A disznószívet például jelenleg szívbillentyű forrásaként használják, a billentyű feladata, hogy a szíven belül biztosítsa az egyirányú véráramlást.

A beavatkozás előtt a billentyűt kémiai módszerekkel kezelik, így csökkentve annak idegenségét. Ugyanis az idegen eredetű szövettel szemben fellép az immunrendszer, és a beültetett szerv kilökődik. Emiatt már olyan speciális állatokat, ún. GTKO-disznókat tenyésztenek, amely genetikailag módosított fajta, és sejtjei kevesebb immunreakciót kiváltó molekulát tartalmaznak.

A további genetikai módosítások kivitelezése továbbra is folyamatban vannak, vagyis az állati eredetű szervátültetés még évekig biztos nem terjed el a klinikai gyakorlatban.

Mindazonáltal a teljes szervek esetén ugyan egyelőre nem, kis sejtcsoportok beültetése esetén viszont várható siker. 1-es típusú cukorbetegség esetén a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei pusztulnak el, emiatt szenved zavart a vércukor szabályozása. Adná megát a lehetőség, hogy külső, gyógyszeres pótlás helyett új, inzulintermelésre képes sejteket ültessenek be. És itt merülnek fel forrásként disznó eredetű sejtek – ugyanis az inuzulinterápia hajnalán az orvosok disznóból kivont inzulint alkalmaztak.

James Gallagher, a BBC egészségügyi rovatának szerkesztője riportjában leírtja, hogy a szervhiány égető problémájára megoldást jelenthetne, ha az állati szerveket emberekbe beültethetővé tennék.

Elvileg már számos alternatív technológia rendelkezésre áll a nem működő emberi szervek pótlására, a mechanikus műszervektől egészen a szinte csodával határos módon őssejtekkel újranövesztett darabokig.

Nagyon kevés a szervdonor a világ minden pontján. Ez a szám akkor csökkenhetne jelentősen, ha az orvostudomány elkezdene állatokban gondolkodni. Xenotranszplantáció, így nevezik az állatokból származó sejtek, szövetek, szervek sebészeti úton való emberi testbe helyezését.

Az állati szervátültetésekkel nem csak a szervkereskedelem szűnne meg, de egészséges sejtek átültetésével olyan betegségekre is gyógymódot találhatnának, mint az 1-es típusú cukorbetegség vagy a Parkinson-kór.

Ezzel kapcsolatban nemrég a Vatikán is kiadott egy dokumentumot, amelyben jóváhagyta állati szervek, szövetek és sejtek átültetését emberi szervezetbe. Csak kiskorúak esetében tenne kivételt a Szentszék.

Etikai tekintetben a Vatikán úgy véli, hogy az ilyenfajta átültetéseket a kiskorúak esetében tiltani kellene, mert ők a dolog kellő ismerete híján nem adhatják hozzá beleegyezésüket. Ha azonban az életüket kell megmenteni, a gyerekek esetében is alkalmazható az ilyen átültetés. A Vatikán az Európa Tanács kérésére fogalmazta meg a véleményét az ügyről.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!