A Bosch Csoport is tartja ajánlatát Nemeszsukra
ÚMSZ | 2012-01-31 00:55:12
nyomtat | elküld

Több mint háromezer munkahely létesülhet a közeljövőben a megüresedett nemeszsuki ipari parkban, ha igaznak bizonyul az a hír, hogy a német Bosch Csoport is megveti a lábát Kolozs megyében, ez pedig több, mint amennyi állás itt tavaly év végén megszűnt a Nokia távozásával.

Több mint háromezer munkahely létesülhet a közeljövőben a megüresedett nemeszsuki ipari parkban, ha igaznak bizonyul az a hír, hogy a német Bosch Csoport is megveti a lábát Kolozs megyében, ez pedig több, mint amennyi állás itt tavaly év végén megszűnt a Nokia távozásával. Az erre vonatkozó információt Viorel Găvrea, az érintett Tetarom 3 ipari park igazgatója előlegezte meg az egyik helyi televízió műsorában, aki azt is tudni véli, hogy a német vállalat 21 hektáron létesít elektronikus autóalkatrészeket gyártó részleget Nemeszsukon. Găvrea elmondása szerint a Bosch 60 millió eurót készül befektetni és mintegy kétezer személyt alkalmazna – mindez kétszer annyi, mint amennyire a háztartási gépeket gyártó olasz De’Longhi vállalkozott Kolozs megyében.

„A De’Longhi üzem Nemeszsukra való településének bejelentésekor Kolozs Megye Tanácsának képviselői említést tettek a német befektetésről is” – emlékeztetett az ipari park igazgatója, aki kijelentette, hogy már küszöbön áll a Bosch-szerződés megkötése, amelynek véglegesítéséhez már csak egy pénzügyminisztériumi jóváhagyásra várnak. Korábban lapunk is beszámolt róla, hogy információk szerint a német cégcsoport egy állami támogatást próbál kialkudni a kormánnyal, és ettől teszi függővé Kolozs megyébe való költözését. Annak ellenére, hogy a vállalat a sajtónak nem erősítette meg az információkat, a Tetarom igazgatója bízik abban, hogy a korábban tíz hónaposra becsült tárgyalások sokkal hamarabb lezárulhatnak, és a gyártás már idén megkezdődhet.

A Monitorul de Cluj úgy fogalmaz, „a megyébe visszatérni látszik az a lelkesedés, ami a Nokia ideköltözésekor volt érezhető”. A helyi lap az eddig szóba kerülő potenciális bérlők, vásárlók listáját egy újabb névvel is megtoldotta: eszerint az indiai Tata Motors is versenyben van a nemeszsuki csarnokokért. Az újság ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy a mostani találgatások azt illetően, hogy milyen cégek költöznek a nemeszsuki ipari parkba, kísértetiesen hasonlít arra, ami 2007-ben a finn telefongyártó romániai terepszemléit kísérte.

Amint a Monitorul de Cluj párhuzama rámutat: a közvélemény öt évvel ezelőtt is hangzatos nevekkel volt tele, akárcsak az Ericsson vagy Daimler, a több tízmilliós befektetések azonban végül kútba estek, bizonyítva, hogy mennyire „rögös” a tervtől a megvalósításig vezető út.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Adieu Merkozy!

Adio Merkozy! Bienvenue Merkollande! Meghalt a király, éljen a király! – így ment ez, mióta föld és a világ, s most sincs másképpen. Van, aki siratja, van, aki alig várta a Merkozy néven elhíresült francia-német vezető páros, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök olajozottan működő, egyhúron pendülő párosának széthullását, de egy valamiben kevesen kételkednek; mégpedig abban, hogy az elmúlt négy évben e két „államférfi” határozta meg az Európai Unió gazdaságpolitikáját, nem kis mértékben nemcsak a franciák-németek-görögök, hanem bizony a mi mindennapjainkat is. »

Gál Mária
Plágium

Lassan már az analfabéták is föl tudják mondani a szellemi termékek jogvédelmének szabályait, hogyan és miképpen szabad idézni a más dolgozatából, illetve mi a különbség a kisdoktori meg a szakdolgozat között? Mert lopni nem szép dolog – bár mindenki csinálja egy bizonyos tanultsági szint fölött. »

Krebsz János
Ankaro-damaszkuszáltan

Paradoxális oka annak, hogy Törökország régiómenedzseri státusépítése 2011 óta álldogál: éppen Szíria, az az ország, amelyet a közös határon fenyegetően tett-vett haderők csak 1998-ban tudtak meggyőzni arról, hogy jobb, ha nem támogatja a Kurd Munkáspártot. Az Aszad rezsim máris úgy látta, hogy egy Ankarával vívott háború kockázata nem éri meg, hogy a kurdokat felhasználva tartsanak Iránnal együtt sakkban egy NATO-tag és Amerika-barát országot, amely már akkor túl régióhangos volt az ízlésüknek. »

Ady András