keresés

Amit a tésztákról tudni kell

Az emberek többsége meg  van győződve róla, hogy a tészta Olaszországból származik, pedig a legenda szerint Marco Polo hozta Európába a XIII. században Kínából, ahol akkor már kétezer éve ismert élelmiszer volt. Napjainkban a tészta már a világ minden pontján elterjedt. A különbség csak az alapanyagban rejlik: mi, magyarok lágy búzából őrölt speciális tésztalisztből, az olaszok durumőrleményből, a távol-keleten pedig mungóbabból, szójából vagy rizslisztből készítik. Lássuk, milyen alapvető tésztafélék vannak.

Tojásos

Mifelénk a hagyományokból adódóan a tojásos tészta terjedt el, amely egy speciális, kimondottan tésztaipari célra előállított, értékes lisztből készül. A tojásnak köszönhetően szinte az összes vitamint tartalmazza. A választásnál továbbá fontos szempont lehet, hogy a tojásos tészták gazdag ízvilággal és ruganyos állaggal rendelkeznek.

Durum

A durumtésztát a mediterrán térségben őshonos durumbúzából állítják elő. A durumdara egységes fehérjeszerkezetének és nagyobb sárgapigment-tartományának köszönhetően tojás nélkül is jó állagú tészta készíthető belőle. Az ilyen olasz típusú tészták főzési ideje rövidebb, mint a hagyományos tésztáké.

Üvegtészta

Az ázsiai konyha nyomán terjedt el. Semleges íze miatt, jól ízesíthető, remekül átveszi az étel ízét. Az általában rizslisztből készített hófehér tésztát, többnyire halételek mellé szokták adni.

Teljes kiőrlésű

Ezek a teljes kiőrlésű tészták jellegzetes barna színnel rendelkeznek. Készülhetnek rozsból, búzából vagy kukoricából. A nem túl vonzó látványért pedig kárpótol a magas rosttartalom.

Bio

A biotészta olyan lisztből készül, mely ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származik. Ez azt jelenti, hogy már a búzát is bio, azaz vegyszermentes környezetben termesztik.

A dietetikus véleménye

A tésztafélék táplálkozástanilag a legértékesebb élelmiszerek közé tartoznak, könnyen emészthetőek, gyorsan felszívódnak, s élettani szempontból is elengedhetetlen tápanyagokat – vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat – tartalmaznak. Emellett tartósan megemelik a vércukorszintet, ezáltal hosszú távon energiaforrást biztosítanak. Az egészséges étrendben helye van a tésztának is, mivel gabonalapú és a tojásos változata jelentős vitamintartalommal, tökéletes fehérjével, valamint a szervezet szempontjából optimális zsírsavösszetétellel rendelkezik.

Tésztafőzés

A tésztafőzés a világ legegyszerűbb dolgának tűnik, de mégis van néhány fortély, amit érdemes figyelembe vennünk. Mindenfajta tésztát hatszoros-tízszeres mennyiségű sós vízben, gyakori kevergetés mellett főzzünk, addig, amíg jól harapható, kicsit roppanó keménységű nem lesz. Ha azonnal az asztalra kerül, elég, ha csak gyorsan átszűrjük, s már rögtön fogyaszthatjuk is. Ha később szeretnénk elfogyasztani bő hideg vízzel mossuk át, pici sóval és olajjal keverjük össze, így megelőzhetjük az összetapadását. A tészta akkor a legízesebb, ha mindig frissen, a fogyasztás előtt főzzük ki.

Mi kerüljön a tésztára?

Akár a hagyományos magyar, akár az olasz vagy éppen az ázsiai konyha rajongói közé tartozunk rengeteg öntet, szósz és ízesítő anyag között válogathatunk. Ha kevés az időnk, vásárolhatunk kész önteteket is vagy összeüthetünk egy gyors tejfölös-sajtos tésztát, de ha több időnk van érdemes saját kezűleg elkészíteni a feltétet. Tálaljuk mártással, zöldséggel, konzervált hüvelyesekkel, hallal, avagy sütve vagy főzve ez elkészítési variációknak csak kreativitásunk szabhat határt.

Az olasz a király

Az olasz tésztát (pasta) a világon mindenütt ismerik. Eredetileg az olaszok csak azonnal fogyasztható gyúrt tésztát készítettek, később már száraztésztákat is elő tudtak állítani, melyek szállíthatók voltak: így jutottak el a világ minden tájára. A mintegy hatszázféle tészta többsége egymással felcserélhető, tulajdonképpen bármelyik illik a szószokhoz, ragukhoz. Persze vannak ideális párosítások, például felfújtakhoz, rakott ételekhez széles, bordás vagy fodrozott tésztát érdemes választani, mert a nagy felület jobban megtartja a szószt vagy a tölteléket. A legnépszerűbb olasz tésztafajták: a spagetti, különböző vastagságban és hosszúságban kapható. Bármilyen szószhoz illik. Makaróni: hosszú csőtészta, amelyet ragukhoz, felfújtakhoz vagy rakott ételekhez egyaránt használhatunk. Cannelloni: nagy, hengeres csőtészta. Töltve és sütőben sütve fogyasztjuk. Penne (tollszár): sima vagy bordás, rövid csőtészta, végei ferdén vágottak. Ragukhoz és felfújtakhoz is ideális tésztaféle. Tortiglioni: barázdált, rövid csőtészta, végei egyenesen vágottak. Ragukhoz és felfújtakhoz illik. Tagliatelle/ fettucini: lapos, 6 mm széles, metélttészta durumbúzából. Kiváló ragukhoz és felfújtakhoz. Lasagne: a lapos, széles téglalap alapú tésztalapok töltött és rakott ételek alapját képezik. Ravioli: négyszögletes, fodros szélű, apró tésztabatyu hússal, sajttal vagy zöldséggel töltve. Mindenféle tejszínes, paradicsomos vagy sajtos szósz illik hozzá. Tortellini: hajlított és töltött tésztabatyu. Tejszínes mártással vagy levesbetétként fogyaszthatjuk. Gnocchi (galuska): burgonyás tésztából is készül. Bármilyen szósz jó hozzá.

  háztartás