Az antibiotikumok a világon a leggyakrabban alkalmazott készítmények közé tartoznak, néha mégis meglepően keveset tudunk róluk. Az antibiotikumok olyan anyagok, amelyek meggátolják a mikroorganizmusok növekedését, fejlődését, sok esetben el is pusztítják azokat. Az antibiotikumokat bakteriális fertőzések kezelésére használják.

Széles körben elterjedt tévhit, hogy vírusokra is hatnak, de ez sajnos nem igaz. Az antibiotikumot tehát fölöslegesen szedjük be a vírusok okozta fertőzésekre, például az influenzára, náthára, hiszen ezekkel a betegségekkel szemben hatástalanok. Az úgynevezett felülfertőzéseknél viszont elengedhetetlen a használatuk.

Felülfertőzésről akkor beszélhetünk, amikor a vírusos eredetű náthából és légzőszervi megbetegedésekből bakteriális fertőzés alakul ki. Ennek hátterében az áll, hogy egy vírusos fertőzés következtében legyengül a szervezet ellenálló képessége, és nehezebben áll ellen egy baktérium okozta fertőzésnek. A felülfertőzések komoly megbetegedések, nagy a szövődmények előfordulásának kockázata.

Ilyenkor a beteg néhány nap múlva sem érzi magát jobban, a tünetek nem enyhülnek, vagy rosszabb esetben újabb tünetek jelentkeznek. A két napnál tovább tartó láz is gyanús lehet, illetve gyermekeknél a 38,5 fok feletti értéknél is gyanakodni kell. A felülfertőzésnél általában tenyésztésre kerül sor, hogy kiderítsék, milyen fertőzés jelent meg a már meglévő mellett.

A leggyakrabban úgy kerülünk kapcsolatba az antibiotikummal, hogy az orvosunk felírja nekünk valamilyen betegségünk kezelésére. Ám sajnos tudtunk nélkül is juthat a szervezetünkbe antibiotikum, méghozzá a hústermékek fogyasztásával. A nagyüzemi állattenyésztés során, ugyanis a megfelelő fejlődés érdekében többek között erős antibiotikumokkal is kezelik az állatokat, amely felhalmozódik az állat szöveteiben. Egyes kutatók szerint a túlzott antibiotikum-fogyasztás miatt akár az ivóvízzel is a szervezetünkbe juthatnak ilyen anyagok.

Az antibiotikumok hatása tehát azon alapszik, hogy gátolják a baktériumok növekedését és szaporodását, illetve elpusztítják azokat. Azonban ennek során nincsenek arra tekintettel, hogy az adott baktérium a szervezet számára hasznos vagy káros-e, mindkettőt pusztítják.

Mivel a bélflórát több száz féle baktériumfaj alkotja, szinte mindegy is, milyen antibiotikumról beszélünk, mindig találunk olyan csoportot a bélflórában, amelyre káros hatása lesz. Szerencsére az antibiotikumok elsősorban a káros baktériumokat pusztítják, de várható, hogy kisebb-nagyobb mértékben mindenképpen felborul a bélflóra egyensúlya az antibiotikum kezelések után.

Miben is nyilvánul ez meg? Enyhébb esetekben haspuffadás, hasfájás, székrekedés, súlyosabb esetben hasmenés jelentkezik. Kutatások szerint a különböző antibiotikumok eltérő mértékben, akár huszonöt százalékos gyakorisággal is okozhatnak hasmenést. Súlyosabb bélflóra-károsodás esetén számolnunk kell azzal is, hogy a bélrendszerben könnyen telepednek meg a különböző gombafajok, káros baktériumtörzsek, illetve emésztésünk is megzavarodik.

Egyértelmű, hogy az antibiotikumok káros hatásaitól meg kell védenünk a szervezetünket. Hosszabb ideig tartó vagy erősebb hatású (úgynevezett széles spektrumú) antibiotikum kezelések mellett gondoskodnunk kell a bélflóra egyensúlyának, fontos, meghatározó törzseinek visszaállításáról. Ezt a legjobb már a kezelés alatt elkezdeni, így optimális hatást érhetünk el.

A mindenhol kapható élőflórás tejtermékek sokat segíthetnek, ám aki biztos hatásra vágyik, mindenképpen patikában kapható probiotikus készítménnyel egészítse ki az antibiotikus kezelést. Hasznos lehet többféle jótékony baktériumot tartalmazó készítményt választani, ami kiegyensúlyozottabban állítja helyre a normál bélflóra működését.

A probiotikumok számunkra nélkülözhetetlen baktériumokat, mikroorganizmusokat tartalmaznak. Szedésükkel a bélflóra egyensúlya helyreáll, és így újra beindul annak egészséges működése. A teljesen természetes alapú probiotikumok példás gyorsasággal, már néhány napos kúra során teljes gyógyulást eredményezhetnek, ráadásul úgy, hogy ezért még csak az egészségünket érintő kompromisszumokat sem szükséges vállalnunk.

A probiotikum ellenáll a gyomorsavnak és az emésztőenzimeknek, így élve képes eljutni a bélrendszer alsóbb részébe is, hogy mindenhol kifejthesse áldásos hatását. A leggyakrabban használt antibiotikumok sem csökkentik eredményességét, ezért a panaszok megelőzése céljából már az antibiotikumos kúra során is szedhető.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!