„Történelmi” gázfogyasztás
ÚMSZ | 2012-02-01 01:26:43
nyomtat | elküld

Valóban történelmi szintre ugrott a napokban a gázfogyasztás Romániában, ám nem lesznek fennakadások az ellátásban – ezzel a kijelentéssel igyekeztek tegnap megnyugtatni a kedélyeket a kormány képviselői azt követően, hogy riadalom tört ki amiatt, hogy Bukarest néhány központi körzetében, valamint Râmnicu Vâlceán huzamosabb időre leállt a gázszolgáltatás.

Valóban történelmi szintre ugrott a napokban a gázfogyasztás Romániában, ám nem lesznek fennakadások az ellátásban – ezzel a kijelentéssel igyekeztek tegnap megnyugtatni a kedélyeket a kormány képviselői azt követően, hogy riadalom tört ki amiatt, hogy Bukarest néhány központi körzetében, valamint Râmnicu Vâlceán huzamosabb időre leállt a gázszolgáltatás.

30 százalékkal több

Az újságíróknak válaszolva Claudiu Stafie gazdasági államtitkár kijelentette: csupán elszórt esetekről van szó, a kormány gondoskodott a szükséges készletek beszerzéséről. „A Transgaz meghozta a kellő intézkedéseket, a minisztérium állandó kapcsolatban áll a vállalattal” – fogalmazott az államtitkár, aki elmondta, hogy a tegnapi 17,5 millió köbméter után, ma újabb 20 millió köbméter gázt importálnak az országba. Amint Stafie rámutatott, január 16. óta napi 57 millió köbméterről 69 millióra emelkedett a hazai gázszükséglet, ami 30 százalékos növekedést jelent. Múlt hónap utolsó hetében az ipari felhasználók az átlagos 3 millió köbméter gáz helyett 11 milliót használtak el.

kep alairas

„Fellobbanó” gázfogyasztás, csökkenő nyomás. A kormány szerint elég a román gáztartalék

Bár vasárnap a Transgaz lekapcsolta a rendszerről a nagy ipari fogyasztókat, hogy elég energiahordozóval tudja ellátni a lakosságot, a rendszerek annyira terheltek, hogy érezhetően csökkent a gáz nyomása.

Băsescu optimista

Mint tegnap beszámoltunk róla, Traian Băsescu államelnök és Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter is ígéretet tett, hogy a lakosság „reális” anyagi helyzetére való tekintettel megpróbálják elérni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való tárgyalásokon, hogy Románia még legalább öt év türelmi időt kapjon a hatósági árszabályozás fenntartására. Ez a remények szerint valamennyire mérsékelné a drágulást, amelyet fokozatosan vezetnének be az elkövetkező két évben, hogy az energiahordozó ára Romániában is utolérje az európai uniós szintet.

A washingtoni pénzintézet szakembereivel való tegnapi egyeztetés után az államfő derűlátóan nyilatkozott a kérdésben. Mint mondta, legalábbis a lakossági fogyasztást illetően sikerült megértetnie az IMF-küldöttséggel az árliberalizáció halasztásának fontosságát, ami szerinte nagy eséllyel csak 2018 és 2020 között következhet be a korábban kitűzött 2015-ös időpont helyett. Traian Băsescu ugyanakkor beismerte, a vállalatoknak szállított gázár kérdésében nehezebb dolga akadt meggyőzni a washingtoni szakembereket.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Adieu Merkozy!

Adio Merkozy! Bienvenue Merkollande! Meghalt a király, éljen a király! – így ment ez, mióta föld és a világ, s most sincs másképpen. Van, aki siratja, van, aki alig várta a Merkozy néven elhíresült francia-német vezető páros, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök olajozottan működő, egyhúron pendülő párosának széthullását, de egy valamiben kevesen kételkednek; mégpedig abban, hogy az elmúlt négy évben e két „államférfi” határozta meg az Európai Unió gazdaságpolitikáját, nem kis mértékben nemcsak a franciák-németek-görögök, hanem bizony a mi mindennapjainkat is. »

Gál Mária
Plágium

Lassan már az analfabéták is föl tudják mondani a szellemi termékek jogvédelmének szabályait, hogyan és miképpen szabad idézni a más dolgozatából, illetve mi a különbség a kisdoktori meg a szakdolgozat között? Mert lopni nem szép dolog – bár mindenki csinálja egy bizonyos tanultsági szint fölött. »

Krebsz János
Ankaro-damaszkuszáltan

Paradoxális oka annak, hogy Törökország régiómenedzseri státusépítése 2011 óta álldogál: éppen Szíria, az az ország, amelyet a közös határon fenyegetően tett-vett haderők csak 1998-ban tudtak meggyőzni arról, hogy jobb, ha nem támogatja a Kurd Munkáspártot. Az Aszad rezsim máris úgy látta, hogy egy Ankarával vívott háború kockázata nem éri meg, hogy a kurdokat felhasználva tartsanak Iránnal együtt sakkban egy NATO-tag és Amerika-barát országot, amely már akkor túl régióhangos volt az ízlésüknek. »

Ady András