágot.

Arról nem is  beszélek, hogy az előkészítő osztályok metodológiájának előírásai nem minden esetben oldják meg megnyugtató módon a mindennapok gyakorlatának gondjait. Példának okáért elrendelik a hat-  és hétéves gyermekek összeírását 2012 februárjában. Ezt a nyilvántartást a törvény elfogadása előtt kellett volna elkészíteni, lehetőleg minél pontosabban, mert ez igencsak befolyásolta/befolyásolhatta volna a végső döntéshozást. Ehelyett néhány hónappal az oktatás megkezdése előtt rendeljük el a gyerekek létszámának a összeírását. Mi van akkor, ha az eredményből az fog kiderülni, hogy az iskolákban megyei szinten sok esetben nincs hely az előkészítő osztályok számára?  Ha nem ismerjük a tanulók létszámát, azt sem tudhatjuk, hogy hány pedagógusra van szükség ezekben az osztályokban. Az sem biztos tehát, hogy lesz, aki tanítsa azokat az osztályokat. Több óvoda pedig gyerekek nélkül maradhat. Azokkal mi fog történni? Mert 2012  februárjában ezen már nem lehet segíteni. Ilyen nyitva hagyott kérdéseket egy szakszerű szervezés nem engedhet meg magának. Én nem ilyen decentralizálást képzeltem el.  (De gondolom, mások sem.)

Ami az előkészítő osztályokra vonatkozó tartalmi kérdéseket illeti, ezekről a mai napig  csak halvány, nem hivatalos információk kerengenek. Ami a TT megjelenése óta a szaktárca  tartalmi kérdéseivel foglalkozó részlegén történik – illetve inkább nem történik – az enyhén szólva elgondolkodtató. Az embernek van egy olyan érzése, mintha a feladatok elodázása, nem pedig a megoldása lenne a cél. Még mindig nem tudni, hogyan fog kinézni a heti órakeret. Pedig a TT már egy éve hatályba lépett. Nem tudni, hogy pl. a matematikát vagy a történelmet egy héten hány órában fogják tanítani. Hogyan fog megtörténni tantárgyanként a TT által előírt heti óraszám csökkentése? Ez lenne pl. a tantervek kidolgozásában az első lépcsőfok, mit tervezünk és mennyit, mert a tervezés szempontjából nem mindegy, hogy egy tantárgyat hány órában tanítanak majd. Arról nem is szólva, hogy az első lépcsőfok kihagyásával könnyen orra bukik az ember...

Pedig végső soron egy ország oktatásáról van szó, olyan történelmi helyzetben, amikor végre a helyére lehetne tenni néhány dolgot a tanügy tartalmi kérdéseinek vonatkozásában is. Arról már csak említést teszek, hogy mindez áttételesen a kisebbségi oktatás sajátos tartalmi kérdéseivel foglalkozó szakembereit is hátráltatja a munkában.

Miért lettek volna fontosak, bár az utolsó métereken is,  az előkészítő osztály tartalmi vonatkozásai? Azért, mert amikor ezeket írom, már februárban vagyunk. Azért, mert idejében kellett volna  az eleddig ismeretlen oktatási formát megfelelő tudományos alapossággal előkészíteni. Mert eleddig nem tudni, hogy mit fognak ezek a gyerekek tanulni? Írni, olvasni, számolni fognak? Tanórákon fognak-e részt venni vagy különbözőféle és fajta tevékenységeken? Hány percig fog tartani egy tanóra vagy tevékenység? 50 percet ülnek-e egy helyben az osztályban? Vagy kevesebbet? Ha igen, mennyivel? Hány órájuk/tevékenységük lesz egy héten? És még folytathatnám.
Egy dolog bizonyos: ezeknek az osztályoknak a hatékonyságát jórészt az fogja meghatározni, hogy mit és hogyan fognak tanulni a gyerekek? Ha az oktatás tartalmának a kidolgozói, illetve a gyakorló pedagógusok tiszteletbe fogják tartani a TT előírásait, azaz az átmenetet fogják szem előtt tartani a játék és a tanulás között, akkor ez az oktatási forma hatékony lesz, és meg is fog maradni. Ha viszont a tervezők is, a gyakorló pedagógusok is abból fognak kiindulni, hogy az előkészítő osztályban tanítani kell, mert a „tanterv” ezt írja elő, és írni, olvasni, számolni akarnak majd a gyerekekkel (szándékosan nem használtam a tanuló megnevezést), akkor ez az oktatási forma nem lesz hosszú életű, mert az életkori sajátosságok ellenében nem lehet törvényt alkalmazni. Maradjunk csak annál az egyszerű példánál, hogy a hatéves gyerek kezének a felépítése nem alkalmas az írószer megfogására sem. Ő marokra fogja a ceruzát és arra nem lesz képes, hogy egyenes vagy görbe vonalakat, hurkokat meg egyéb lehetetlenségeket „írásgyakorlatozzon”. Arról már ne is beszéljünk, hogy miként fognak az iskolapadokban 50 (azaz ötven) percet egy helyben ülni. Ha viszont  a tanóra/foglalkozás nem lesz 50 perces, az előkészítő osztályos gyerekek zavarni fogják a többi osztályokat. Ha az előkészítő osztályokban a képzés helyett kiemelt hangsúlyt fognak fektetni a gyerekek életkoráknak megfelelő testedzésre, a rajzra, a zenére, általában a játékos tevékenységekre, akkor  viszont távlata lehet ennek az „átmeneti” osztálynak. Számomra az is veszélyhelyzetet sejtet, hogy az „óvó nénik” helyett a „tanító nénik” kezébe kerülnek a gyerekek.

Megjegyzés: Azért használtam az idézőjelet, mert a TT előírásai szerint már  csak tanárokról beszélhetünk mind  az óvodában, mind az elemi osztályokban. Vagyis ma a TT szerint óvodában tanító tanárok meg elemi osztályban tanító tanárok léteznek. Így van ez még akkor is, ha az óvodában és az elemi osztályokban dolgozó pedagógusok jó része egyelőre nem rendelkezik tanári képesítéssel.

A veszélyhelyzetet bizonyára enyhíteni fogja az a tény, hogy az előkészítő osztályra kijelölt pedagógusokat, mielőtt elkezdik munkájukat, sajátos kiképzésben fogják részesíteni. Azzal is javulhat a helyzet, hogy az előkészítő osztályokban nem megengedett a tesztek vagy az érdemjegyek tudásfelmérésre való használata. A pedagógus csak bátorító, jutalmazó eljárásokat fog a tanulók teljesítményének értékelésében használni. Példának okáért különböző színű pontokat. Az év végén pedig az iskola minden gyerekről, azok testi és lelki fejlődéséről beszámolót, értékelést fog a szülők rendelkezésére bocsátani. 

Bár ne lenne igazam, de úgy néz ki, hogy az utolsó pillanatban adunk majd valami tartalmi eligazítót a tanítók kezébe, és aztán majd elválik. Esetleg olyan segédanyagot/segédanyagokat (majdnem tankönyvet mondtam...) kapnak, ha egyáltalán lesz ilyen, amely/amelyek sikere vagy sikertelensége egyesek  ötletességén vagy annak hiányán múlik? Vagyis a véletlenen. Ha egyáltalán lesz még fizikai idő legalább körülírni azokat a feladatokat, amelyeknek a megoldása a gyakorló pedagógusokra vár?

Megjegyzés: Persze az is elképzelhető, hogy az előkészítő osztályok esetében nem nekem, hanem egy másik oktatáspolitikusnak  lesz igaza, aki attól tart, hogy az illetékesek ”(...) a végletekig szabályozni akarják majd a nulladik év minden lépését.” (v.ö. Magyari Nándor: A törvénytől a törvény alkalmazásáig. In: Magyar Közoktatás. 2011.12.3-4.). Régebben 0-dik osztály megnevezést  is használtuk, mert az az első osztály előtt indul. Csakhogy ez a név több okból sem aratott tetszést. A rosszindulatú tanügyi szemlélődők szerint erre a szerkezeti változásra azért volt szükség, hogy két sikertelen nekifutás után (2000 és 2004 között lehettünk ezeknek tanúi), végre általánosíthassuk a kötelező tízosztályos oktatást. Mert, azt sokan szorgalmazták, hogy a nyolc kötelező osztályt kilencre kerekítsék, különben az oktatás tartalma továbbra is a régi marad. A 0-dik osztály elnevezés viszont sehogyan sem ígérkezett megfelelőnek, mert 9+0 sehogyan sem adja ki a 10-et. A jóindulatú szemlélők pedig azért ódzkodtak a megnevezéstől, mert ugye, mit is lehetne tanítani-tanulni egy 0-dik osztályban.

Vajon valami ahhoz hasonló történik-e majd, mint tavaly az ötödik osztályosok esetében? Nekik, mint az új oktatási struktúrát kezdő osztálynak, amint azt a TT 361/3/b cikkelye  előírja, új tantervek alapján kellett volna  kezdeniük a tanulást. Ebben a cikkelyben szöveg szerint az áll, hogy az V–IX. osztályos új oktatási szerkezet azzal az V. osztállyal indul, amelyik a 2011–2012-es tanévben kezdi meg tanulmányait. Ehhez képest mit kaptak kézhez a tanárok? (A tanulókról most nem is beszélek...) A régi tanterveket, amelyeket a régi oktatási szerkezetre méreteztek. Olyan tankönyveket  (valamennyi százalékos utánnyomatokat), amelyeket ezelőtt tíz évvel adtak ki. Azaz a  tantervek is, a tankönyvek is a régről itt maradottak voltak. A 4+4+4-es  oktatás szerkezetre és nem az új 1+4+5+3-asra épültek. Az „új oktatási szerkezet” tanulói a 2012–2013-as tanévben hatodikosok lesznek. Reménykedjünk, hogy nem akkor kapnak majd új tanterveket és tankönyveket, amikor IX-esek lesznek?

Mindent egybevetve: a szülők még elérhetik az előkészítő osztály vonatát, mert a beiratkozás csak március 5-én kezdődik. Mivel ezeknek az osztályoknak az indítása unikum a román közoktatás történetében, valamivel bővebben fogok  foglalkozni az új szervezési formákkal,  hogy elősegítsem az új információ áramlását egyrészt a közvélemény, másrészt az érintettek felé. 

Tehát néhány hónap múlva, pontosabban ez év szeptemberében megkezdi működését az előkészítő osztály. Ahogy a neve is mutatja, ez az új oktatási forma a TT előírásai szerint átmenetet fog képezni az óvoda és az iskola között. Azok a gyerekek járhatnak ezekbe az osztályokba, akik ez év szeptemberéig betöltik a hat évet.

Megjegyzés: Az előkészítő osztályok  Metodológiája –  a 33/1-es cikkely – külön kihangsúlyozza, hogy a beiskolázási tervet úgy kell összeállítani, hogy minden gyermek számára biztosítva legyen az anyanyelven való tanulás joga, amennyiben erre igényt tart.

Nézzük, hogyan alakul/alakulhat azoknak a leendő tanulóknak a beiskolázása, akik ebben az évben hét- vagy hatévesek lesznek? Azok a gyerekek, akik 2012 augusztus 31-ig betöltik a hét évet (vagyis 2005. szeptember 1. előtt születtek), kötelező módon első osztályosok lesznek. Abban az esetben is, ha történetesen nem jártak óvodába.  Azok viszont, akik 2012. augusztus 31-ig a hat évet töltik be (vagyis 2005. szeptember 1 és 2006. augusztus 31. között születtek)  előkészítő osztályosok lesznek, vagy pedig a szülők, illetve a törvényes gyám írásos opciója alapján  első osztályosok.  Azok a gyerekek, akik 2012. szeptember 1 és 2012. december 31. között töltik be a hat évet (vagyis 2006. szeptember 1. és december 31 között születtek),  ha a szülők írásban kérik ezt, és az erre hivatott  szakemberek szavatolják a gyermek rátermettségét, előkészítő osztályba írathatók, vagy pedig óvodában maradhatnak.

A beiratkozási feltételek az előkészítő osztályba – tanítási nyelvre való tekintet nélkül – megegyeznek minden  iskola esetében. A szülők vagy a törvényes gyámok ez év márciusától kezdődően írathatják be gyermekeiket. A beíratás körzetek szerint történik. A körzetek felől vagy az előkészítő osztályokhoz kapcsolódó egyéb kérdésekről a szülők minden oktatási intézményben érdeklődhetnek. Ingyen, bérmentve. Telefonon a következő zöld vonal felhasználásával lehet információkhoz jutni: 0 800 816 ABC. (Az ABC a megye megjelölése pl. Arad 257, Bukarest 21 stb.)  minden hétfőtől péntekig 9–17. óra között.

A körzeti iskola, köteles gondoskodni a gyerekek beiskolázásáról, ha a szülők azt írásban igényelték. A szülők a körzeten kívüli (esetleg más városban vagy más megyében működő iskolákba is) kérhetik gyerekeik beíratását, ha az igényelt iskolában üres helyek vannak. Ha az igényelt iskolában nincs üres hely, az iskolák meghatározott és nyilvános feltételek alapján rangsorolják a kéréseket. Tilos a beíratási sorrend tesztelés alapján való eldöntése. Az iskolák a beíratási feltételeket a beiratás kezdetén teszik közzé. Ezek utólagos megváltoztatása nem megengedett.

A gyermekek jelenléte a beiratkozáskor nem szükséges, és nem is ajánlott. A beiratkozás ingyenes és a szülők opciói szerint március 5-től május 9-ig tart az alábbi négy szakaszban:
– első szakasz: 2012. március 5. és 16. között azokat a gyerekeket írják be, akik a saját körzetükbe tartoznak;
– második szakasz: március 20. és 27. között azokat a gyermekeket írják be, akik más körzetbe tartoznak és egy-egy iskola üresen maradt helyeire jelentkeznek;
– harmadik szakasz: április 23. és 25. között  azoknak a gyerekeknek szülei kérhetik az ügyintézést, akik nem a saját körzetükbe jelentkeztek, és nem sikerült beiratkozniuk, vagy akik április 23-ig nem iratkoztak be. és a saját körzetükben jelentkeznek;
– negyedik szakasz: május 2. és 9. között azoknak a gyerekeknek a szülei számára megjelölt idősáv, akik valamilyen okból kifolyóan nem iratkoztak be az első három szakaszban.

Azokban a helységekben, amelyekben kisebb számú magyarság él, a megyei tanfelügyelőségek/a bukaresti tanfelügyelőség sajátos beiratkozási körzeteket fog kialakítani. Amennyiben egy helységben csak egy magyar tannyelvű iskola létezik, egy körzetbe fog tartozni minden magyar család.

2. Új finanszírozás

A másik újdonságot a 2012-es évben a finanszírozási rendszer reformja jelenti. Induljunk ki ismét a TT előírásaiból. A törvény 8-as cikkelye kimondja, hogy az állami költségvetésből és a helyi hatóságok költségvetéséből 6%-ot kell a tanügy rendelkezésére bocsátani. A TT záróintézkedései azt is világossá teszik, hogy a tanulónként meghatározott sztenderd fejkvóta, azaz, hogy a tanügyre fordított „pénzösszegek követik a tanulókat” elv, 2012-ben fog hatályba lépni (v.ö. 361/f, g cikkelyek). A 6%-os ráfordítás és az új finanszírozási rendszer  kölcsönhatásban van egymással, mert a fejkvóta alkalmazása lehet, hogy az államnak többe fog kerülni, mint amit eddig a tanügyre fordított.

A szaktárca azon szakemberei, akik ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak, serényebben dolgoztak, mint az előkészítő osztály körül bábáskodók, hiszen az a metodológia, amely az új finanszírozást szabályozza, már a 2011. december 29-i Monitorul Oficial hasábjain megjelent (1274-es Határozat). Magát az intézkedést röviden úgy jellemezhetjük, mint a méltányosság elvének egyik megtestesítőjét a tanügyben. Hiszen az iskolákat megillető pénzösszegeket az új szabályozás az oktatási intézményekben a beírt gyerekek, illetve tanulók száma szerint határozza meg. A tanulóknak járó pénzösszeg meghatározása több sajátos szempont figyelembevételével történik. Létezik egy alapsztenderd, amely tartalmazza a tanárok és az iskolában dolgozó többi alkalmazott fizetésére, valamint az iskola működtetésére, karbantartására kijelölt összeget. Tegyük fel, pl. hogy  átlagban a fizetésre 2235 lej jut, és az iskola működtetésére pedig 264 lej jut. Ha pl. az iskola hidegebb környezetben található, a fenntartásra 300 lej jár. Számunkra különösen fontos, hogy többletpénzösszeget kapnak a kisebbségi iskolákba járó tanulók.

Ha pl. az elemi osztályokban a tanulók  (városon 22 és vidéken 18 tanulóra számítva)  fejkvótája városi iskolában 1701 lej, illetve vidéki iskolákban 2027 lej, akkor a kisebbségi iskolákban ez az összeg 2041, illetve 2432 lej.

A problémák  abból fognak adódni, ha egy-egy osztályban vagy csoportban nem lesz meg a TT 63/1-es cikkelyéban előírt tanuló- vagy gyermeklétszám. Ebben az esetben két megoldás létezik a vezető tanácsok számára a kisebbségi oktatás óvodái, iskolái, tagozatai, osztályai, csoportjai esetében. Vagy kérik a TT 63/2-es cikkelyében előírtak alkalmazását, azaz az osztályok, csoportok létszám alatti működését. Vagy a másik lehetőség, hogy szimultán oktatást szerveznek, ami olcsóbb, de kevésbé hatékony. Ha már a szimultán oktatásnál tartunk, arra is fel szeretném hívni iskoláink vezetőinek a figyelmét, hogy amennyiben az elemi osztályokban mindössze annyi gyerekkel rendelkeznek, hogy csak egy osztályt tudnak indítani  (pl. 3 előkészítő osztályos, 1  elsős, 3 másodikos, 2 harmadikos és 2 negyedikes), mert nincs meg a TT 63/1-es cikkelye szerint előírt 12 gyerek, akkor a példának felhozott vagy az ahhoz hasonló helyzetekben a szimultán oktatás metodológiája szerint nem egy, hanem két osztály indítható (előkészítő+ I+II. és III+IV. osztály).

3. Új értékelés
 
A 2012-es évben megkezdődik a tanulók eredményeinek  új szempontok szerint történő értékelése, új módszerek kipróbálása, kimunkálása. A II. osztályok végén országos felmérést rendeznek, a IV. osztályok végén pedig szelektív felmérést. Ezek során értékelik a felmérések eredményeit, összehasonlítják azokat a javasolt országos sztenderdekkel. Mindez az oktatás minőségének a javítása szempontjából történik, nem pedig egyes pedagógusok munkájának az értékelése céljából. A jövőben kiderül, hogy ezek a felmérések hozzájárulnak-e a rendszer működésének a javulásához. Egy dolog biztos, hogy mérések nélkül nem lehet sztenderdeket kidolgozni. Sztenderdek nélkül viszont nincs minőségbiztosítás.

4. Összegzés

Az eszmefuttatásom  1–3-as pontjaiban tárgyaltakat tartom a 2012-es év leglényegesebb oktatásszervezési feladatainak. És akkor még nem részleteztük eléggé az oktatás új tartalmi vonatkozásait: az új órakereteket, az új tantervek kidolgozását, az új tankönyveket. Ezekre a kérdésekre, ha már lesz mire, és az olvasók is igényelni fogják bemutatásukat, más alkalommal visszatérünk.

  kisebbség