A hajhullás akkor tekinthető rendellenesnek, ha túlzott mértékű és hiányzik a normál újrakinövés. Ha naponta 40-60 hajszálnál több hullik ki, hajhullásról, alopeciáról beszélünk.

A hajgondok általában harmincéves kor fölött a haj vékonyodásával, ritkulásával kezdődnek, és a negyedik X felé haladva szaporodnak. Nagyjából ugyanannyi nő fordul hajhullási problémákkal a bőrgyógyászhoz, mint férfi. Bár az adatok igen eltérők, valószínűleg mindkét nem tagjai között 40-44 százalék éli át élete során a hajhullás kínját.

A női hajhullás esetében, szinte mindig lehet segíteni a bajon. Hiszen a nők túlnyomó többségénél valamilyen gyulladásos góc okozza a galibát a hajnövekedésben.

A nők egyik jellemző problémája a foltos hajhullás (alopecia areata), ami többnyire valamely rejtett gyulladás nyomán jelenik meg. A következő lépés rendszerint az okként feltételezhető gyulladásos góc kinyomozása: fel kell keresni a nőgyógyászt és urológust, a fogorvost, a fül-orr-gégészetet, vérvétel, belgyógyászati vizsgálat, hasi ultrahang következik.

Ha sikerül nyomára bukkanni és kezelni, akkor a gyulladás megszüntetésével a hajhullás is megáll. Ezzel párhuzamosan a bőrgyógyász is javasol a hajat erősítő, kiegészítő kezelést. Előfordulhat, hogy a gyulladás rejtve marad, de a hajszálak mégis kitartóan erről árulkodnak. Ebben az esetben megfelelő táplálkozással, hajszeszekkel lehet segíteni a hajhagymáknak, és bizonyos idő után érdemes megismételni a góckeresési procedúrát, ami előbb-utóbb sikerrel szokott járni. Azonban nem mindig a gyulladás a bűnös.

Idővel a legszebb, legdúsabb női hajkorona is veszít pompájából. Megváltozik a haj minősége, vékonyabb lesz a lófarok, kisebb a konty. A változás általában olyan lassan zajlik, hogy egyik napról a másikra nem lehet észrevenni, nem kóros, és nem is tűnik annak.

Az életkorral romolhat a tápanyag-felszívódás, a vérkeringés, a fejbőr vérellátása, lassul a sejtosztódás üteme, különböző betegségek köszönthetnek be, amelyek mind hatással lehetnek a haj állapotára. 50-70 éves korra a fiatalkori hajsűrűség ötöde válik az idő áldozatává.

Nagyrészt – becslések szerint mintegy 60%-ban – örökletes tényezőktől függ, hogy a fiatalkori hajból, milyen változásokon keresztül milyen időskori haj válik. Ezen belül meghatározóak a hormonrendszeri változások, azok időbeli lefutása, mértéke, valamint hogy milyen a hajhagymák férfi nemi hormonokra (androgénekre) való érzékenysége.

A nők ösztrogén hormonjai meghosszabbítják, az androgének lerövidítik a haj növekedési (anagén) szakaszát. A nőknél a serdülőkor után a petefészek ösztrogén- és progeszterontermelése a meghatározó, de nagyon kis mennyiségben androgének, tesztoszteron is termelődik a petefészekben és a mellékvesében.

Ha valamilyen oknál fogva az androgének relatív túlsúlyba kerülnek, akkor az azokra, egészen pontosan a tesztoszteronból képződő dihidro-tesztoszteronra (DHT) érzékeny hajhagymák anagén fázisa lerövidül, és férfias (androgenetikus) hajhullás kezdődik. Ez a kopaszodás nőknél jóval ritkább, mint a férfiaknál.

Szerencsére a nők nagy részénél – mintegy 70 százalékánál – a hajvesztés feminin típusú. Ez azt jelenti, hogy a fejen nagyjából egyenletesen ritkul a haj, nem képződnek kopasz foltok, mint a férfiaknál. A ritkulás nem a forgó és tonzúra területén, hanem a fejtető közepén vagy a választéknál indul el. Akkor szokott gondot okozni, ha olyan mértékű, hogy már a fejbőr is erősen áttűnik a hajon.

A férfias vonásokat mutató testszőrzettel rendelkező nők hajlamosabbak az androgenetikus hajhullásra. Rájuk jellemzőbb az androgenetikus hajhullás másik, maszkulin típusa, amikor is a kopaszodás a férfiakhoz hasonlóan zajlik. A halántéknál indul el. Ennek a jelenségnek kissé több figyelmet kell szentelni, mert hormonbetegség vagy daganat is okozhatja.

A várandós kismamák megszépülését szülés után hajhullás követheti. A babaváró hónapok alatt hajuk fényesebb, szebb lesz, ez azonban csak a szülés utáni 1-2 hónapig tart. A lecsökkenő hormonszinttel hirtelen sok hajszál kihullik. Körülbelül fél évbe, kilenc hónapba telik, mire visszaáll a különböző fázisban lévő hajszálak szokásos aránya és az ehhez társuló normális mértékű hajhullás.

Nem szándékosan, de sokan a kilókkal együtt a hajuktól is megszabadulnak. A vitamin- és nyomelem-hiány nem azonnal bosszulja meg magát, hanem a hiány beállta után mintegy két hónappal. Sok rejtélyes eredetűnek tűnő hajhullásnak lehet okozója a helytelen fogyókúra. Az egészséges hajért tehát a megfelelő táplálkozással tehetjük a legtöbbet.

A vitaminok közül bizonyított a folsav, a biotin, a B6- és B12-vitamin jótékony hatása. A B-vitaminok jó forrásai a belsőségek, a sovány és halhúsok. Sok folsav vehető fel gabonamagok, szója, a zöld leveles zöldségek fogyasztásával. Jó biotin-lelőhelyek a lencse, a dió és a gomba. A likopint és béta-karotint tartalmazó narancssárga és piros zöldségek és gyümölcsök – sárgarépa, paradicsom, sárgabarack – a hajszínt adó pigmentek képződéséhez fontosak.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!