BNR-bérlevágás, átveréssel
Fondorlathoz folyamodott legutóbbi ülésén a Boc-kabinet annak érdekében, hogy lefaraghassa a Román Nemzeti Bank (BNR) alkalmazottainak fizetését. Erre azért volt szükség, mert az Európai Központi Bank (EKB) korábban felhívta a kormány figyelmét: a közalkalmazotti béreket 25 százalékkal csökkentő 118-as törvény nem terjedhet ki a BNR alkalmazottaira is.
„A jegybank alkalmazottainak formálisan nem az állam a munkaadója, ezért a fizetésük csökkentéséről csak az intézmény igazgatótanácsa dönthet” – érvelt a jegybank függetlensége mellett még júniusban – de már a 118-as törvény életbe lépése után – az EKB. Az Európai Bizottság egyenesen uniós kötelezettségszegési (infringement) eljárással fenyegette meg a kormányt a jogszabály miatt.
Brüsszel az uniós szerződésre hivatkozott, amelynek 123. paragrafusa kimondja: a tagállamok nem finanszírozhatják a költségvetésüket jegybanki forrásokból. Ezzel szemben a 118-as törvény az állami büdzsébe utaltatta a jegybanki fizetésekből lefaragott összeget.
A csel lényegeA Boc-kabinet fondorlata éppen a brüsszeli tiltást próbálta megkerülni. Hétfői ülésén a kormány sürgősségi rendelet formájában úgy módosította a 118-as törvényt, hogy a BNR alkalmazottainak fizetéséből elvett 25 százalék a jegybanknál maradhat.
„A csel éppen az, hogy így a lefaragott összeg hivatalosan nem kerül az állami költségvetésbe, hanem a jegybank profitját gyarapítja. Ám az összeg végül mégis a büdzsébe folyik majd be, ugyanis a BNR profitjának 80 százaléka a törvény szerint az államot illeti meg” – írta tegnap blogján Dan Popa, a Hotnews hírportál gazdasági elemzője.
Fotó: ÚMSZ/archív
Mugur Isărescu jegybanki elnök mindeddig egyáltalán nem reagált a kormány szándékaira
Úgy tűnik azonban, hogy ezzel az eljárással nem sikerült átverni az Európai Központi Bankot. Az EKB vezetőségének diplomatikus megfogalmazása szerint „aggodalomra ad okot” a hétfőn elfogadott jogszabály-módosítás. A Jean-Claude Trichet vezette uniós pénzintézet fenntartja: mivel a fizetéslevonásról szóló döntést nem a BNR igazgatótanácsa hozta meg, csorbult a jegybank – uniós szerződés 130. paragrafusa által szavatolt – függetlensége.
A kormánynak elküldött állásfoglalásában az EKB azt is leszögezte: a sürgősségi rendelet az uniós szerződés 123. cikkelyét is megszegi, mert az összeg, ha burkolt formában is, de az állami költségvetésbe folyik be. „Vagyis az EKP azt üzente a kormánynak: nem tudtatok átverni, átlátunk a szitán” – kommentálta a kialakult helyzetet Dan Popa.
A BNR hallgatA jegybank vezetői mindeddig nem foglaltak állást ebben az ügyben. Mugur Isărescu egyáltalán nem reagált a kormány szándékaira, tanácsadója, a BNR szóvivőjeként számon tartott Adrian Vasilescu pedig korábban csak annyit mondott: „Az intézkedés valóban minket érint, ám nem rajtunk múlik. A kérdést a kormánynak az Európai Központi Bankkal kell rendeznie”.
„A BNR igazgatótanácsa azért nem foglalt még állást ebben az ügyben, mert a folyamat még nem zárult le” – magyarázta tegnap lapunknak Nagy Ágnes. A jegybank vezetőtestületének tagja kérdésünkre nem kívánta kommentálni a hétfőn elfogadott sürgősségi kormányrendelet sem. „Még nem láttam a jogszabály szövegét, így nem tudok érdemben nyilatkozni” – jelentette ki.
A Fidesz-kormány is hozzányúlna a jegybanki bérekhez
Nemcsak a Boc-kabinetnek gyűlt meg a baja Brüsszellel és az Európai Központi Bankkal, amiért hozzányúlt a jegybanki fizetésekhez. A Fidesz-kormány havi 2 millió forintos fizetési korlátot vezetett be a költségvetési szférában dolgozó vezetők esetében, s ez az intézkedés kiterjedt Simor András magyar jegybanki elnök bérére is.
Az EKB véleményezése szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét sérti az intézkedés. Az uniós pénzintézet megállapította: hasonló szabályozást – kikérve és figyelembe véve az MNB véleményét – csak a mostani vezetés mandátumának lejárta utáni időszakra lehet elfogadtatni. A vezetők alkalmazásának feltételeit hivatali idejük alatt ugyanis nem lehet módosítani.
Az EKB jelezte azt is: a jegybanki függetlenség része, hogy az MNB saját maga állapíthatja meg dolgozói fizetését. Az EKB-elnök közleménye szerint, ha a magyar kormány nem tágít, akár az Európai Bíróság elé is kerülhet a jövedelemkorlátozó intézkedés.
Gorilla–dossziéSzlovákiában éppen bukott az egész politikai garnitúra, ha igazak a hírek, amelyek szerint színezettől függetlenül minden politikus sáros a privatizációs meg kormánybeszerzéses ügyekben. A titkosszolgálat megfigyelési anyagai kaptak nem kívánt nyilvánosságot – és bukik mindenki. A hírszerzés akciójának a fedőneve volt Gorilla. Jobb érzésű polgárok banánnal dobálják a parlamentet, mert tudjuk ugyan, hogy minden politikus lop, csal, hazudik, de büntetjük, ha kiderül róla. »
Krebsz János
Mister U, a keresett profiTagadhatatlanul tiszteletet parancsoló a Demokrata Liberális Párt kormányátalakító radikalizmusa. Rovatunk figyelmes olvasói tanúsíthatják, hogy nem fukarkodtunk sem a kritika, sem a metsző irónia fegyvereivel, amikor Emil Bocot és pártjának minisztereit többé vagy kevésbé súlyos hibáikkal, ökörségeikkel, mulasztásaikkal, döntéseikkel szembesítettük. Most kellemesen meglepett, hogy Emil Boc lemondása után ez a párt, amelyről mindenki – talán még saját maga is – azt hitte, hogy végleg lejáratódott, képes volt egyetlen döntéssel visszahívni összes tárcavezetőjét, hogy az új miniszterelnök viszonylag tiszta lappal indulhasson. »
Ágoston Hugó
Frankie vacsorájaValakiknek szemet szúrt, nincs különösebb jelentősége, ki volt a nemzetféltő szemfüles, kotnyeles hongazda, fő hogy jól értesült demagóg legyen, szóval valakinek feltűnt és tüstént közhírré kürtölte, hogy az IMF romániai tárgyalódelegációjának vezetője hazánk exkluzív fővárosában a legislegfényűzőbb éttermekben költi el szerénynek nem mondható vacsorkáját. »
Sebestyén Mihály
Hozzászólások
Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.
Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!