keresés

A novella tetszhalott?

A Kolozsvárról Magyarországra áttelepedett vendég, akivel Kovács András Ferenc költő, a Látó irodalmi havilap főszerkesztője társalgott, meghurcoltatásáról és magyarországi áttelepüléséről is beszélt a szépszámú közönségnek Marosvásárhelyen.

Bodor Ádám úgy véli, az írónak nem kell foglalkoznia a kritikával, azt azonban végzetes félreértésnek tartja, hogy életművét kizárólag ama „átkos korszak” lenyomataként próbálják értelmezni. Az általa művelt műfajról a következőképpen vélekedett: a novella iránti érdeklődés megcsappant, a kiadók szívesebben megjelentetnek akár egy közepesnél gyengébb regényt, mint a legkiválóbb rövidpróza-kötetet.

Bodor egészen fiatalon tapasztalhatta meg a román börtönök világát, 1952–54 között politikai elítéltként két évet ült Szamosújváron. „Erről csak annyit, amint kiléptem a börtön kapuján, számomra azonnal átértékelődött az ott töltött két év tapasztalata” – jelentette ki a szűkszavú író. A kolozsvári református teológia elvégzése után, a rendszer által politikailag megbízhatatlannak tartott Bodor sok mindennel próbálkozott, egyháza levéltári iratait kezelte, majd másoló-fordító irodában dolgozott.

1982-ben Magyarországra települt át. Pályakezdéséről szólva elmondta: írásai többnyire az Utunkban jelentek meg – az Igaz Szóban, amelynek a Látó a jogutódja, egyetlenegyszer sem közölt –, az évek során összesen 150-200 novelláját publikálták, egyetlenegyet sem utasítottak vissza, olyan körülmények között, hogy a lap egykori főszerkesztőjével, a magas pártfunkciókat betöltő Létay Lajossal kifejezetten ellenséges volt a viszonya.

A hivatalos kritika fanyalogva fogadta, nem tudott mit kezdeni sajátos stílusával. A ’80-as évek Romániájának fojtogató politikai légköréből Magyarországra távozott. A beilleszkedés körülményeire vonatkozó kérdésre elmondta: „a Nimród nevű irodalmi kocsmában ... a Kortárs szerkesztőivel üldögéltünk egy-egy pohár bor mellett, egyébként ez volt az egyetlen irodalmi érdekvédelmi szervezet, amelynek tagja voltam.” A Magvető Könyvkiadónál álláshoz jutott, de rendszeresen publikálni csak a 90-es évektől kezdett.

Az est fényét, sajnos, nem emelte Orbók Áron egyetemi hallgató közreműködése, aki balsikerű felolvasásával felbosszantotta a közönséget.

  kultúra röviden

  kultúra

porta világ pénz kütyü