keresés

Mérlegen az igazságszolgáltatás

Első ízben történik meg, hogy az uniós taggá lett Románia igazságszolgáltatását folyamatosan és szigorúan ellenőrző Európai Bizottság technikai jelentésében pozitívan értékeli a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék (ÎCCJ) tevékenységét, és elismerően szól a nagykorrupciós dossziék megoldásának felgyorsításáról.

Dicséretek

A jelentéstevők véleménye szerint az ÎCCJ keretében történő előléptetéseket szabályozó törvény elfogadása, a magas rangú igazságszolgáltatási tisztségviselők fegyelmi felelősségre vonhatósága nyomán áttekinthetőbbé és pontosabbá vált a testület munkája. Brüsszel dicséretével szemben viszont hazai körökben sok bírálat érte – az ellenzők szerint – a bírák és ügyészek függetlenségét veszélyeztető fegyelmi felelősségre vonás bevezetését.
A dokumentum fontos előrelépésnek tekinti azt is, hogy mind az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA), mind pedig az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) számos fontos korrupciós ügyben folytatott kivizsgálást az utóbbi időben.

A jelentés szerzői viszont hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a román illetékesek felgyorsítsák az új büntető és büntető perrendtartási törvénykönyv alkalmazásának előkészületeit. Ezzel egy időben az illetékeseknek azon kell lenniük, hogy végrehajtsák az igazságszolgáltatási rendszer szükségesnek mutatkozó átalakítását és javítsák a magas rangú igazságügyi tisztségviselők intézetének működését, az igazságszolgáltatási reform eredményeinek feltérképezése érdekében pedig biztosítsák a zökkenőmentes együttműködést az igazságügyi rendszer és a civil társadalom között.

A dokumentum értékeli azt is, hogy az Európai Bizottság legutóbbi jelentése óta Romániában több törvény is megszületett az igazságszolgáltatási rendszer felelősségvállalásának erősítése céljából. Ezek a jogszabályok egyben kiegészítik a fegyelmi szankciók sorát, növelik a kiróható büntetéseket, mindezzel pedig megerősítik az igazságszolgáltatás felügyeletének függetlenségét.

Bírálatok, feladatok

Brüsszel bírálja viszont a 2011-ben Horatius Dumbra vă által vezetett Legfőbb Bírói Tanács (CSM) tevékenységét. Elismerve azt, hogy a testület tavaly novemberben stratégiát és akciótervet dolgozott ki az igazságügyi rendszer feddhetetlenségének javítása érdekében, leszögezi: történtek olyan döntések is, amelyek megrendítették a közvélemény bizalmát, illetve megkérdőjelezték azt, hogy a tanács képes lenne szavatolni a rendszeren belüli felelősségre vonást. A konkrét ügycsomó említése nélkül, a szerzők utalnak arra, hogy „a nagykorrupciós perek egyikében” az igazságszolgáltatási hatóságok nem voltak hajlandóak lecserélni az ügyben érintett bírót (igazságügyi szakértők szerint feltehetően a Bârsan-ügyről lehet szó, amikor is Corneliu Bârsan, Románia képviselője az Európai Emberjogi Bíróságnál élesen kikelt a felesége lakásán házkutatást tartó korrupcióellenes ügyészek ellen, mentelmi jogára hivatkozva). Az eset kapcsán beindult ugyan a fegyelmi kivizsgálás, ám utólag, a bűnvádi vizsgálat idejére felfüggesztették azt.

A jelentéstevők szükségesnek mondják az ÎCCJ újjászervezését, amely elengedhetetlen a testület jobb működésének szempontjából. Méltányolják azt, hogy komoly lépések történtek az ügymenet felgyorsítására, mindenekelőtt az elévüléshez közeledő nagykorrupciós ügycsomók esetében, de egyben emlékeztetik a román hatóságokat korábbi ajánlásukra, miszerint a nagykorrupciós ügyekben az eddiginél szigorúbb és elrettentőbb büntetéseket kell kiróni. Véleményük szerint az utóbbi időben a DNA is hatékony szervezetként működött közre a magas tisztségeket betöltő politikusok és hivatalos személyek nagykorrupciós dossziéinak megoldásában. A konkrét eredmények között említik azt, hogy tavaly júliustól mostanig öt végérvényes ítéletet mondtak ki 13 vádlott ellen, közfelvásárlási dossziékban. Ugyanakkor felteszik a kérdést: a román gazdaság szempontjából oly nagy jelentőséget betöltő közfelvásárlási ügyek nagy számát tekintve nem kevés-e a megoldott dossziék „szerény száma”?

Az ANI méltatása

A méltatások között szerepel az is, hogy Románia elmélyült összehasonlítások keretében elemezte más uniós tagállamok gyakorlatát a parlamenti mentelmi jog megvonása tekintetében, ezt a kérdést egyben belefoglalta a korrupció elleni stratégiába is. „Az új törvények elfogadásában illetékes hatóságként a parlamentnek a továbbiakban is foglalkoznia kell ezzel a kérdéskörrel – figyelmeztetnek ugyanakkor a szerzők, akik az ANI tevékenységét elemezve megállapítják: az új törvény szerint működő testület 2010 óta 18 jogtalan vagyonszerzési esetet térképezett fel, az érintett vagyonrészek összértéke megközelítette a 6 millió eurót. Ugyanakkor 23 érdekkonfliktusra és 118 összeférhetetlenségre derített fényt. Számos hasonló eset azonban még megoldásra vár, az esetek megoldását bonyolítják a 2010 augusztusában létrehozott vagyon-ellenőrzési bizottságok, amelyek amolyan közvetítő láncszemként működnek az ANI és az igazságszolgáltatási szervek között. A jelentés szerint tisztázni kell azt, megóvhatja-e az ANI a vagyon-ellenőrzési bizottságok elutasító döntéseit. Végül a dokumentum elismerően szól Laura Codruţa Kövesi főügyész munkájáról.

  aktuális röviden

  aktuális