Míg az állam első félévi bevételei 0,1 százalékkal, 77,2 milliárd lejre csökkentek az egy évvel ezelőtti szinthez képest, négy százalékkal emelkedtek a kiadások, elérve ezzel a 95,3 milliárd lejes értéket. Majdnem az összes szegmensben nőttek a költségek, megtakarítást csupán a személyzeti, illetve a javakra és szolgáltatásokra fordított kiadások terén értek el.

A kiadások nagyrésze az előző évek alatt felhalmozott költségvetési hiánnyal magyarázható, valamint a kölcsönfelvétellel, mellyel éppen ezen deficitet kívánták fedezni. Csupán a kamatok 21,6 százalékos költségnövekedést jelentettek, de megterhelte az államkasszát az is, hogy az európai uniós támogatásoknak a költségvetésből fizetendő része 132,6 százalékkal emelkedett. A büdzsének több mint egytizedét (12,2 százalékot, azaz 11,7 milliárd lejt) befektetésekre fordították.

Az államkincstár bevételnövekedéséről leginkább a hozzáadottérték-adó (áfa/ tva) és a jövedelemadó gondoskodott, további 921 millió lejjel pedig az Európai Bizottság gyarapította a kasszát az állam által megelőlegezett kifizetések fejében.

Bár a Pénzügyminisztériumi mutatók nem derűlátóak, a jó hír az, hogy az első negyedévi költségvetési hiány 18,07 milliárd lejen állt meg, mely hajszálnyival elmarad az IMF által kijelölt legfennebb 18,2 milliárd szint mögött.

Mivel az első negyedévben sem sikerült tartani az állami tartozásokat érintő vállalásokat, a fizetési kötelezettségek elhalasztását fogja kérni Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) – ahogy a tárca a hitelmegállapodás 2009-es aláírása óta minden egyes alkalommal tette.

A Pénzügyminisztérium ugyanakkor négyszázmillió euró piacról való beszerzésére tett kísérletet tegnap egyéves futamidejű kötvények kibocsátása révén – melyre a költségvetési deficit finanszírozása miatt van szüksége. A tranzakció végül a várt összeg háromszorosát hozta: 4,9 százalékos kamat mellett 1,213 milliárd euróval gazdagítva az államkincstárat.

Az államkincstár féléves bevételnövekedését szinte kizárólag az adók révén befolyt pénz biztosította

A kormánynak nem ez az első ilyen próbálkozása: mint ismeretes, legutóbb július elején jutott ily módon 1,39 milliárd lejhez, úgy, hogy közben visszautasítani kényszerült több ajánlatot is, mivel a piaci szereplők túlságosan magas kamatot szabtak volna a kötvényeknek. (Emiatt az állam több mint ötven százalékkal kevesebb pénzhez jutott, mint amennyit az ügylettől előzetesen remélt.)

„A fiskális konszolidációnak együtt kell haladnia az európai alapok lehívásának stratégiájával” – fejtette ki a Hotnewsnak adott interjúban Daniel Daianu közgazdász, volt pénzügyminiszter, aki szerint az országban tárgyaló IMF és európai uniós delegációnak nem csak intelmekkel és nyilatkozatokkal, hanem konkrét tanácsokkal és javaslatokkal kellene segítenie Románia gazdasági talpraállását.

A szakember Ausztria példájára hivatkozva a köz- és magánszféra szorosabb együttműködését javasolta a válság leküzdéséhez, mely a nagy infrastrukturális beruházások révén munkahelyeket biztosít és fenntartja a gazdasági aktivitást.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!