Örökre elszállt a Malév
ÚMSZ | 2012-02-05 23:16:08
nyomtat | elküld

Fekete péntekre virradtak a Malév utasai és dolgozói: a cég katasztrofális anyagi helyzete miatt 66 évi működés után végleg leálltak a magyar légitársaság gépei világszerte.

Fekete péntekre virradtak a Malév utasai és dolgozói: a cég katasztrofális anyagi helyzete miatt 66 évi működés után végleg leálltak a magyar légitársaság gépei világszerte. Az igazgatótanács azután döntött így, hogy a tel-avivi repülőtéren péntek hajnalban nem szolgálták ki a Malév járatát – így azonnali hatállyal törölték az összes járatot és a lízingelt gépmadarakat is visszaküldték a tulajdonos amerikai cégnek.

Utasok a levegőben

A cég nemcsak üzletileg, de a tájékoztatás szempontjából sem volt a helyzet magaslatán: annak ellenére, hogy a megszűnés lehetősége gyakorlatilag már egy hete a „levegőben lógott”, felkészületlenül reagáltak a járatok törlésére. Nemcsak a helyfoglalással rendelkezőket hagyták bizonytalanságban, de a repülőtereken rekedt utasoknak sem nyújtottak segítséget. Róna Márta, a Malév szóvivője az MTI kérdésére elmondta, hogy a járatokra jeggyel rendelkező utasoknak a tervezett utazást magunknak kell intézniük. Bár a múlt pénteken életbe lépett magyar kormányrendelet szerint a leállást követően három napig segítik kártalanítással az utasokat, nem tudni, hogy miként rendeződött vagy rendeződik annak a mintegy 7200 utasnak a helyzete, akit a légitársaság leállása közvetlenül érintett. „A Malévnak erre már nincs ráhatása” - fogalmazott a cég képviselője.

kep alairas

Rövid szenvedés után, 66 éves korában „elhunyt“ a Malév. Dolgozói és utasai egyaránt gyászolják

Bár a cég sajtóirodája szerint megerősítették a telefonos ügyfélszolgálatot, a vonalak állandóan foglaltat jeleztek, akinek pedig sikerült a kapcsolás, azt is csak robotválasz fogadta.  Az ügyintézőkre nagyon sokat kell várni, az interneten jegyet foglaló, regisztrált ügyfeleket az ÚMSZ információi szerint máig nem tájékoztatták semmilyen formában. A Malév sem internetes honlapján, sem pedig a közösségi hálókon nem teljesített jobban: Facebook, Twitter-kontóin csupán szűkszavú üzenetek voltak olvashatóak – tanácsokat, tippeket az érintett érdeklődők csupán egymás között cserélhettek. Súlyos kommunikációs hibáról tanúskodik az is, hogy a péntek hajnali leállásról a cég nem tájékoztatta a jegyirodákat, így a nap folyamán még világszerte foglalni lehetett a cég (szellem)járataira.

A magyar lapok beszámolói szerint a hoppon maradt utasok türelemmel viselték a helyzetet, továbbutazásukban jelentős segítséget nyújtott a többi repülőtársaság és egyéb szárazföldi utaztató, amelyek különjáratokat biztosítottak a megnövekedett utaslétszám kiszolgálására. A Malév leállásából mindenekelőtt a Wizz Air profitálhat, de a csőd kedvező szeleket hajthat a az Austrian Airlines és a Lufthansa szárnyaira is.

Malévból főnixmadár?

A magyar miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott pénteki nyilatkozatában megerősítette: nem lehetetlen a légitársaság újraindulása, de az európai gazdasági válság miatt nem tolonganak a befektetők. Völner Pál, a  államtitkára ugyanaznap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a tárcánál válságstábot állítottak fel a Malév helyzete miatt – amely minden bizonnyal a felszámolás sorsára jut – egyben arról is beszélt, hogy zöldmezős beruházásban jöhetne létre egy új nemzeti légitársaság. Habár az államtitkár szerint nem kizárt, hogy ebben szerepe lehetne az államnak, az újraindulást megkérdőjelezi, hogy még péntek folyamán csoportos létszámleépítést jelentettek be a Malévnál – bár a hírek szerint leányvállalataira nem kerül lakat. A Malév cégcsoport „halála” a magyar gazdaság több ágazatában is éreztetni fogja hatását. A vállalat – amely 2600 munkavállalót foglalkoztatott és 500 magyarországi vállalkozással állt rendszeres szerződéses kapcsolatban – a magyar központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járult hozzá. A cég az ország egyik legjelentősebb exportőrének számított, amely a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosította. A Malév működése idején évente közel 3 millió utast szállított 23 ezer járatpáron, és 45 városba repült közvetlenül.

Légi csodhullám

A Malév csődjéről beszámoló külföldi lapok megragadták a lehetőséget, hogy egyúttal a légifuvarozási ágazat nehézségeire is felhívják a figyelmet. A Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztetett, hogy néhány napja ment tönkre a Spanair spanyol és a Cirrus Airlines német légitársaság is, és már látható, hogy a Malév után India lesz a következő válsággócpont. Amint a Le Figaróban megszólaló szakértő leszögezi: befellegzett a kis nemzeti légitársaságok modelljének, most az európai „légióriások” és a fapadosok uralják a piacot.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Adieu Merkozy!

Adio Merkozy! Bienvenue Merkollande! Meghalt a király, éljen a király! – így ment ez, mióta föld és a világ, s most sincs másképpen. Van, aki siratja, van, aki alig várta a Merkozy néven elhíresült francia-német vezető páros, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök olajozottan működő, egyhúron pendülő párosának széthullását, de egy valamiben kevesen kételkednek; mégpedig abban, hogy az elmúlt négy évben e két „államférfi” határozta meg az Európai Unió gazdaságpolitikáját, nem kis mértékben nemcsak a franciák-németek-görögök, hanem bizony a mi mindennapjainkat is. »

Gál Mária
Plágium

Lassan már az analfabéták is föl tudják mondani a szellemi termékek jogvédelmének szabályait, hogyan és miképpen szabad idézni a más dolgozatából, illetve mi a különbség a kisdoktori meg a szakdolgozat között? Mert lopni nem szép dolog – bár mindenki csinálja egy bizonyos tanultsági szint fölött. »

Krebsz János
Ankaro-damaszkuszáltan

Paradoxális oka annak, hogy Törökország régiómenedzseri státusépítése 2011 óta álldogál: éppen Szíria, az az ország, amelyet a közös határon fenyegetően tett-vett haderők csak 1998-ban tudtak meggyőzni arról, hogy jobb, ha nem támogatja a Kurd Munkáspártot. Az Aszad rezsim máris úgy látta, hogy egy Ankarával vívott háború kockázata nem éri meg, hogy a kurdokat felhasználva tartsanak Iránnal együtt sakkban egy NATO-tag és Amerika-barát országot, amely már akkor túl régióhangos volt az ízlésüknek. »

Ady András