keresés

Felszáll vagy alászáll a Malév?
Stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalatnak nyilvánították a magyar légitársaságot

Tegnaptól stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalatnak számít a Malév a magyar kormány egy új rendelete értelmében. Mivel az új jogszabály a csődtörvény meghatározott paragrafusait módosítja, az elkövetkezőkben a hitelezők nem kezdeményezhetnek csődeljárást a légitársaság ellen.

A törvény szerint a kormány akkor folyamodhat ehhez a lépéshez, ha az illető vállalat adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, újraszervezéséhez nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik. A Malév nem véletlenül került fel erre a listára, miután az utóbbi időben gyakorlatilag állami „lélegeztetőgépen” élt. Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Bizottság (EB) az év elején felszólította Magyarországot a légitársaságnak 2007 és 2010 között nyújtott, az EU-s szabályokkal „összeegyeztethetetlen” 70–100 milliárd forint közötti – állami támogatás visszafizettetésére.

Limburger Zoltán, a társaság vezérigazgatója a tegnapi igazgatósági ülésen megerősítette, hogy a vállalat finanszírozása a javuló kereskedelmi tevekenység ellenére ellehetetlenül.

Csőd, pró és kontra

Mivel a Malév pénze időről időre elfogyott, ésszerűnek tűnne hagyni, hogy be-csődöljön, az Index.hu elemzése azonban rávilágít, hogy ez csak újabb problémákat vetne fel. A portál szerint egy Malév-csőd drasztikusan visszavetheti a ferihegyi forgalmat, márpedig a Budapest Airport privatizációs szerződése értelmében ez akár ahhoz is vezethet, hogy a magyar államnak további 1,8 milliárd eurót kellene fizetnie a kieső forgalom miatt.
Ráadásul nemcsak a magyar államnak, de a légitársaságnak sem jönne jókor a csőd, miután mostanában meglepően biztató irányba indult el a vállalat – írta az Indexre hivatkozva a Napi.hu. A járatok telítettsége az utóbbi időben elérte a 78 százalékot, majd stabilan 70 százalék fölött maradt – ezzel meghaladva az európai átlagot –, a 2011-es utolsó negyedévet pedig hétmilliárd forintos plusszal zárta az előző évhez képest, és számos egyéb értékesítési rekord is megdőlt az elmúlt időszakban.

A hírportál emellett azt is megjegyzi, hogy a komoly konkurenciának számító Austrian Airlines és cseh CSA „mélyrepülése” is új utasokat jelenthetne a magyar cégnek.

„Átkos” örökség

Budai Gyula elszámoltatási biztos úgy fogalmazott, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány a 2007-es privatizációval, majd 2010-es visszaállamosítással csapdahelyzetbe sodorta a Malévot, ugyanakkor a jelenlegi kabinetet is a 22-es csapdájába taszította. Budai az MTI-nek megerősítette azt, amit piaci források számára eddig sem volt titok, hogy az EB döntése nyomán állami támogatás már nem nyújtható a légitársaságnak, szakmai befektető pedig nem jelentkezik a cégért a tulajdonosi konstrukció miatt – ugyanis a kisebbségi tulajdonos egy orosz bank, amely minden döntést meg tud akadályozni. A kormánybiztos azt is megállapította, hogy a két előző kabinet az eladáskor és a visszavásárláskor „szándékosan szegte meg azokat az európai uniós elveket, amelyek a nehéz helyzetben lévő állami vállalatoknak nyújtott állami támogatások körét határozzák meg”.

A Napi.hu által megkérdezett befektetési szakemberek korábban úgy nyilatkoztak, hogy „a légitársaság gyakorlatilag értékesíthetetlen. Épeszű befektető nem költene a Malévra”. A gazdasági portál szerint az állam érdeke „a vállalatot a víz felett tartani mindaddig, amíg nem talál olyan szakmai befektetőt, aki hajlandó megvenni vagy a csődbe ment Malév helyén egy új nemzeti légitársaságot üzemeltetni”. Addig is – a Malév tegnapi sajtóközleménye szerint – az ILFC amerikai lízingcéggel kötött megállapodás fogja biztosítani a repülőgepeket a folyamatos működéshez.

  gazdaság röviden

  gazdaság