Sakkban tart az RMDSZ
Csak feltételekkel támogatja a szövetség Mihai Răzvan Ungureanu kormányát
M. Á. Zs. | 2012-02-08 00:39:59
Az RMDSZ és az Országos Szövetség Románia Haladásáért megőrizte, a Demokrata Liberális Párt pedig új arcokra cserélte valamennyi eddigi miniszterét a Mihai Răzvan Ungureanu vezette új kormányban, amelyet azonban a miniszterelnök-jelölt csak akkor terjeszthet holnap a parlament elé, ha a koalícióban elfogadják az RMDSZ feltételeit.
Új PDL-s arcok
A PDL elnöke nem volt hajlandó elárulni a nagyobbik kormánypárt jelöltjeinek kilétét, hiszen – mint mondta – Mihai Răzvan Ungureanunak előbb minden egyes névre rá kell bólintania. Ennek ellenére a PDL országos tanácsának üléséről pillanatokon belül kiszivárgott a demokrata-liberális miniszterjelöltek neve. Daniel Funeriu helyét az oktatásügyi tárca élén Cătălin Baba, a volt kormányfő kabinetfőnöke veszi át, Elena Udrea fejlesztési és turisztikai minisztert Cristian Petrescu képviselő váltja. A belügyminisztériumot Gabriel Berca szenátor veszi át Traian Igaştól. Andreea Paul Vass, Boc gazdasági tanácsadója irányítja majd a gazdasági tárcát, Stelian Fuia, képviselőház mezőgazdasági bizottságának elnöke az agrártárca élére kerül, Bogdan Drăgoi eddigi pénzügyminisztériumi államtitkár pedig a pénzügyminisztériumot vezeti majd. A kommunikációs tárcát Răzvan Mustea képviselő kapja meg. Alexandru Nazare államtitkár veszi át Anca Boagiutól a közlekedésügyi minisztériumot, Claudia Boghicevici, a PDL női szervezetének alelnöke pedig a munkaügyi tárca élére kerül Sulfina Barbu helyére.
RMDSZ megőrzi súlyát
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke cáfolta azokat a híreket, hogy átvenné Markó Bélától a miniszterelnök-helyettesi tisztséget. Markó maga is arról beszélt a Mediafax hírügynökségnek, egyelőre fel sem merült fel, hogy nem lesz tagja az új kormányának. „A híresztelések ellenére egyelőre nem volt szó arról, hogy távoznék, de őszintén megmondom, maradásom az új kormány összetételétől és a kormányprogramtól függ. Egyelőre a programról egyeztetünk az RMDSZ keretében, majd később beszélünk a csapatról” – jelentette ki Markó Béla tegnap délután.
Amúgy az RMDSZ megőrizné eddigi minisztereit, személyváltást nem terveznek. Így Kelemen Hunor irányítaná a művelődésügyi minisztériumot, Borbély László vezetné a környezetvédelmi tárcát és Ritli László dolgozna egészségügyi miniszterként. Az RMDSZ ugyanakkor megtarthatná a kormányfőtitkári tisztséget is, amelyet jelenleg Dézsi Attila tölt be.
Feltételeket állítanak
Kelemen Hunor szövetségi elnöke a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) tegnap délután ülése után elmondta, az RMDSZ feltételekhez köti a PDL-vel való koalíciót. „Ezek a feltételek nagyon egyszerűek. Egyrészt az életszínvonal növelésére vonatkoznak: a fizetések és nyugdíjak emelésére az első negyedév gazdasági és költségvetési adatainak megfelelően, másrészt az infrastrukturális beruházások folytatására, itt elsősorban az észak-erdélyi autópálya építésének a folytatását szorgalmazzuk. Minden állampolgárnak látnia kell, hogy az elmúlt másfél évben megtett gazdasági erőfeszítés eredményeket hoz. Ezeknek a feltételeknek a kormányprogramban illetve a megkötendő, koalíciós megállapodásban benne kell lenniük” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke. Hozzátette, létezik ugyanakkor néhány olyan kérdés, amelyet választási esztendőben is lehet és kell is rendezni.
„A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar fakultásának a helyzetét meg kell oldani, a koalíciós megállapodásnak ezt is tartalmaznia kell, de olyan kérdések is szerepelnek majd, mint a levéltári törvény, a visszaszolgáltatási bizottságnak a helyzete, hiszen ennek a működése az elmúlt két évben teljesen leállt, így a jogos tulajdonosok egyetlen ingatlant sem kaptak vissza” – ismertette az RMDSZ elnöke a SZÁT által leszögezett feltételeket. Kelemen Hunor összegzésképpen elmondta, egy olyan komplex kormányprogramot kell megalkotni, amely lehetővé teszi, hogy 2012 végéig, a parlamenti választásokig a kormány olyan intézkedéseket hozzon, amely könnyít az emberek életén.
Az UNPR többet kér
A pártfüggetlennek számító Mihai Răzvan Ungureanu kijelölt miniszterelnök megtartaná a kabinetben a „pártjához” tartozó Leonard Orban európaügyi minisztert és Cătălin Predoiu igazságügyi tárcavezetőt, akiket „kitűnő technokratáknak” nevezett. Ugyancsak marad a kormányban az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) két minisztere, Gabriel Oprea védelmi tárca, Cristian Diaconescu pedig a külügy élén. A progresszisták ugyanakkor koalíciós súlyuk megerősítése érdekében azt kérik, hogy Opreát emeljék Markó Béla mellé miniszterelnök-helyettesi rangba.
A nemzeti kisebbségek csak holnap döntenek
A kijelölt miniszterelnöknek egyelőre nem sikerült meggyőznie a nemzeti kisebbségeket arról, hogy támogassák kormányát. Varujan Pambuccian frakcióvezető arról számolt be, hogy a nemzeti kisebbségek csak holnap reggeli frakcióülésükön döntenek arról, hogy aznap bizalmat szavaznak-e az új kormánynak. Az örmény kisebbség képviselője azzal magyarázta a csoport álláspontját, hogy a frakció több tagjának még nem sikerült egyeztetnie szervezetével. Hozzátette: a mai szakbizottsági szavazáson megelőlegezik a bizalmat a kabinet tagjainak, de a végső döntést csak holnap reggel hozzák meg.
Ungureanu felhívta Pontát
Mihai Răzvan Ungureanu kijelölt miniszterelnök tegnap telefonon próbálta meggyőzni Victor Pontát, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét arról, hogy legalább szóba álljon vele. A Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnöke személyes megbecsüléséről biztosította Ungureanut, de leszögezte, az ellenzéki pártszövetség álláspontja nem módosul. Ponta azt is elmondta, az ellenzék parlamenti bojkottja ellenére holnap elmegy a plenáris ülésre, ahol ismerteti az USL véleményét.
Ungureanut sem kímélik az Egyetem tériek
„Az utca” is azonnal reagált az Emil Boc lemondott kormányfő helyére Traian Băsescu államfő által hétfő este nevesített új miniszterelnök-jelölt személyére.
(S. M. L.)
Meddig tart az előrehozott választások megszervezése?
Hétfőn Crin Antonescu, az USL társelnöke hazugnak nevezte az államfőt, mert azt állította, hogy az előrehozott választások megszervezése legkevesebb öt hónapig tart. Márton Árpád jogász-képviselő, az RMDSZ választási szakértője szerint Traian Băsescu az alkotmányra és a választási törvényre alapozza állítását. Eszerint az előrehozott választások procedúrája a kormány lemondásának napján indul be. Ha hatvan napon belül kudarcot vall a parlamentben két egymást követő kormányalakítási kísérlet, az alkotmány szerint az államelnök a hatvanegyedik napon feloszlathatja a parlamentet. Ebben az esetben előrehozott választásokra van szükség. A hatályos választási törvény azt mondja ki, hogy a szavazás időpontját a választások előtt kilencven nappal kell kitűzni. „Ez hatvan plusz kilencven, azaz legkevesebb százötvenegy nap, vagyis öt hónap. Tehát jelen esetben júliusban lehetne választásokat tartani” – számolta ki lapunknak a képviselő. Márton szerint az államfő megkerülhetetlen ebben a forgatókönyvben, ugyanis az alkotmány szerint nem kötelező feloszlatnia a parlamentet, így egy kisebbségi kormány „vígan vezethetné az országot” a novemberi választásokig.vélemény
Adieu Merkozy!Adio Merkozy! Bienvenue Merkollande! Meghalt a király, éljen a király! – így ment ez, mióta föld és a világ, s most sincs másképpen. Van, aki siratja, van, aki alig várta a Merkozy néven elhíresült francia-német vezető páros, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök olajozottan működő, egyhúron pendülő párosának széthullását, de egy valamiben kevesen kételkednek; mégpedig abban, hogy az elmúlt négy évben e két „államférfi” határozta meg az Európai Unió gazdaságpolitikáját, nem kis mértékben nemcsak a franciák-németek-görögök, hanem bizony a mi mindennapjainkat is. »
Gál Mária
PlágiumLassan már az analfabéták is föl tudják mondani a szellemi termékek jogvédelmének szabályait, hogyan és miképpen szabad idézni a más dolgozatából, illetve mi a különbség a kisdoktori meg a szakdolgozat között? Mert lopni nem szép dolog – bár mindenki csinálja egy bizonyos tanultsági szint fölött. »
Krebsz János
Ankaro-damaszkuszáltanParadoxális oka annak, hogy Törökország régiómenedzseri státusépítése 2011 óta álldogál: éppen Szíria, az az ország, amelyet a közös határon fenyegetően tett-vett haderők csak 1998-ban tudtak meggyőzni arról, hogy jobb, ha nem támogatja a Kurd Munkáspártot. Az Aszad rezsim máris úgy látta, hogy egy Ankarával vívott háború kockázata nem éri meg, hogy a kurdokat felhasználva tartsanak Iránnal együtt sakkban egy NATO-tag és Amerika-barát országot, amely már akkor túl régióhangos volt az ízlésüknek. »
Ady András
Hozzászólások
Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.
Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!