A legborúlátóbb forgatókönyvvel, a nyugdíjak és bérek kifizetesének „racionalizálásával” számol a Boc-kormány, mivel az elemzések ijesztő pénzhiányt jeleznek az elkövetkező időszakra – szivárgott ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának hétfőn elkezdődött újabb bukaresti tárgyalásairól. A pénzügyi helyzetet súlyosbítják a romló növekedési kilátások, és az a körülmény, hogy az ország kölcsönhöz való jutásának esélye a nemzetközi és a belföldi bankpiacon egyaránt kedvezőtlen.

„Pénz nélkül maradhat az állam, ami a befektetések teljes leállításához, valamint a bérek és nyugdíjak késedelmes kifizetéséhez vezethet“ – fogalmaztak a név nélkül nyilatkozók.

Fotó: Mediafax

Jeffrey Franks IMF-delegációvezető

A feltételezéseket határozottan visszautasította Emil Boc miniszterelnök, s a kormányfő véleményével összhangban nyilatkozott Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank elnökének tanácsosa is, aki szerint sem idén, sem jövőre nem lesz szükség a „racionalizálás” eszközéhez nyúlni. A sajtóban napvilágot látott híreszteléseket elhamarkodottnak nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta a befektetések támogatásának szükségességét.

Bár a Nemzetközi Valutaalappal kötendő újabb megállapodás lehetősége már hónapokkal korábban felvetődött, tegnapi nyilatkozatában a kormányfő és Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter egyaránt cáfolták az újra felröppent híreszteléseket, miközben Cezar Corâci, az Ugir 1903 munkaadói szervezet elnöke megerősítette azokat.

Az IMF-vel való tárgyalásokat követően, tegnap Corâci azt is megelőlegezte, hogy az újabb szerződésbe belefoglalnák a munkaadó szervezetek javaslatait is. Anélkül, hogy részleteket közölt volna, az érdekvédelmi szövetség elnöke elmondta, egy esetleges újabb megegyezésben kiemelt szerephez jutna az állami tartozások rendezésének kérdése.

A lebegtetések, találgatások azonban nem állnak meg itt: a román kormány és az IMF-küldöttség tanácskozásairól kiszivárgott továbbá az is, hogy Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter mandátuma többek közt kiterjed arra, hogy a hozzáadottérték-adót a jelenlegi, július 1-jén megemelt 24 százalékos szintről tovább emelje, az Európai Unióban megengedett maximális, 25 százalékos szintre. Erre források szerint azért lenne szükség, hogy ellensúlyozható legyen az egységes adókulcs 16-ról 10 százalékra való csökkentése. Az utóbbi intézkedés mellett állítólag Cristian Boureanu demokrata-liberális alelnök érvelt.

Dupla luxus lesz a jólét: egyszázalékos szolidaritási adót vetnének ki a félmillió euró körüli vagyonokra

Az IMF részéről eközben éles kritika érte Romániát, ami az európai uniós fejlesztési alapok lehívását illeti. „A legnagyobb kihívás, hogy a pénzalapokat még azelőtt lehívjuk, mielőtt eltűnnének” – fogalmazott Jeffrey Franks, a washingtoni pénzintézet delegációjának vezetője.

A vártnál kisebb gazdasági növekedés lehetősége tegnap szintén felkorbácsolta a kedélyeket, annak ellenére, hogy Franks igyekezett optimistának mutatkozni. „Bár még nem zárultak le a vizsgálódások, derűlátóbb vagyok a legtöbb elemzőnél, ami a 2011-es kilátásokat illeti” – fejtette ki újságírói kérdésre, cáfolva Ovidiu Nicolescunak tegnapi kijelentését.

A kis- és közepes vállalkozások országos tanácsának elnöke az IMF-küldöttséggel tartott találkozó után kifejtette: a washingtoni targyalópartnerek 2 százalék körüli gazdasági visszaesést várnak az idei évre (a korábban bejelentett 0,5 százalékos helyett), illetve legjobb esetben stagnálást 2011-re.

A nagy vagyonok megadóztatásától várja az államkincstár jelentős gyarapodását Emil Boc. A kormányfő hétfőn beszélt arról, hogy a Pénzügyminisztérium dolgozik a tervezeten, mely ugyanakkor az IMF által kívánt követelményekkel is összhangban lenne.

Bár a projekt alapjául a kormányon levő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) felvetése szolgált, Boc szerint a hazai valóság is indokolja a lépést. Gabriel Oprea, az UNPR ügyvezető elnöke szerint érvénybe lépése esetén ez az adónem két- és hárommilliárd euró körüli bevételt jelenthet az államkasszának.

Mint ismeretes, az UNPR június végén ajánlotta a progresszív adóztatást – a párt egy héttel ezelőtt véglegesítette törvénytervezetét, melynek értelmében egyszázalékos szolidaritási adót vetnének ki a 450 ezer eurót meghaladó értékű vagyonokra: ingatlanokra, illetve ingóságokra. Abban az esetben, ha a vagyon összértéke nem érné el a 450 ezer eurós küszöböt, csupán a 300 ezer eurós értéktárgyakra szabnának illetéket, az ötvenezer eurót érő javakra pedig csak 0,5 százalékos adót vetnének ki.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!