Születőben az Európai Valutaalap
Az Európai Valutaalap (EMF) legfőbb feladata az lehet, hogy alkalomadtán segítségére legyen a közösség pénzügyi nehézségekkel küszködő országainak. Nem titok, hogy a kezdeményezéshez a súlyos fizetési válságba süllyedt Görögország adta meg a szükséges lökést. A tizenhat országot számláló eurózónában eddig ismeretlen volt az ilyesfajta mechanizmus.
Ötletgyár BrüsszelbenA konkrét megvalósításra többféle elképzelés is született. A legvalószínűbb az, hogy az európai sajátosságokat és szempontokat figyelemben tartva, a példaképként szolgáló Nemzetközi Valutaalap (IMF) mintáját fogja követni. Az viszont még tisztázásra vár, hogy kinek, milyen formában és mekkora összeget kell az alapba befizetnie.
A brüsszeli „ötletgyárnak” is nevezett Európai Politikatudományi Központ (CEPS) tervezete szerint az alap egy államcsőd közelébe jutott ország esetében felvásárolná az adósság értékének 60-70 százalékát. Az EMF-et az euróövezet országai finanszíroznák, annyit kellene befizetniük, amennyivel az adósságuk és az államháztartási hiányuk meghaladja a maastrichti szerződésben rögzített kritériumokat – vagyis nem többet a bruttó hazai termék (GDP) hatvan, illetve három százalékánál.
Fotó: archív
Jean-Claude Juncker és Angela Merkel kezében van az Európai Valutaalap jövője
A rendszer kiépítése természetesen időt igényel. Az ötletet a közelmúltban Wolfgang Schäuble (CDU) német pénzügyminiszter vetette fel, egyebek mellett országa adófizetőinek megnyugtatására is. A görög gazdasági–pénzügyi válság ugyanis alaposan megterhelte, és megrengette az európai rendszert; az erősebb gazdasággal rendelkező országok állampolgárai és vállalkozói jogosan kezdtek el zúgolódni, hogy az athéni „félrevezetés” árát nekik kell megfizetniük.
Az IMF tapasztalataiból kiindulva született meg tehát a javaslat az EMF-re, amely fizetési válság esetén pénzinjekcióval siethet a bajbajutottak segítségére. Így egyidejűleg kikerülhető lesz a Nemzetközi Valutaalaptól való függés, ezáltal pedig megakadályozható az Egyesült Államok (netán Kína) befolyása az euróövezetre.
Pénzügyminiszterének elképzeléseit lelkesen támogatta a német kancellár is. Angela Merkel azért sietett tegnap Brüsszelbe, hogy megbeszélést folytasson a luxemburgi kormányfővel, Jean-Claude Junckerrel, aki egyúttal a tizenhat tagot számláló euróövezet országainak elnöke is. És bár az Európai Központi Bank (ECB) ellene van az EMF létrehozásának, a rendszerrel kapcsolatos német javaslat egyre több támogatót tud maga mögött.
Christine Lagarde francia gazdasági miniszter máris beállt a sorba, így Berlin és Párizs összefogása nagy valószínűséggel aligha bukhat meg mások ellenállásán. Arról nem is szólva, hogy az euróövezet két legerősebb országa emeli föl szavát az Európai Valutaalap megalakulása érdekében – igaz, várhatóan nemcsak ők szorulnak majd rá a legkevésbé, de ők lesznek a legkisebb befizetők is.
Saját hitelminősítőt akarnak
Az Európai Unió pénzügyminiszterei legutóbbi ülésükön úgy döntöttek, hogy függetlenedni kívánnak a nagy hitelminősítő intézetektől. Ezért javasolták, hogy az Európai Központi Bank (ECB) hozzon létre egy, az országok hitelképességét elbíráló saját szervezetet. Bár az ötlet még elnagyolt, az elképzelés arra utal, hogy az európai közösség szeretne minél jobban eltávolodni a globális tőke irányításától.
PartizánokMár jól látszik milyen eszközökkel igyekeznek kiszorítani az RMDSZ-t az erdélyi magyarságot tényleg és véglegesen megmenteni akaró ellenfelei. A partizánakció Brüsszelben indult, ahol az éj leple alatt leragasztották a szervezet volt elnökének, a kisebbségi jogok uniós állásával kapcsolatos előadására hívogató plakátjait. »
Sike Lajos
Légből kapottBús-borongós, érzelmes-érzelgős sorok következnek most itten, aki tehát kímélni kívánja könnyzacskóit, kéretik továbblapozni. »
Gyulay Zoltán
Gorilla–dossziéSzlovákiában éppen bukott az egész politikai garnitúra, ha igazak a hírek, amelyek szerint színezettől függetlenül minden politikus sáros a privatizációs meg kormánybeszerzéses ügyekben. A titkosszolgálat megfigyelési anyagai kaptak nem kívánt nyilvánosságot – és bukik mindenki. A hírszerzés akciójának a fedőneve volt Gorilla. Jobb érzésű polgárok banánnal dobálják a parlamentet, mert tudjuk ugyan, hogy minden politikus lop, csal, hazudik, de büntetjük, ha kiderül róla. »
Krebsz János
Hozzászólások
Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.
Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!