keresés

Placebo: átverés vagy valós haszon?

A Victoria Egyetem tudósai összesen 300 emberen végeztek memóriavizsgálatokat, miközben olyan placebót adtak nekik, amelyről azt mondták, segíti az emlékezést. A kutatók teljes háttértörténetet találtak ki az állítólagos gyógyszernek, promóciós dvd-vel és saját weboldallal.

Az eredmények szerint a résztvevők, tudtukon kívül saját maguk javították emlékezőképességüket. Elég volt elhinniük, hogy memóriájukat, reakcióidejüket, koncentrálóképességüket és érzékeiket javítja a placebo. A placebót kapott résztvevők sokkal gyakrabban használták aktív megfigyelőképességüket, mint az automata memóriafolyamatokat, ami segíti a koncentrációt és az emlékezést.

Lássuk, hogyan is kezdődött a placebo jelenség. A placebóeffektusra az új gyógyszerek tesztelésénél derült fény. Az új termékek hatékonyságát úgy vizsgálják, hogy hatóanyagot egyáltalán nem tartalmazó, a gyógyszerrel azonos kinézetű pirulát adnak az egyik csoportnak, a tesztelt gyógyszert pedig a másiknak. Az alanyok mindkét csoportban beteg emberek, problémájukat az új szer hivatott kezelni, és mindannyian azt hiszik, hogy a gyógyszert kapják.

Az eredmények viszont igen érdekesek: a placebós csoportban a gyógyulási arány gyakran megközelíti (sikertelenebb termék esetén meghaladhatja) a tényleges gyógyszert szedő csoportét. A placebo számos betegség esetén bizonyult hatékonynak: artériás szívbetegségnél, magas vérnyomásnál, ráknál, migrénnél, allergiánál, ízületi fájdalmaknál, szklerózis multiplexnél, Parkinson-kór és csontritkulás esetén, és természetesen a depresszió, szorongás és pánikbetegség kezelésében is.

A placebo effektus magyarázata, hogy a mentális és az érzelmi állapotnak nagy jelentősége van a kezelés hatékonyságában. A hit és a remény nem véletlenül gyógyít, ráadásul a biztosnak vett gyógyulás gondolata el is indítja a testben a valós gyógyulási folyamatot, hiszen a tudat, a szellemi működés irányítja a fizikai dolgokat, és nem fordítva.

A placebo (latinul “örömet szerzek”) olyan gyógyszer vagy kezelés, amelyről alkalmazója úgy véli, hogy ártalmatlan és hatástalan (és a kezelt erről általában nem tud). A placebo lehet cukorból vagy keményítőből készült tabletta. Akár hamis műtét vagy hamis pszichoterápia is lehet a placebo.

A hit és remény egy kezeléssel kapcsolatban, a befolyásolhatósággal kombinálva, jelentős biokémiai hatással járhat. Az érzékelés és a gondolatok hatással vannak az idegi biokémiára. Az idegrendszer hatással van más kémiai rendszerekre, és azok is hatnak rá, ilyenek például a hormonszabályozás és az immunrendszer. Megfelel mai tudásunknak, hogy a reményteli beállítottság és a hiedelmek fontosak a fizikai jóléthez és a gyors felépüléshez sérülésből, betegségből.

Mindazonáltal lehetséges, hogy a placeboeffektus nagyrészt nem az elme hatalma a molekulák felett, hanem az elme hatalma a viselkedés felett. A beteg emberi viselkedés részben tanult. Akárcsak a fájdalmat átélő emberé. Vagyis a beteg emberek részéről mindig van valamennyi szerepjáték. Ez nem azonos a szimulálással.

Egy beteg vagy sérült ember viselkedése részben szociálisan és kulturálisan meghatározott. A placebeffektus lehet ezen viselkedés változása is, a kezelésben való hit következtében. A megváltozott viselkedés azt jelenti, hogy változik a hozzáállása, az ahogy érzi magát, vagy cselekszik.

Egyesek szerint a placeboeffektus részben annak köszönhető, hogy a betegség vagy sérülés természetes módján gyógyul. Ráadásul a legtöbb rendellenesség, fájdalom, betegség jön és megy. Amit placebeffektusként mérnek részben a természetes regresszió. Vagyis placeboeffektusnak tekinhetik azt is, ami a természet munkája.

Mindenesetre a spontán gyógyulás és enyhülés nem magyaráz meg minden gyógyulást és javulást, ami a placebo eredménye. Akik semmilyen kezelést nem kapnak, többnyire nem javulnak úgy, mint akik placebót vagy hatásos kezelést kapnak.

A placebeffektus felvet egy etikai kérdést. Nem szabad félrevezetni másokat, de csillapítani kell a fájdalmat és szenvedést. Megtéveszthetünk másokat, ha ezzel használunk nekik? Etikátlan, ha egy orvos placebot ír fel a beteg tudta nélkül? Ha a beteg tájékoztatása csökkenti a placebo hatását, megengedett-e némi félrevezetés?

Egyes orvosok szerint helyes a placeb alkalmazása olyan esetekben, ahol az erős placebeffektus már igazolt, és ahol az aggodalom súlyosbító tényező. Mások szerint mindenkor helytelen a beteg félrevezetése, a tájékozott páciens hozzájárulásának fontossága miatt mindig tájékoztatni kell, ha a kezelés placebóval történik. Sokak, főként az alternatív gyógyászok, nem is akarják tudni, hogy egy kezelés placebo vagy sem. Amíg működik, kit érdekel ha placebo?

Nagyon valószínű, hogy más jellemzők is olyan hatást váltanak ki a betegeknél, mint a placebo. Ezek közé sorolható a páciensek pozitív hozzáállása is. Vagyis az a magatartás, amikor a beteg meg akar gyógyulni, és hisz abban, hogy a kezelés eredményes lesz.

  egészség