– Valahogy túlélik a krízist azok a kistermelők, akik befektetéssel vagy kölcsönből, akár ömlesztett, akár palackozott bort forgalmaznak. De éppen csak, tekintettel arra, hogy egyelőre az üzlethálózatokban még nem jelentek meg termékeik. Számukra jelenleg az egyetlen túlélési lehetőség a borturizmus, és ez működik is Nagykárolytól Nagyenyedig.

A kisebb pincészeteknek sokkal előnyösebb, ha a külföldi vendég a saját üzletükben szerzi be a bort és ott fizet, mintha kivitel révén forgalmaznának, ahol a legalsó polcra kerülnének palackjaik, pedig minőség révén magasabb „besorolást” érdemelnének.

– Nagyobb az előállítás költsége, mint például egy chilei bor esetében, amely az ottani termelési körülményeknek, és főleg az éghajlatnak köszönhetően olcsóbb. A peronoszpóra, lisztharmat, a szürke és barnarothadás miatt nálunk nyolc permetezésre van szükség mostanában, és – bármennyire környezetbarátok vagyunk – vegyszerek nélkül nincs termés.

A borkivitel a nagyobb cégeknek – mint a Jidvei, Murfatlar, a Cotnari vagy a Dealu Mare – járható út, amelyek megengedhetik maguknak, hogy alacsonyabb áron forgalmazzanak. Vannak üdítő kivételek is, Balla Géza Arad-hegyaljai borai versenytársai tudnak lenni a villányiaknak, Kadarkája pedig világelső. A ménesi boroknál jobb Magyarországon nincs, hiszen az ottani síkságon, délvidéki homokos vidéken nem adja az opálosi dombokon megszokott minőséget.

Fotó: archív

Csávossy György: sok múlhat 2010-ben az állami támogatásokon

– Az a kérdés, hogy milyen állami támogatások lesznek az uniós területi támogatások mellett, amelyek sokszor csak papíron léteznek. Lehet panaszkodni a hatóságoknál, a megyei vezetőség olykor anyagilag is segít, például a kiállításokon való részvételben (többek között a borút kiépítésén munkálkodnak). Még egy példát említve, az enyedi kistermelők munkájának elismeréseként borászati laboratóriumot állítanak fel Enyeden.

– Ebből a szempontból azt kell mondanom, hogy jól állunk. Az engedéllyel rendelkező pincészetek nálunk ugyanúgy beszerezték a korszerű feldolgozási gépeket, az automatizált prést, zúzót, bogyózót, palackozót, dugaszolót, szűrőszerkezetet mint a technológiai szempontból élenjáró magyarországiak. A március végén szervezett borversenyen, tulajdonképpen nem a borokat versenyeztettük, hanem mi gyakoroltuk a borok díjazásának, pontozásának a módszerét.

– Nagyon le vagyunk maradva. Bár mindent megteszünk ez ellen. Jómagam is jelentettem meg cikkeket, ma is kaptam például felkérést, hogy a Sapientia konferenciáján tartsak borbemutatót. Sokszor például indító italnak borpárlatot, konyakot kínálunk, ami nem helyes. A franciák ezzel fejezik be az étkezést, a végén, kávé mellé szolgálják fel. Egy háziasszony – hiszen Nyugaton a bort nem a férfiak, hanem a nők vásárolják – amikor szombatonként elmegy a szupermarketbe bevásárolni, tudnia kell milyen ételhez, milyen bor illik. A halhoz például száraz, savanykás fehér bor, a pecsenyéhez vörös, a szárnyashoz könnyebb vörös, a szőrméshez, vadhoz karakteresebb vörös bor jár, akárcsak az aromás sajtokhoz.

– Az országban nincs több 220 ezer hektár szőlőültetvénynél, a legnagyobb termőhelyek pedig a Kárpátokon túlra esnek. Erdély legfeljebb egynegyedét adja ennek, a minőség szempontjából viszont a fehér borok szempontjából egyértelműen vezet. Ami a vörösborokat illeti Arad-hegyalja megállja a helyét, de – mivel több a nagy termőhely – a Valea Călugărească, Urlaţi és Dealu Mare vidéke dominál.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!