Az idei év második felében kell benyújtani a pályázatokat a települési csoportosulásoknak annak érdekében, hogy úgynevezett Leader-térséggé nyilvánítsák őket az Európai Unióban – tájékoztatta az ÚMSZ-t a vidékfejlesztéssel foglalkozó ügynökség (APDRP) sajtóosztálya. Ennek a címnek az az előnye, hogy a társulások közvetlenül Brüsszelből jutnak hozzá bizonyos forrásokhoz, így Bukarestet és a régiós központokat megkerülve, helyben döntenek a pénzek felhasználásáról.

Ahhoz, hogy néhány város és falu alkotta csoport (legkevesebb tízezer, legtöbb százezer fővel, de a húszezresnél nagyobb lakosságú települések ki vannak zárva) részt vegyen a programban, helyi akciócsoportot kell létrehoznia (a GAL rövidítést használják románul). Ennek kialakítását is támogatta az EU, természetesen utólagosan téríti meg a költségeket. Az akciócsoport felállítására összesen 111 kérelmet tart nyilván az APDRP, szeptember–októberben lehetett pályázni – derül ki a lapunkkal közölt adatsorból.

Az előkészítéshez szükséges pénzek megszerzésére nem írnak ki több pályázatot a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban (amely még három évig tart), így aki tavaly elmulasztotta a jelentkezést, az lemaradt erről a pénzforrásról. De a Leader-térséggé válás lehetősége még bárki előtt nyitva áll abban az esetben, ha állja az akciócsoport létrehozásához szükséges kiadásokat.

Igaz, ez nem olcsó mulatság, az egyik leaderségre törekvő településcsoport eddig negyvenmillió lejt költött erre a célra, amit főleg az érintett önkormányzatok előlegeztek – tudta meg az Új Magyar Szó. Ráadásul telik az idő, a kötelezően civilszervezetekből, vállalkozókból és önkormányzatokból álló feleknek tehát minél hamarabb egyezségre kell jutniuk, ha részt vennének a megmérettetésen.

Forrás: APDRP

Pályázatok a Leader-térség kialakításához szükséges akciócsoportra

Kovászna megyéből csak egy, Hargita megyéből három pályázatot adtak le – hívta fel a figyelmet Csutak István régiószakértő, aki szerint a székelyföldiek így hatalmas lehetőséget szalasztottak el. Egy Leader-hálózat kialakítása – mint több fórumon is hangsúlyozta – a székelyföldi autonómia felé történő haladás mérföldköve lehetett volna, mivel az önállósodás egyik formája.

„A vonat elment” – fogalmazott korábban a régiós szakember. Csutak István a megyei tanácselnököket hibáztatja azért, hogy a székelyföldi megyék nem voltak aktívabbak (a témáról a február 26-ai Színképünkben írt bővebben). „Források fölött ők rendelkeznek, intézményes kapcsolati hálóval ők rendelkeznek” – indokolta a régiószakértő, miért tartja felelősnek a tanácselnököket annak ellenére, hogy a program alapvetően nem az önkormányzatokat célozza meg. (Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök Háttér oldalunkon fejti ki gondolatait erről a felvetésről – a szerk.)

Az uniós csatlakozás évétől számolva 2013-ig összesen 0,275 milliárd euró hívható le a Leader programon keresztül (vidékfejlesztési célokra a közösségi alapokból 11 milliárd euró áll Románia rendelkezésére összesen). Ez tehát a tét, ez az összeg oszlik majd el a jövőben kiválasztott nyolcvan helyi akciócsoport között.

„Aki a címet elnyeri, elsőfokú pályázatkiíró szakhatóság lesz, kétmillió euró körüli összeg felhasználásáról dönthet, tíztől ötvenezer eurós értékű pályázatokat írhat ki” – mondta érdeklődésünkre Gergely András, Csíkkozmás polgármestere, aki az Alcsík által koordinált pályázat egyik központi embere.

A Hargita megyei polgármester szerint ez nagy infrastruktúra-fejlesztésekhez nyilvánvalóan kevés, viszont civilszervezeteknek és vállalkozóknak hatalmas segítséget nyújthat. Elmondása szerint már lefoglalták a nevet, folytatják a települések közötti párbeszédet, és a stratégián dolgoznak – augusztus utolsó napjáig kell letenniük a végleges elszámolást.

Az egyetlen Kovászna megyei akciócsoporton belül (amelynek neve Alutus Régió Egyesület) szintén az egyeztetések zajlanak: elkészítették a térség fejlesztési stratégiáját, ezt a részt vevő 13 településen mutatták be.

Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, az egyik kezdeményező sajnálja, hogy környékükön csak egy közösség alakult eddig, hiszen a 220 ezer lakosú megyében két Leader-térséget lehetett volna szervezni. Demeter szerint a program megjelenésekor az egész megyében népszerűsítették a lehetőséget, de csak az erdővidéki és Olt menti települések vették komolyan.

A sóvidéki települések Leader-ügyben még csak a megegyezés fázisában tartanak – tudtuk meg Király Katalintól, a szovátai polgármesteri hivatal munkatársától. A fürdőváros csatlakozott a sóvidéki kezdeményezéshez, de egyelőre a Maros megyei prefektúra elutasította a „Sóvidéki hegyalja” megnevezést, azzal indokolva, inkább egy románra fordítható nevet kellene adni – magyarázta az ÚMSZ-nek Lengyel Anna a polgármesteri hivatal részéről.

A döntés előtt a kezdeményezők döbbenten álltak. Szováta ettől függetlenül csatlakozott két Leader-projekthez is: a Maros megyei Hegyvidéki Régióhoz (ebben Dédával és Görgényhodákkal együtt szerepel), valamint a Kis-Küküllő Kisrégiós Társasághoz.

A prefektusi hivatalokat „jelölte meg” a megyehatárokon átnyúló Leader-programban való részvétel fő kerékkötőiként Kelemen Levente unitárius lelkész, a Hargita megyei Rika-kistérség vezetője. Szerettek volna partnerséget kialakítani a kovásznai Székelyzsomborral, illetve a Brassó megyei Alsórákossal, azonban mindvégig kemény ellenállásba ütköztek.

Hasonló véleményt fogalmazott meg érdeklődésünkre Laczkó-Albert Elemér gyergyóremetei polgármester, a harmadik Hargita megyei pályázat projektmenedzsere. Mint mondja, a stratégiakészítéssel vannak elfoglalva, ezért „egyelőre nem ment el mellettük a vonat”. Azt azonban elismerte, hogy a másik két hargitai „leaderezővel” egyelőre nem működnek együtt.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!