keresés

2012-05-17 14:20:55

Ha kitalálunk valamit, az valószínűleg tele lesz hibával. Nem azért, mert hibás dolgokat találnánk ki, hanem azért, mert mi magunk is végesek, esendőek és tévedésre hajlamosak vagyunk. Jó ezt szem előtt tartani, amikor elkezdünk valamit megvalósítani vagy terveket szövünk, mivel a magabiztosság ebben az esetben felér egy kudarccal. Szükségünk van a többiekre, hogy kiegészítsék azt, ami terveinkből még hiányzik. Ez, az egymás kiegészítésének lehetősége teszi széppé és fontossá a kapcsolatokat. A magányos harcosok hamarabb elfáradnak, és vallanak kudarcot, vagy meggyűlölik a világot. Pedig csak el kellett volna fogadjanak egy kis segítséget.

Visky István rovata

2012-05-16 07:32:24

Az életben megragadható legmegnyugtatóbb érzés nem az, hogy ki vagy, vagy pedig hogy mennyid van, hanem az, hogy milyen irányba haladsz. Aki tudja azt, hogy miért él, hogy mi az értelme a létezésének, aki tisztában van önnön feladataival, az méltán mondhatja el magáról, hogy teljes életet él. Nincs szörnyűbb érzés annál, mint amikor valaki úgy fekszik le este, hogy mindent elért és megszerzett, amire csak vágyott, de fogalma sincs, hogy miért. A dolgok oka adja a dolgok értelmét. Értelem viszont csak ott van, ahol biztos útirány van, útirány pedig csak ott van, ahol alázat van. Nem kis erőbe kerül ugyanis lehajolni és találkozni önmagunkkal, hiszen mi magunk vagyunk azok, akitől állandóan menekülünk.

Visky István rovata

2012-05-15 15:39:01

Az álmok valóra válnak. Ha nem így lenne, akkor már rég leszoktunk volna az álmodásról. Az álmokat megfoghatatlan és elérhetetlen illúziónak tartjuk, ami nem hogy fölösleges az életünkben, de sokszor zavaró is. Pedig az álmok fontos állomások az életünkben. Időről időre beteljesednek. Ez ad értelmet a mindennapokhoz és végül is ez ad erőt, hogy tovább lépjünk. Csakhogy a beteljesült álmokat nagyon hamar megunjuk és elfelejtjük. Új álmokat álmodunk és várjuk ezeknek a beteljesedését is. Így életünk egy állandó szomjas vágyakozás álmaink beteljesedése után. Ne légy hűtlen az álmaidhoz, különben azok is hűtlenek lesznek hozzád!

Visky István rovata

2012-05-14 06:31:00

Ha valamit szívből gyűlölsz a másikban, azt magadban gyűlölöd. Azt gondolnánk, hogy nincs semmi távolabb tőlünk mint az, amit gyűlölünk. Pedig gyűlölni csak azt tudjuk, ami bennünk is megtalálható, amit ismerünk és amitől vagy aminek következményeitől félünk. Ami számunkra ismeretlen, az nem zavar. Vannak viszont dolgok, amiktől félünk, és félelmünket úgy küzdjük le, hogy azt gondoljuk, az nem is létezik. Amikor viszont meglátjuk a másikban, akkor mérhetetlen haragot érzünk a másik felé, hogy eszünkbe juttatta azt, amiről úgy gondoljuk, hogy nincs. Van aztán az, amit nagyon szeretnénk, de nem merjük megtenni. Ha ezt meglátjuk a másik életében, akkor is szívünkben mérhetetlen gyűlölet támad.

Visky István rovata

2012-05-11 16:22:43

Hiába beszélsz annak, aki nem akar meghallgatni. Nyilvánvaló dolog ez, mégsem vesszük komolyan. Mindannak, amit elmondunk, nagy része elszáll a semmibe, ugyanis nem hallgatja meg senki. Még ha úgy is tűnik, hogy figyelnek arra, amit mondunk, az élet legtöbbször azt mutatja, hogy nem. Az emberi szív legmélyén két dolog lakozik: a félelem és a reménykedés. A felesleges beszéd pedig éppen e kettővel nem fér meg egy helyen. A félelem attól fél, hogy megalázzák és csalódás fogja érni, a reménykedés pedig attól fél, hogy elutasítás fogja érni. Sokszor észre se vesszük, hogy milyen keveset értünk meg abból, amit mondanak nekünk. Ne félj meghallani azt, amit mondanak neked.

Visky István rovata

2012-05-09 12:11:07

Amit nem élünk meg a maga idejében, azt nem éljük meg soha. Mindennek megvan a maga rendelt ideje. A dolgok nem szűnnek meg, ha lejár az idejük, de már nem tárják fel szépségüket és csodáikat. Az idő adja meg a gyümölcs ízét és a virág illatát. Semmi sem lehet igazán önmaga mindaddig, amíg nem jött el az ideje. Ha túl hamar történik meg, akkor még nincs megérve, ha túl későn, akkor pedig már elveszítette frissességét. A dolgokat érteni kell ahhoz, hogy megértsük idejüket. Az egyetlen időtlen dolog a megbocsátás. Bármikor, bármilyen körülmények között alkalmazható. Íze, illata mindig friss és felüdítő. Figyelj a dolgokra és engedd, hogy tanítsanak!

Visky István rovata

2012-05-07 23:46:48

A boldogság legtöbbször a hűségtől függ. Az a boldog, aki kitart amellett, ami boldoggá teszi. Az ember nyugtalan lélek, ezért mindent, ami boldoggá tenné megun és újabb dolgot keres magának. Az állhatatlan ember pedig soha nem lesz boldog, mert bár megszerzi, de megtartani már nem tudja a boldogságot. Akiben viszont hűség nincsen, az nem is érdemli meg, hogy boldog legyen. Senki nem adna a másiknak valami értékeset, ha tudja, hogy az úgyse fogja megőrizni. Aki pedig méltatlan dolog mellé szegődik, és ahhoz lesz hű, amitől pedig el kellene szakadjon, az önmagát pusztítja el. Tanulj meg hűségesnek lenni, és a boldogság magától ki fogja tölteni az életedet.

Visky István rovata

2012-05-07 13:47:41

Az ember alapvetően jó akar lenni, de csak két feltétellel. Az egyik az, hogy ne legyen túl jó. Ha ugyanis valaki jobb ember lesz, mint a többi, akkor fél, hogy lemarad valamiről, fél, hogy becsapják, fél a nevetségessé válástól. Jó akar tehát lenni mindenki, de csak módjával. A második feltétel pedig az, hogy nem állandóan. Sok ember számára a jóságnak is megvan a maga ideje. A legtöbben úgy gondolják, hogy amikor az érdekekről van szó, akkor keménynek, amikor pedig a lelkiismeret megnyugtatásáról van szó, akkor pedig jónak kell lenni. A jóság viszont drága dolog, csak akkor lehetsz jó, ha mindent odaadsz érte. A fény az egyetlen dolog a világon, ami semmi egyébbel nem keveredik.

Visky István rovata

2012-05-04 09:40:10

Az ember természete szerint birtokló lény. Ami ennél is rosszabb, az az, hogy az ember tudatosan többet akar birtokolni, mint amire szüksége van. A halmozás és a felesleges birtoklás ösztöne egy mélyebb, sötétebb ösztönből táplálkozik, a félelemből. Félünk a holnaptól, félünk a másik embertől, azért dolgokkal vesszük körül magunkat. A dolgok viszont nem védenek meg bennünket, mitöbb, mi kell megvédenünk a dolgainkat, tehát még egy plusz gondot vettünk a nyakunkba. Ahol megnő a tulajdon, ott megnő az aggodalom is. A félelem pedig az aggodalommal együtt halálos méreg az ember számára. Oszd szét a vagyonodat, mondta régen a Mester. Bolondságnak tűnik, de mégse az.

Visky István rovata

2012-05-03 07:58:02

A véleményünket hosszú ideig megőrizzük emlékezetünkben, de azt nagyon hamar elfelejtjük, hogy mi okból vélekedtünk úgy. Kellemetlen dolog úgy tartani egy véleményt, hogy már nem emlékezünk az alapokra, amikre felépítettük. Sok embert utálunk csak azért, mert mindig is utáltuk őket, de már rég nem tudjuk, hogy miért. Időről időre fontos újra értékelni mindent és mindenkit. Nem csak hasznos, de szép is, ha néha húzunk egy vörös vonalat az életünkben, és minden véleményt, előítéletet kitörlünk magunkból. Hihetetlenül felszabadító érzés újra tisztán és előítélettől mentesen szemlélni a világot. A szeretet teljességének nagy titka ez.

Visky István rovata

2012-05-01 23:05:15

Megszámlálhatatlanul sok lény él ezen a világon, mégse akar szövetkezni velünk egyik sem. Aggasztó dolog ez, hiszen valami oka kell legyen annak, hogy a minden élőlény kerüli az embert. Nincs is ezen mit csodálkozni, hiszen a körülöttünk él?ket vagy megesszük, vagy elpusztítjuk azért, hogy még többet tudjunk enni. Talán csak a kutya szegődött társul az ember mellé, de ő is jobbára csak rúgást és szitkokat kap. Mindennek ezen a világon vannak szövetségesei és vannak ellenségei. Úgy tűnik, hogy az embernek csak ellenségei vannak, mitöbb, az ember még önmagának is ellensége. Az a lény, aki elpusztítja saját fajtáját, és nem azért, hogy megegye, hanem csak azért, mert fölöslegesnek érzi, mindig magányos fog maradni. 

Visky István rovata

2012-04-26 23:32:32

Teljességgel értelmetlen az olyan élet, amelyiket jobban foglalkoztatja a jövő mint a jelen. Jövő nem létezik, a jövő csupán elménknek a megszokáson alapuló következtetése és reménykedése. Jövővé az válik, amit a jelenben cselekszem, hiszen mindennek következménye, gyümölcse van. Ha szép jövőt akarsz, akkor éld meg a jelen minden pillanatát, törekedj a jelen pillanat teljességére. Aki így él, annak hihetetlenül hosszú élete van. A jelenben élő embernek az élete nem múlik, hanem telik. Akinek elmúlik az élete, az szomjazva fog meghalni, a soha el nem ért jövő keserűségével, akinek viszont telik az élete, az az élettel betelve fogja itthagyni ezt a világot.

Visky István rovata

2012-04-26 06:39:28

Úgy élünk, mintha a kényelem lenne az élet egyetlen célja. Látszólag minden ebbe az irányba mutat, minden erőnket ennek érdekében fejtjük ki. A kényelem viszont először lustává, aztán pedig önzővé tesz, ami maga a pokol, hiszen nincs senki, aki egy lusta és önző embert szeretni tudna. A kapcsolataink időt, odafigyelést és nem kevés munkát igényelnek. Akinek fontosak a barátai és értékesnek tartja a másik embert, az nem keresi a kényelmet. A kapcsolataiban él? ember tudja, hogy élni csak azért érdemes, amiért meghalni is. Ami tehát  az önfeláldozásig elmen? lelkesedéssel tölt el, azért érdemes élned. Minden egyéb vagy magányossá vagy beteggé tesz. A magány pedig már önmagában is halálos betegség.

Visky István rovata

2012-04-25 01:58:48

Minden gyilkosság bűn és elnyeri büntetését. Minél több ember életét oltja ki valaki, annál kisebb az esélye arra, hogy valaha is megbüntessék. Ez a történelem egyik legszörnyűbb tanítása. Aki ezreket mészároltat le a győzelem nevében, az hős és ünnepelt ember. Ezt az ellentmondásosságot az ellenség elpusztításának szükségességével próbálja megoldani az ember. Aki pusztít, az soha nem lehet győztes. Aki védekezik, nem biztos, hogy áldozat, és győzni veszítve is lehet. Minden attól függ, hogy miképpen küzdöm meg a harcaimat. Az a nép emelkedett fel és fejlődött tartósan, aki úgy tudott győzni, hogy elkerülte a háborút. Tanulj meg pusztítás és áldozatok nélkül győzni.

Visky István rovata

2012-04-24 02:12:09

Az ember képtelen meglátni a semmit, ami felől érkezik, és a mindent, ami fele halad. Életünk legnagyobb hibája, hogy csak azt látjuk meg, ami az orrunk előtt van, és bukásainkból ítélve sokszor még azt sem. Az önmagát kereső ember hamar rá fog jönni, hogy a kevésből halad a sok felé. Minden gondolat, minden tanulság, amit megragad és magáévá tesz, egy lépés ezen az úton. Az érti meg igazán a saját életét, aki rájön, hogy azért haladhat előre ismeretet és bölcsességet szerezve, mert a nincstelenségből jön, és a teljesség felé halad. Boldog az az ember, aki szeret és szeretve van, mert a szeretet mutatja meg a legjobban, milyen hihetetlen távolságokat lehet megtenni a semmitől a minden felé.

Visky István rovata

2012-04-23 02:15:12

A legnagyobb örömöt is megrontó méreg a lehetőségek felismerése. Nincs is annál roszszabb érzés, mint amikor keserves küzdelem után elérünk valamit, és mikor elértük, rájövünk, hogy más utak is vezettek volna hozzá, ráadásul sokszor még egyszerűbbek is. Ilyenkor úgy érezzük, hogy örömünket megmérgezi a későn jött felismerés, és nem gondolunk arra, hogy ami történik, az természetes része a dolgok valóságának. Ha ugyanis elértünk valamit, akkor onnan sokkal messzebb ellátunk, a dolgokat jobban megértjük, mint akkor, amikor még csak haladtunk feléje. A hegytetőről lehet belátni igazán az oda vezető utakat. Ez nem a természet gonosz örömrontása, hanem egy tanítás, ami arra tanít minket, hogy nem a mi utunk létezik csak egyedül ezen a világon.

Visky István rovata

2012-04-20 10:07:07

Minden korszakalkotó gondolat először paradoxon, ellentmondás, vagy éppen botrányos elképzelés. Éppen mert annyira új és semmihez nem fogható, a világ ostobaságnak és értelmetlenségnek, a bevett dolgokkal szembeni botrányos lázadásnak fogja tartani. Ezen a legnehezebb átvergődnie az új gondolatnak. Aztán lassan megtalálja a helyét a gondolat, és beleolvad a szürke hétköznapok banalitásába. Ez a gondolat dísztelen, de leghasznosabb életszakasza. Ilyenkor használ a legtöbbet a világnak, bár ilyenkor kap a legkevesebb figyelmet. Végül pedig előítélet lesz belőle, mivel annyira használható és helyesnek bizonyult, hogy mindenre ráhúzzák, ha kell, ha nem. Amikor egy gondolatból előítélet lesz, az annak a gondolatnak a halála. Minden előítélet egy valaha volt nagyszerű gondolat síremléke csupán.

Visky István rovata

2012-04-19 05:08:31

Az ötletek olyanok, mint a gyémántok. Egyrészt azért, mert ritkaságok. Nem mindennap jut az ember eszébe egy jó ötlet. Másodsorban keresni kell mind a kettőt. A jó ötlet után is kutatni, ásni kell, a gondolkozás mély bányajárataiba kell alászállni annak, aki rá akar találni egy ötletre. Gondolkozás nélkül várni egy jó ötlet megszületését igen ostoba dolog. Kell aztán szerencse is az ötlethez, akárcsak a gyémántok megtalálásához. Végül pedig abban a tekintetben is hasonlítanak, hogy akárcsak a gyémánt esetében, a jó ötletnél is több időbe és energiába kerül a tökéletesre csiszolása, mint a megtalálása. Mert akár csak a gyémántnál, a kicsiszolt, átgondolt és tökéletesre alakított ötlet ér csak kincseket, minden más csupán egy elszalasztott lehetőség.

Visky István rovata

2012-04-18 00:36:39

Kevesen vannak, akik mérlegre teszik érzéseiket. Az érzések megmérése ugyanis a gondolkozás alapja, ez pedig igencsak hiányzik az emberekből. Annál is különösebb ez, mivel az érzelmek elborítják a világot. Mindenki érez mindent mindennel kapcsolatban, sajnál, szeret, gyűlöl és legfőképpen kíván. Mindenkinek véleménye van mindenről. Pedig amit az emberek véleménynek gondolnak, az nem egyéb, mint egy érzés valamivel kapcsolatban. Az érzések mérlegelése és helyes beépítése a világba jelenti a gondolkozást. Az érzelmek veszélyes vízörvények, amelyek a folyamatos mozgás illúzióját adják, de a gondolkozás nélkül érző ember végül is nem jut sehova.

Visky István rovata

2012-04-17 08:41:02

Van valami szent a könnyekben. A szent nem tökéleteset jelent, hanem elválasztottat, odaszántat. Minden, ami szent, az oda van szánva valaminek vagy valakinek, végérvényesen és megváltoztathatatlanul. A könnyek ezt a megváltoztathatatlanságot fejezik ki. Amikor sírunk, akkor elsiratunk valamit, amit nem tudunk másképpen elfogadni, amit képtelenek vagyunk megváltozva látni. Ezért van a könnyeknek megtisztító erejük. Aki sír, az ragaszkodását és szeretetét fejezi ki egy csalódás vagy fájdalom alkalmával. Hihetetlen erő van ezért a könnyekben. Az odaszánás, a ragaszkodás és az elfogadás kimeríthetetlen forrásai fakadnak fel a sírásban. Nagyon értékes vagy, ha sírnak érted.

Visky István rovata