keresés

Emlékezés a Látó-esten

A szépirodalmi folyóirat szerkesztői az 1992-ben, Marosvásárhelyen, 63 éves korában elhunyt Székely János emléke előtt tisztelegve olvastak fel verseiből, prózájából, drámáiból részleteket, illetve osztották meg gondolataikat korának egyik legjelentősebb, ám kevésbé emblematikus írójáról.

Demény Péter szerkesztő két Székely János vers felolvasásával indította az irodalmi estet, majd elmondta, hogy akárcsak a Nyugat köréhez tartozó írók, költők, akik mindig megtartották azt a színvonalat, amely oly naggyá tette őket, Székely János is ragaszkodott az általa meghatározott mércéhez.

Bármit írt, akár verset, akár esszét, novellát, regényt vagy drámát, maradandót alkotott. Magányos alkotó volt, mutatott rá Demény, hiszen ahol élt, azon a helyen és abban a korban, sokkal emblematikusabb írók is éltek. Láng Zsolt szerkesztő azt a kort ismertetve, amikor a Caligula helytartója című dráma született, elemezte a művet.

Szabó Róbert Csaba A nyugati hadtest kötetből a Pálinkás című írást emelte ki, Vida Gábor pedig arról beszélt, hogy miért nem szerette és mégis miért tartotta nagyra Székely Jánost. Kovács András Ferenc költő, a Látó főszerkesztője verseket olvasott fel és a Székely Jánoshoz fűződő személyes emlékeit tárta a közönség elé.

Az irodalmi estet követően a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Kincses Elemér rendezésében, Szélyes Ferenc és Györffy András főszereplésével előadta az 1972-ben született Caligula helytartója című drámát.

  kultúra röviden

  kultúra

porta világ pénz kütyü