Új Hívó Szó Kolozsvárról
Sipos M. Zoltán | 2012-01-30 03:39:16
Huszonkét évvel az eredeti felhívás elhangzása után ismét összefogásra, közös cselekvésre szólították fel az erdélyi magyarságot a kincses városban, ahol a Kolozsvár Társaság szervezésében tartott tanácskozáson felolvasták az Új Hívó Szót.
Az erdélyi magyar politizálás múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartott megbeszélésen jelen voltak az erdélyi magyar közélet jeles képviselői, értelmiségiek, politikusok. Kántor Lajos irodalomtörténész, a Kolozsvár Társaság elnöke lapunk kérdésére elmondta, az Új Hívó Szó nevet viselő esemény szerencsés időben került megszervezésre. „Annak idején, itt, Kolozsváron született meg a Hívó Szó, és úgy gondoltuk, hogy erre az eseményre emlékezni kell. Ennek az emlékezésnek különös aktualitást adott a 2012-es választási év, és a Kolozsvár Társaság vezetőségével úgy láttuk, különös tekintettel a hazai magyarság parlamenti képviseletének megtartása érdekében, elérkezett a párbeszéd ideje az erdélyi civilek és a politikusok között” – fogalmazott lapunknak Kántor Lajos. Hozzátette: az esemény elérte a célját, a meghívottak építő jellegű kritikákat fogalmaztak meg mind az RMDSZ, mind pedig az alakuló erdélyi magyar politikai alternatíva irányában.
„Amikor 1989-ben a Hívó Szó megszületett, egy halálra ítélt nemzeti közösség próbált kitörni egy zárt társadalomból, próbált utat keresni, anélkül, hogy lett volna egy pontos elképzelése arról, milyen változások elé néz, milyen eszközökkel próbálja a céljait elérni” – jelentette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke azonban emlékeztetett arra, hogy a történelem folyamán az Erdélyben élő magyar közösség mindig újra tudta teremteni a saját életét, a saját intézményeit. Úgy vélekedett: 2012 nagy kihívása, hogy tovább tud-e építkezni.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes szerint az Új Hívó Szó a hiányról szól, amit ő maga is az utóbbi években egyre fájdalmasabban érzékel, azt, hogy az értelmiségiek ráhagyták a közéletet a politikusokra. Markó nem értett teljes mértékben egyet az Új Hívó Szóból kicsengő üzenettel, miszerint változott állapotunk 1989-hez képest, megosztottabbak lettünk. Véleménye szerint a tétek változtak, a tétek érzékelése, a felelősségek, a megosztottságtól való félelmek, de nem hisz abban, hogy a képességünk az összefogásra, az egységre más lenne, mint 1989 decemberében.
vélemény
Adieu Merkozy!Adio Merkozy! Bienvenue Merkollande! Meghalt a király, éljen a király! – így ment ez, mióta föld és a világ, s most sincs másképpen. Van, aki siratja, van, aki alig várta a Merkozy néven elhíresült francia-német vezető páros, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök olajozottan működő, egyhúron pendülő párosának széthullását, de egy valamiben kevesen kételkednek; mégpedig abban, hogy az elmúlt négy évben e két „államférfi” határozta meg az Európai Unió gazdaságpolitikáját, nem kis mértékben nemcsak a franciák-németek-görögök, hanem bizony a mi mindennapjainkat is. »
Gál Mária
PlágiumLassan már az analfabéták is föl tudják mondani a szellemi termékek jogvédelmének szabályait, hogyan és miképpen szabad idézni a más dolgozatából, illetve mi a különbség a kisdoktori meg a szakdolgozat között? Mert lopni nem szép dolog – bár mindenki csinálja egy bizonyos tanultsági szint fölött. »
Krebsz János
Ankaro-damaszkuszáltanParadoxális oka annak, hogy Törökország régiómenedzseri státusépítése 2011 óta álldogál: éppen Szíria, az az ország, amelyet a közös határon fenyegetően tett-vett haderők csak 1998-ban tudtak meggyőzni arról, hogy jobb, ha nem támogatja a Kurd Munkáspártot. Az Aszad rezsim máris úgy látta, hogy egy Ankarával vívott háború kockázata nem éri meg, hogy a kurdokat felhasználva tartsanak Iránnal együtt sakkban egy NATO-tag és Amerika-barát országot, amely már akkor túl régióhangos volt az ízlésüknek. »
Ady András



Hozzászólások
Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.
Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!